Budapest környéke

Előszó

Karnyújtásnyira vannak, mégis messzire kalauzolnak a főváros környéki városok és falvak; múltjukban a magyar történelem, kultúra és nemzetiségek sorsa sűrűsödik össze. Sokan talán nem is sejtik, hányféle nép hagyta lába nyomát ezen a tájon. Avarok és rómaiak fedezték fel elsőként, magyarok népesítették be, hogy majd tatárok és törökök tegyék lakatlanná. A vidék azonban - mit sem törődve a rá mért keserves esztendőkkel újra és újra életre kelt, új lakosai köztük szerbek, németek, szlovákok - saját kultúrájukkal ajándékozták meg, tették gazdagabbá. Számukra ez a táj egyet jelentett a menedékkel: búvóhelyet a török haragja, majd pár évszázaddal később a zajos, lüktető nagyváros elől. Budapest és a körülötte elterülő települések kapcsolatát a szüleit elhagyó tékozló fiú esetével lehet leginkább jellemezni. A valaha volt legfontosabb városok, Esztergom és Visegrád ma eltörpülnek a nagy Budapest árnyékában, az egykori főúri rezidenciák jelentéktelenné váltak a főváros közvetlen közelében. Budapest fölénye az 1800-as évek közepétől kezdett el kirajzolódni, a II. világháború után pedig egyre hangsúlyosabbá vált. Gyors növekedése jó időre visszavetette a körülötte fekvő települések fejlődését, melyeknek mára az a feladat jut, hogy termékeikkel és lakosságukkal kiszolgálják a „nagy testvért". Ez az oka annak is, hogy a könyvben szereplő városok és falvak megközelítése a fővárosból a legegyszerűbb, a köztük lévő közvetlen átjárás azonban meglehetősen nehézkes. Ez alól a Dunakanyar folyó menti települései képeznek kivételt, melyek a Duna menti országutakon könnyen elérhetők. Budapest nagyarányú fejlődése azonban - furcsa módon - sok településnek előnyére vált. Ha felkeressük a kisvárosok barokk tereit, végigsétálunk zegzugos utcáikon, csendes folyópartjain, hálával gondolunk majd arra, hogy ez a vidék a maga bájával, utánozhatatlan hangulatával változatlan formában maradt a miénk.
Útra fel tehát, fedezzük fel Budapest környékét! Vissza