Előszó
A testekről általában.
Az I. osztályban tárgyalt idomok (három-, négy- és sokszögek, kör stb.) úgynevezett síkbeli idomok (planimetriai idomok), mert azokat úgy tekinthetjük, mintha egészen a...
Tovább
Előszó
A testekről általában.
Az I. osztályban tárgyalt idomok (három-, négy- és sokszögek, kör stb.) úgynevezett síkbeli idomok (planimetriai idomok), mert azokat úgy tekinthetjük, mintha egészen a síkban vagy lapban feküdnének.
A síkbeli idomoknak - a mint tudjuk - két méretük van, u. m. hosszúságuk és szélességük.
A II. osztályban most olyan idomokkal fogunk megismerkedni s foglalkozni, melyeknek nem két, hanem három méretük, t. i. hosszúságon és szélességen kivül még vastagságuk is van.
Mindazokat az idomokat, melyeket egymásra merőleges három irányban lehet megmérni, melyeknek tehát hosszúságuk, szélességük és vastagságuk (vagy magasságuk) van, térbeli (stereometriai) idomoknak, röviden testeknek nevezzük.
A testet felületei (lapjai) határolják, vagyis azok képezik felszínét. Vannak testek, melyeknek határát csupa sík idom alkotja. (A koczkát p. 0. 6 négyzet határolja.) Ezeket sík felületű testeknek, röviden szögletes testeknek nevezzük.
Vannak továbbá olyan testek, melyeket sík idomok és görbe felületek határolnak p. o. henger, kúp stb.).
Vannak végre olyanok is, melyeket csakis görbe felületek határolnak (gömb, golyó, tojás stb.). Az utóbbi két csoportba tartozó testeket közös néven gömbölyű testeknek nevezzük.
Megkülönböztetünk tehát általánosságban szögletes és gömbölyű testeket.
Vissza