Táblázatos elmegyógyászat

Tartalom

ELŐSZÓ 25
BEVEZETÉS 29
A LEGGYAKORIBB PANASZOK,
TÜNETEK - LEGGYAKORIBB KÓRKÉPEK 31
A | IDEGESSÉG, NYUGTALANSÁG, FÉLELEM, SZORONGÁS 31
1.1. A TÜNETEK JELENTŐSÉGE 31
1.2. DEFINÍCIÓK 32
1.3. LEGGYAKORIBB ELMEGYÓGYÁSZATI KÓRKÉPEK
A FENTI TÜNETEK DOMINANCIÁJÁVAL 32
1.3.1. A szorongás spektrum 32
1.3.1.1. Pánikzavar 32
1.3.1.1.1. Apánikrobajnjellemzői 33
1.3.1.2. Agorafóbia (egyszerűformája a tériszony - ld. később)
- a mindennapi gyakorlatban a közlekedési képtelenség a típusos jelenség 33
1.3.1.2.1. Az agorafóbia legjellegzetesebb (szorongató) helyzetei 33
1.3.1.3. Szociális fóbia 33
1.3.1.4. Specifikus (egyszerű) egyébfóbiák 34
1.3.1.4.1. Leggyakoribb egyszerű fóbiák 34
1.3.1.5. Generalizált szorongás 34
1.3.1.6. Kényszerbetegség 34
1.3.1.6.1. Kényszergondolatok - obsessiók (rögeszmék) 35
1.3.1.6.2. Kényszercsekkedetek - compulsiók 35
1.3.1.6.3. Leggyakoribb tünetek 35
1.3.1.7. Poszttraumás stressz szindróma 35
1.4. A SZORONGÁS SPEKTRUM DIAGNOSZTIKÁJA 36
1.5. DIFFERENCIÁLDIAGNÓZIS 36
1.6. TERÁPIA 36
1.6.1. Gyógyszeres kezelés, pszichoterápia, kombinált terápia 36
1.7. KIMENETEL 37
1.8. HÁZIORVOSI ÉS FOGORVOSI VONATKOZÁSOK 37
1.8.1. Szorongás a fogorvosi rendelőben 38
1.8.2. A szorongásos zavar következményei az általános
és fogorvosi kezelések kapcsán 38
1.8.3. A szorongás csökkentésének/megszüntetésének lehetőségei 38
1.8.4. A háziorvos feladatai a pszichiátriai kezelésben
már részesülő beteg esetén 39
1.8.5. Sürgősségi ellátás 39
1.8.6. Súlyosabb idült szorongásos zavarban szenvedő beteg egyéb irányú
kezelésének alapelve 39
1.8.7. A beteg kérése ellenére sem ajánlott, a háziorvosi
kompetenciát többnyire meghaladó tevékenységek 39
1.8.8. Elodázhatatlan orvosi/fogorvosi kezelések esetén szóba jövő módszerek 40
. A KEDÉLY- ÉS HANGULATZAVAROK TÜNETEI 41
2.1. A TÜNETEK JELENTŐSÉGE 41
2.2. DEFINÍCIÓK 41
2.3. A LEHANGOLTSÁG TÜNETEI 41
2.4. A FELHANGOLTSÁG TÜNETEI 42
2.5. KEVERT TÜNETEK 43
2.6. LEGGYAKORIBB ELMEGYÓGYÁSZATI KÓRKÉPEK
A FENTI TÜNETEK DOMINANCIÁJÁVAL (AZ AFFEKTÍV SPEKTRUM) 43
2.6.1. Súlyos (major) depresszió 43
2.6.2. Súlyos mánia szindróma 43
2.6.3. Bipoláris affektív zavarok 43
2.6.4. Egyéb speciális jelentkezésű kedélyzavarok 44
2.6.4.1. Szezonális depresszió (téli depresszió) 44
2.6.4.2. Posztpartum depresszió 44
2.6.4.3. Rövid, visszatérő depresszió és rövid, visszatérő hipomdnia 44
2.6.4.4. Rapidciklus 44
2.6.4.5. Ultradián ciklus 44
2.6.5. Ciklotímia (szélsőségesen hullámzó kedélyállapot normális variációja) 44
2.6.6. Dysfhymiás zavar 44
2.7. DIAGNÓZIS 45
2.8. DIFFERENCIÁLDIAGNÓZIS 45
2.9. TERÁPIA 46
1.10. KIMENETEL 47
2.11. HÁZIORVOSI ÉS FOGORVOSI VONATKOZÁSOK 47
2.11.1. A hangulatzavar következményei az általános
és fogorvosi kezelések kapcsán 47
2.11.2. A háziorvos feladatai a pszichiátriai kezelésben már részesülő beteg esetén 48
2.11.3. Sürgősségi ellátás 48
2.11.4. Súlyosabb idült hangulatzavarban
szenvedő beteg egyéb irányú kezelésének alapelve 49
2.11.5. A beteg kérése ellenére sem ajánlott, a háziorvosi kompetenciát
többnyire meghaladó tevékenységek 49
2.11.6. Elodázhatatlan orvosi/fogorvosi kezelések esetén szóba jövő módszerek 49
2.11.7. Depressziós beteg a fogorvosi rendelőben 49
2.11.8. Mániás beteg a fogorvosi rendelőben 49
A 3. A VALÓS ÉRZÉKELÉS ÉS A MINDENNAPI HATÉKONY
GONDOLKODÁS AKADÁLYOZOTTSÁGA 50
3.1. AZ ÉRZÉKELÉS ZAVARAI 50
3.1.1. Agnóziák 50
3.1.2. Az érzékelés funkcionális torzulásos zavarai 50
3.1.2.1. Az időélmény torzulása 51
3.1.2.2. Az érzékelés produktív zavarai 51
3.1.3. Illúzió 51
3.1.4. Hallucináció 51
3.1.4.1. A hallucinációk fiziológiás formái 52
3.1.5. A gondolkodás torzulásai 52
3.1.5.1. Alaki zavarok tünetei 52
3.1.5.2. Tartalmi zavarok tünetei 52
3.2. LEGGYAKORIBB ELMEGYÓGYÁSZATI KÓRKÉPEK
A FENTI TÜNETEK DOMINANCIÁJÁVAL 54
3.3. A SZKIZOFRÉNIA SPEKTRUM 54
3.3.1. Szkizofrénia 54
3.3.1.1. un. reziduális szkizofrénia 55
3.3.2. Szkizoaffektív pszichózis 55
3.3.3. Paraphrenia 55
3.3.4. Egyéb speciális tünetcsoportok 56
3.3.4.1. Szkizofreniform zavar 56
3.3.4.2. Krónikus bőrférgességi téboly (idült taktilis hallucinózis -
Ekbom-szindróma) 56
3.3.4.3. Rövid pszichotikus zavar 56
3.4. PARANOID ÁLLAPOTOK 56
3.5. BPSD (A DEMENCIA KERETÉN BELÜL JELENTKEZŐ,
A VISELKEDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉBOLYTÜNETEK) 57
3.6. DIAGNÓZIS 57
3.7. DIFFERENCIÁLDIAGNÓZIS 57
3.8. TERÁPIA (a farmakoterápia részleteit ld. A pszichiátriai farmakoterápia
is Sajátosságai c. fejezetben) 58
3.9. GONDOZÁS, REHABILITÁCIÓ (ld. még Az elmebetegek
rehabilitációja c. fejezetben) 59
3.10. KIMENETEL 59
3.11. HÁZIORVOSI ÉS FOGORVOSI VONATKOZÁSOK 60
3.11.1. Az érzékelési és gondolkodási zavarok következményei
az általános és fogorvosi kezelések kapcsán 60
3.11.2. A háziorvos feladatai a pszichiátriai kezelésben már részesülő beteg esetén 60
3.11.3. Sürgősségi ellátás 60
3.11.4. A beteg egyéb irányú kezelésének alapelve 61
3.11.5. A beteg kérése ellenére sem ajánlott, a háziorvosi
kompetenciát többnyire meghaladó tevékenységek 61
3.11.6. Elodázhatatlan orvosi/fogorvosi kezelések esetén szóba jövő módszerek 61
3.11.7. Pszichotikus beteg a fogorvosi rendelőben 62
A 4. A SZELLEMI TELJESÍTMÉNY CSÖKKENÉSÉRE UTALÓ PANASZOK ÉS TÜNETEK 63
4.1. DEFINÍCIÓ 63
4.2. A KIFEJEZÉS ZAVARAI 63
4.3. MEMÓRIAZAVAR 64
4.4. FIGYELEM- (ÉS KONCENTRÁCIÓ) ZAVAR 64
4.5. A KOMBINATÍV SZELLEMI MŰKÖDÉSEK ZAVARA 65
4.6. LEGGYAKORIBB ELMEGYÓGYÁSZATI KÓRKÉPEK
A FENTI TÜNETEK DOMINANCIÁJÁVAL 66
4.7. ORGANIKUS MENTÁLIS ZAVAROK 66
4.7.1. Definíció 66
4.7.2. Felosztási szempontok 66
4.7.3. Főbb tünetegyüttesek 66
4.7.4. Akut organikus mentális zavarok 67
4.7.4.1. Delírium 67
4.7.4.2. Amnesztikus szindróma 68
4.7.5. Krónikus organikus mentális zavarok 68
4.8. A DEMENCIA SPEKTRUM 68
4.8.1. Differenciáldiagnózis a demenciákon belül 69
4.8.2. Alzheimer-kór, Alzheimer típusú demencia (továbbiakban AD) 69
4.8.3. Vascularis demenciák, multiinfarktus demencia (továbbiakban MID) 72
4.8.4. Egyéb, ismert etiológiájú vagy körülhatárolható
klinikai megjelenésű demenciák 72
4.9. LOKALIZÁCIÓNAK MEGFELELŐ JELLEGZETES PSZICHOPATOLÓGIAI
TÜNETEK („LEBENYSZINDRÓMÁK") 72
4.9.1. Frontális lebeny 72
4.9.2. Temporális lebeny 73
4.9.3. Temporolimbikus struktúrák 73
4.9.4. Parietálís lebeny 73
4.9.5. Occipitális lebeny 74
4.9.6. Subcorticalis pszichopatológiai tünetegyüttes 74
4.10. EGYÉB ORGANIKUS HÁTTERŰ PSZICHÉS ZAVAROK 74
4.11. NEUROPSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK ELMEGYÓGYÁSZATI KÍSÉRŐTÜNETEI 75
4.11.1, Az epilepszia pszichopatológiája 75
4.11.2. Organikus személyiségzavar 76
4.12. AZ ORGANIKUS MENTÁLIS ZAVAROK KEZELÉSE 76
4.13. GONDOZÁS 77
4.14. HÁZIORVOSI ÉS FOGORVOSI VONATKOZÁSOK 78
4.14.1. A szellemi teljesítmény-csökkenés következményei az általános
és fogorvosi kezelések kapcsán 78
4.14.2. A háziorvos feladatai a kezelés, családorvosi ellenőrzés során 78
4.14.3. Sürgősségi ellátás 79
4.14.4. A beteg egyéb irányú kezelésének alapelve 79
4.14.5. A beteg kérése ellenére sem ajánlott, a háziorvosi kompetenciát
többnyire meghaladó tevékenységek 79
4.14.6. Elodázhatatlan orvosi/fogorvosi kezelések esetén szóba jövő módszerek 80
4.14.7. Demens beteg a fogorvosi rendelőben 80
A 5. AZ ÖSZTÖNÉLET ZAVARAINAK
JELLEGZETES TÜNETEI 81
5.1. DEFINÍCIÓ 81
5.2. AZ ÉTKEZÉSI ZAVAROK FŐ TÜNETEI 81
5.3. LEGGYAKORIBB ELMEGYÓGYÁSZATI KÓRKÉPEK
A FENTI TÜNETEK DOMINANCIÁJÁVAL 82
5.3.1. Anorexia nervosa (AN) 82
5.3.2. Bulimia nervosa (BN) 82
5.3.3. Kevert formák 82
5.4. DIAGNÓZIS 82
5.5. TERÁPIA 83
5.6. KIMENETEL 83
5.7. A SZEXUÁLIS MAGATARTÁS ZAVARAIVAL KAPCSOLATOS
FŐ TÜNETEK 83
5.8. DEFINÍCIÓ 83
5.8.1. A nemi vágy és érdeklődés mennyiségi eltérései 83
5.8.2. Erekciós és ejakulációs zavarok 84
5.8.3. Orgasztikus zavarok 84
5.8.4. Nemi orientációs és identitászavarok 84
5.8.5. Parafíliák 85
5.9. LEGGYAKORIBB ELMEGYÓGYÁSZATI KÓRKÉPEK
A FENTI TÜNETEK DOMINANCIÁJÁVAL 85
5.10. DIAGNÓZIS 85
5.11. TERÁPIA 86
5.12. KIMENETEL 86
5.13. HÁZIORVOSI ÉS FOGORVOSI VONATKOZÁSOK 86
5.13.1. Az ösztönzavarok következményei az általános
és fogorvosi kezelések kapcsán 86
5.13.2. A háziorvos feladatai a pszichiátriai kezelésben már részesülő beteg esetén 87
5.13.3. Sürgősségi ellátás 87
5.13.4. A beteg egyéb irányú kezelésének alapelve 87
5.13.5. A beteg kérése ellenére sem ajánlott, a háziorvosi
kompetenciát többnyire meghaladó tevékenységek 87
5.13.6. Elodázhatatlan orvosi/fogorvosi kezelések esetén szóba jövő módszerek 88
5.13.7. Étkezési zavarban szenvedő beteg a fogorvosi rendelőben 88
A 6. AZ ALVÁSZAVAROK TÜNETEI 89
6.1. ELÉGTELEN ÉJSZAKAI ALVÁS (insomniák) 89
6.1.1. Az alvás pihentető élményének hiánya (zavaró mértékben) 89
6.2. TÜLZOTT NAPPALI ALVÁSKÉSZSÉG (hypersomniák) 89
6.3. ALVÁS ALATTI VISELKEDÉSZAVAROK (parasomniák) 89
6.4. ALVÁS ALATTI MOZGÁSZAVAROK 90
6.5. ALVÁS ALATTI LÉGZÉSZAVAROK 90
6.6. AZ ALVÁS-ÉBRENLÉT RITMUS ZAVARAI 90
6.7. LEGGYAKORIBB TÜNETEGYÜTTESEK ÉS KÓRKÉPEK
A FENTI TÜNETEK DOMINANCIÁJÁVAL 90
6.7.1. Pszichofiziológiai insomnia 90
6.7.2. Gyógyszer (altató) használat okozta insomnia 90
6.7.3. Alvási apnoe szindróma 90
6.7.4. Narcolepsia 91
6.7.5. Alvászavarral járó neurológiai (N), pszichiátriai (P)
és egyéb (E) betegségek 91
6.8. DIAGNÓZIS 91
6.8.1. Kezelést igénylő alvászavar 91
6.8.2. Az alváspanaszra vonatkozó kórtörténeti adatok 91
6.8.3. Speciális alvásvizsgálat 91
6.8.4. Leggyakoribb diagnosztikus tévedések 92
6.9. TERÁPIA 92
6.9.1. Leggyakoribb terápiás tévedések 93
6.10. HÁZIORVOSI ÉS FOGORVOSI VONATKOZÁSOK 93
6.10.1. Az alvászavar következményei az általános és fogorvosi kezelések kapcsán 93
6.10.2. A háziorvos feladatai a kezelés során 93
6.10.3. Alvászavarban szenvedő beteg a fogorvosi rendelőben 93
A 7. TESTI PANASZOK KIMUTATHATÓ, ILLETVE ELÉGSÉGES
(KÖZVETLEN) BIOLÓGIAI ALAP NÉLKÜL 94
7.1. KLINIKAI JELENTŐSÉG 94
7.2. DEFINÍCIÓK 95
7.3. A PSZICHIÁTRIAI ZAVAROK ÉS TESTI BETEGSÉGEK LEHETSÉGES
KAPCSOLATA (ÁLTALÁNOS ETIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS) 95
7.4. JELLEGZETES KLINIKAI TÜNETCSOPORTOK 95
7.5. LEGGYAKORIBB ELMEGYÓGYÁSZATI KÓRKÉPEK
A FENTI TÜNETEK DOMINANCIÁJÁVAL 96
7.5.1. Szomatoform zavarok 96
7.5.1.1. Szomatizációs zavarok 96
7.5.1.2. Hipochondria 96
7.5.1.3. Krónikus fájdalom szindróma 96
7.5.1.4. Pszichoszomatikus betegségek 96
7.5.1.5. Testdysmorphia 97
7.5.2. Disszociatív zavarok 97
7.5.2.1. Típusos konverziós zavar 97
7.5.2.2. Egyéb speciális jelentkezésit disszociatív zavarok 97
7.6. DIAGNÓZIS ÉS DIFFERENCIÁLDIAGNÓZIS 98
7.6.1. Leggyakoribb betegségek, amelyek tévesen szomatizációs zavarnak
diagnosztizálhatóak 98
7.7. TERÁPIA 99
7.7.1. Leggyakoribb hibák a szomatizációs zavarok pszichiátriai ellátása során 99
7.7.2. Általános ajánlások a szomatizációs zavarban
szenvedő betegek ellátásához 99
7.8. KIMENETEL 100
7.9. HÁZIORVOSI ÉS FOGORVOSI VONATKOZÁSOK 100
7.9.1. A pszichoszomatikus panaszok következményei az általános
és fogorvosi kezelések kapcsán 100
7.9.2. Sürgősségi ellátás 101
7.9.3. A beteg egyéb irányú kezelésének alapelve 101
7.9.4. A beteg kérése ellenére sem ajánlott, a háziorvosi
kompetenciát többnyire meghaladó tevékenységek 101
7.9.5. Elodázhatatlan orvosi/fogorvosi kezelések esetén szóba jövő módszerek 101
7.9.6. Pszichoszomatikus beteg a fogorvosi rendelőben 102
A 8. KEZELÉST IGÉNYLŐ ÁTMENETI MAGATARTÁSZAVAROK
ÉS TEVÉKENYSÉGI SZENVEDÉLYEK 103
8.1. A TÜNETEK JELENTŐSÉGE 103
8.2. DEFINÍCIÓK 103
8.3. A SZOKÁSOS MAGATARTÁSMINTÁK SZÉLSŐSÉGES VARIÁNSAIVAL
EGYÜTT JÁRÓ LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEK 104
8.4. JELLEGZETES TÜNETCSOPORTOK 104
8.4.1. Szokásos magatartásminták szélsőséges variánsai 104
8.4.2. Alkalmazkodási zavar 104
8.4.3. Impulzuskontroll zavar - intermittáló explozív zavar 104
8.5. TEVÉKENYSÉGI SZENVEDÉLYEK 105
8.5.1. Kóros játékszenvedély 105
8.5.2. Kleptománia 105
8.5.3. Pirománia 105
8.5.4. Vásárlási kényszer 105
8.5.5. Kényszeres szexuális magatartás 105
8.6. LEGGYAKORIBB ELMEGYÓGYÁSZATI KÓRKÉPEK
A FENTI TÜNETEK DOMINANCIÁJÁVAL 105
8.7. DIAGNÓZIS ÉS DIFFERENCIÁLDIAGNÓZIS 105
8.8. TERÁPIA 106
8.9. KIMENETEL 106
8.10. HÁZIORVOSI ÉS FOGORVOSI VONATKOZÁSOK 106
8.10.1. A háziorvos feladatai alkalmazkodási zavarok esetén 106
8.10.2. Sürgősségi ellátás 106
8.10.3. A beteg egyéb irányú kezelésének alapelve 107
8.10.4. A beteg kérése ellenére sem ajánlott, a háziorvosi
kompetenciát többnyire meghaladó tevékenységek 107
8.10.5. Elodázhatatlan orvosi/fogorvosi kezelések esetén szóba jövő módszerek 107
8.10.6. Alkalmazkodási zavarban szenvedő beteg a fogorvosi rendelőben 107
A 9. KÓROS ÉS KÁROS ANYAGFOGYASZTÁS ÉS EGYÉB
SZENVEDÉLYZAVAROK 108
9.1. A TÜNETEK JELENTŐSÉGE 108
9.2. DEFINÍCIÓK 108
9.3. TÜNETCSOPORTOK 109
9.4. ALKOHOL 109
9.4.1. Jelentősége 109
9.4.2. Alkohol intoxikáció 109
9.4.3. Összefüggések a véralkoholszinttel 110
9.4.4. Alkoholmegvonás 110
9.4.5. Alkohollal kapcsolatos leggyakoribb elmegyógyászati kórképek 111
9.4.5.1. Alkoholos halhicinózis 111
9.4.5.2. Alkoholos paranoia 111
9.4.5.3. Alkoholos demencia 111
9.4.5.4. Hepaticus encephalopathia 111
9.4.5.5. Alkoholos személyiségváltozás 111
9.4.6. Egyéb speciális jelentkezésű tünetegyüttesek 112
9.4.6.1. Patológiás részegség 112
9.4.6.2. WemickeKorzakov szindróma 112
9.4.6.3. Fetális alkohol szindróma 112
9.5. SZEDATOHIPNOTIKUMOK ÉS EGYES ANXIOLYTICUMOK (SZHA csoport) 112
9.5.1. Jelentőségük 112
9.5.2. Visszaélésre alkalmas szedatohipnotikus/anxiolyticus gyógyszercsoportok 113
9.5.3. SZHA intoxikáció 113
9.5.4. SZHA megvonás 113
9.6. NARCO-ANALGETIKUMOK (ÓPIUMSZÁRMAZÉKOK, OPIOIDOK) 113
9.6.1. Jelentőségük 113
9.6.2. Főbb molekulák 113
9.6.3. Opioid intoxikáció 114
9.6.4. Opioid megvonás 114
9.7. STIMULÁNSOK 114
9.7.1. Jelentőségük 114
9.7.2. Főbb molekulák 115
9.7.3. Stimuláns intoxikáció 115
9.7.4. Súlyosabb (ritkább) szövődmények 116
9.7.5. Stimuláns megvonás („crash") 116
9.8. HALLUCINOGÉNEK 116
9.8.1. Jelentőségük 116
9.8.2. Főbb molekulák 116
9.8.3. Hallucinogén intoxikáció 117
9.8.4. Hallucinogén megvonás 117
9.9. MARIHUÁNA (Cannabis: hatóanyaga a D-9-tetrahidrocannabinol - THC) 117
9.9.1. Jelentősége 117
9.9.2. Marihuána intoxikáció 118
9.9.3. Marihuána megvonás 118
9.9.4. Krónikus toxikus hatás 118
9.10. SZERVES OLDÓSZEREK (inhalánsok - szipuzás) 118
9.10.1. Jelentőségük 118
9.10.2. Főbb molekulák 118
9.10.3. Inhaláns intoxikáció 119
9.10.4. Inhaláns megvonás 119
9.10.5. Krónikus toxikus hatások 119
9.11. NO2 ÉS EGYÉB NITRÁTOK 119
9.11.1. Jelentőségük 119
9.11.2. Intoxikáció 119
9.11.3. Krónikus ártalmak 120
9.12. EGYÉB HASZNÁLATI SZEREK 120
9.12.1. Nikotin 120
9.12.1.1. Jelentősége 120
9.12.1.2. A nikotin (dohányzás) hatásai 120
9.12.1.3. A nikotinmegvonás hatása 120
9.12.1.4. Krónikus ártalmak 120
9.12.2. Koffein 121
9.12.2.1.Jelentősége 121
9.12.2.2. Koffein intoxikáció (napi 600-1000 mg feletti fogyasztás
esetén lépnek fel a nem kívánatos tünetek) 121
9.12.2.3. Koffein megvonás 121
9.12.2.4. Krónikus ártalmak 121
9.12.3. Anabolikus szteroidok 121
9.12.3.1.Jelentőségük 121
9.13. DIAGNÓZIS 122
9.14. TOLERANCIA-TESZTEK 122
9.15. DIFFERENCIÁLDIAGNÓZIS 123
9.15.1. Anyaghasználathoz társuló leggyakoribb pszichiátriai
kórképek („kettős diagnózisok") 123
9.15.2. Kereszttolerancia és -dependencia 123
9.16. TERÁPIA 123
9.16.1. A kezelés általános elvei 123
9.16.2. Súlyosabb intoxikációk kezelési elvei 123
9.16.3. A veszélyeztető magatartású intoxikált beteg ellátásának
alapvető szociális szempontjai 124
9.16.4. A szedatohipnotikum, illetve alkoholmegvonásos szindrómák kezelése 124
9.16.5. Egyes addiktív szedatohipnotikumok dózis ekvivalenciája
(alprazolam egységre számolva) 125
9.16.6. Kokain- és stimulánsfüggők speciális kezelési elvei 125
9.16.7. Hallucinogén-függők speciális kezelési elvei 125
9.16.8. Opiátfüggők speciális kezelési elvei 125
9.17. A KRÓNIKUS FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS PROBLEMATIKÁJA 126
9.17.1. Analgetikus hatású egyéb gyógyszerek 126
9.18. LESZOKÁS AZ ANYAGHASZNÁLATRÓL 127
9.19. A FENNTARTÓ MÉTÁDON PROTOKOLL 127
9.20. REHABILITÁCIÓ 127
9.21. KIMENETEL 128
9.21.1. Az anyaghasználat közvetlen szövődményei 128
9.21.2. A leszokás esélye 128
9.21.3. A leszokás esélyét növelő tényezők 128
9.21.4. Az anyaghasználat közvetett problémái 128
9.22. HÁZIORVOSI ÉS FOGORVOSI VONATKOZÁSOK 129
9.22.1. A háziorvos feladatai 129
9.22.2. Sürgősségi ellátás 129
9.22.3. A beteg egyéb irányú kezelésének alapelve anyagfogyasztásra
utaló adatok vagy állapot esetén 130
9.22.4. A beteg kérése ellenére sem ajánlott, a háziorvosi
kompetenciát többnyire meghaladó tevékenységek 130
9.22.5. Elodázhatatlan orvosi/fogorvosi kezelések esetén szóba jövő módszerek 130
9.22.6. Anyagfogyasztó beteg a fogorvosi rendelőben 130
A 10. KÓROS LELKI REAKCIÓK TÜNETEI 131
10.1. DEFINÍCIÓ 131
10.2. LEGGYAKORIBB TÜNETEGYÜTTESEK 131
10.3. LEGGYAKORIBB ELMEGYÓGYÁSZATI KÓRKÉPEK
A FENTI TÜNETEK DOMINANCIÁJÁVAL 132
10.3.1. A stressz és alkalmazkodási zavarok felosztása tartamuk szerint 132
10.3.2. Akut stresszzavar (trauma után 4 héten belül jelentkezik,
legkevesebb 2 napig, legfeljebb 4 hétig tart) 132
10.3.3. Alkalmazkodási zavar 132
10.3.4. A stressz és alkalmazkodási zavarok tüneteit befolyásolja 132
10.4. DIAGNÓZIS 133
10.5. TERÁPIA 133
10.6. KIMENETEL 133
10.7. HÁZIORVOSI ÉS FOGORVOSI VONATKOZÁSOK 133
10.7.1. A háziorvos feladatai alkalmazkodási zavarok esetén 133
10.7.2. Sürgősségi ellátás 133
10.7.3. A beteg egyéb irányú kezelésének alapelve 134
10.7.4. A beteg kérése ellenére sem ajánlott, a háziorvosi
kompetenciát többnyire meghaladó tevékenységek 134
10.7.5. Elodázhatatlan orvosi/fogorvosi kezelések esetén szóba jövő módszerek 134
A 11. TARTÓSAN FENNÁLLÓ GLOBÁLIS VISELKEDÉSZAVAROK,
ÉLETMÓDBELI VAGY KAPCSOLATI SZÉLSŐSÉGEK
(SZEMÉLYISÉGZAVAROK) 135
11.1. A TÜNETEK JELENTŐSÉGE 135
11.2. DEFINÍCIÓ 136
11.3. A SZEMÉLYISÉGZAVAR (SZZ) FŐ TÜNETI
CSOPORTJAI (a 3+1 duster) 136
11.4. A PARANOID SZZ FŐ TÜNETEI 136
11.4.1. A paranoiditás (paranoid gondolkodási beállítódás) lényege 137
11.5. A SZKIZOID SZZ FŐ TÜNETEI 137
11.6. A SZKIZOTÍPIÁS SZZ FŐ TÜNETEI 137
11.6.1. Speciális megfontolások a terápia során 137
11.7. AZ ANTISZOC1ÁLIS216 SZZ FŐ TÜNETEI 138
11.8. A BORDERLINE SZZ FŐ TÜNETEI 138
11.8.1. Speciális megfontolások a terápia során 138
11.9. A HISZTRIONIKUS SZZ FŐ TÜNETEI 139
11.9.1. Speciális megfontolások a terápia során 139
11.10. A NÁRCISZTIKUS SZZ FŐ TÜNETEI 140
11.10.1. Speciális megfontolások a terápia során 140
11.11. AZ ELKERÜLŐ SZZ FŐ TÜNETEI 140
11.11.1. Speciális megfontolások a terápia során 140
11.12. A DEPENDENS SZZ FŐ TÜNETEI 141
11.12.1. Speciális megfontolások a terápia során 141
11.13. AZ OBSESSIV-COMPULSIV SZZ FŐ TÜNETEI 141
11.13.1. Speciális megfontolások a terápia során 141
11.14. A TARTÓSAN SZENVEDŐ (MAZOCHISZTIKUS) SZZ FŐ TÜNETEI 142
11.14.1. Speciális megfontolások a terápia során 142
11.15. A PASSZÍV-AGRESSZÍV SZZ FŐ TÜNETEI 142
11.15.1. Speciális megfontolások a terápia során 142
11.16. DIAGNÓZIS, DIFFERENCIÁLDIAGNÓZIS 143
11.17. TERÁPIA 143
11.17.1. Általános terápiás eszközök 143
11.18. KIMENETEL 144
11.19. HÁZIORVOSI ÉS FOGORVOSI VONATKOZÁSOK 144
11.19.1. A háziorvos feladatai a beteg személyiségzavara esetén 144
11.19.2. Sürgősségi ellátás 145
11.19.3. A beteg egyéb irányú kezelésének alapelve 145
11.19.4. A beteg kérése ellenére sem ajánlott, a háziorvosi
kompetenciát többnyire meghaladó tevékenységek 145
11.19.5. Személyiségzavarban szenvedő beteg a házi /fogorvosi rendelőben 145
B AZ ELMEORVOSLÁS SPECIÁLIS KÉRDÉSEI 147
B1. PSZICHIÁTRIAI EPIDEMIOLÓGIA 147
1.1. A NAGY POPULÁCIÓKON VÉGZETT EPIDEMIOLÓGIAI
VIZSGÁLATOK ÖSSZEVONT KVALITATÍV EREDMÉNYEI 147
1.2. KVANTITATÍV EPIDEMIOLÓGIAI ADATOK 148
1.2.1. Leggyakoribb gyermekpszichiátriai kórképek 148
1.2.2. Szkizofrénia 149
1.2.3. Hangulatzavarok 149
1.2.4. Szorongásos kórképek 149
1.2.5. Pszichoreaktív zavarok (alkalmazkodási zavar
és poszttraumás stressz szindróma) 150
1.2.6. Táplálkozási zavarok 150
1.2.7. Organikus mentális zavarok 150
1.2.8. Alkohol- és drogfüggőségi állapotok 150
1.2.10. Alvászavarok 151
1.2.11. Szexuális zavarok 151
1.2.12. Rögzült kóros szokások és szenvedélyzavarok 151
1.3. FARMAKOEPIDEMIOLÓGIA 151
B 2. AZ ELMEBETEGSÉGEK KLASSZIFIKÁCIÓS RENDSZEREI 152
2.1. AZ ELMEZAVAROK BESOROLÁSÁNAK/OSZTÁLYOZÁSÁNAK CÉLJAI 152
2.2. A BETEGSÉGEK NEMZETKÖZI OSZTÁLYOZÁSA
(BNO rendszer) 153
2.3. AZ AMERIKAI KLASSZIFIKÁCIÓS (DSM) RENDSZER 153
2.3.1. A DSM-IV multiaxiális értékelő rendszer elvei 153
2.3.2. A DSM-IV rendszer tengelyeinek értelmezése 153
2.3.3. A DSM-IV osztályozási rendszer 154
2.4. A HAZAI PSZICHIÁTRIAI KLASSZIFIKÁCIÓS
(KÓDOLÁSI) GYAKORLAT 156
2.5. A DSM-IV RENDSZER ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI 156
B 3. AZ ELMEORVOSLÁS HÁRMAS DIMENZIÓJA:
A BIO-PSZICHO-SZOCIÁLIS MEGKÖZELÍTÉS 157
3.1. AZ ELMEMŰKÖDÉS ZAVARAINAK BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE 157
3.2. A PSZICHIÁTRIAI GENETIKA 157
3.2.1. Általános megállapítások 157
3.2.2. Az egyes kórképek genetikája 157
3.2.3. Pszichiátriai farmakogenetika 158
3.3. AZ ELMEBETEGSÉGEK ORGANIKUS HÁTTERE 158
3.3.1. A központi idegrendszer funkciózavarai az egyes pszichiátriai
kórfolyamatokban 158
3.3.2. A legkorszerűbb biológiai markerek 159
3.3.3. Elmegyógyászati szövődménnyel járó leggyakoribb testi történések
(Az előzmény nélkül fellépő közvetlen veszélyt jelentő
elmezavarok etiológiai gondolkodási sémája) 159
3.4. AZ ELMEMŰKÖDÉS ZAVARAINAK LÉLEKTANI,
PSZICHOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE 160
3.4.1. A fejlődéslélektani megközelítés lényege 160
3.4.2. A személyiség és működésének strukturális értelmezése 160
3.4.3. Az elmebetegségek szempontjából legfontosabb
pszichés védekező mechanizmusok 160
3.4.4. A humor mint énvédő mechanizmus 161
3.5. AZ ELMEMŰKÖDÉS ZAVARAINAK SZOCIÁLIS MEGKÖZELÍTÉSE 161
3.5.1. A családpatológiai modellek 161
3.5.2. A szocializációs modell 161
3.5.3. A szociális hatások etiológiai jelentősége 162
3.5.4. Az elmebetegségek és a szociális folyamatok kölcsönhatásai 162
3.6. A BIO-PSZICHO-SZOCIÁLIS MEGKÖZELÍTÉS TERÁPIÁS VONATKOZÁSAI 162
3.6.1. Az elmezavarok komplex terápiája 162
3.7. A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEK PREVENCIÓJA 163
3.7.1. Elsődleges prevenció 163
3.7.2. Másodlagos prevenció 163
3.7.3. Harmadlagos prevenció 163
B 4. A PSZICHOSZOMATIKUS „KARRIER" 164
4.1. A PSZICHOSZOMATIKUS BETEGSÉGEK MEGHATÁROZÁSA 164
4.2. A PSZICHOSZOMATIKUS BETEGSÉG KIALAKULÁSÁNAK FÁZISAI 164
4.3. A LEGGYAKORIBB PSZICHOSZOMATIKUS BETEGSÉGEK 165
4.4. A PSZICHOSZOMATIKUS BETEGSÉGEK KEZELÉSE 165
4.5. HÁZIORVOSI ÉS FOGORVOSI VONATKOZÁSOK 165
4.5.1. A háziorvos feladatai pszichoszomatikus betegségek
vagy azok gyanúja esetén 165
4.5.2. Sürgősségi ellátás 166
4.5.3. A beteg egyéb irányú kezelésének alapelve 166
4.5.4. A beteg kérése ellenére sem ajánlott, a háziorvosi
kompetenciát többnyire meghaladó tevékenységek 166
4.5.5. Pszichoszomatikus beteg a házi-fogorvosi rendelőben 166
B 5. AZ ELMEGYÓGYÁSZATI BETEGVIZSGÁLAT SAJÁTOSSÁGAI 167
5.1. A BETEGINTERJÚ ÉS A HETEROANAMNÉZIS JELLEGZETESSÉGEI
(MÁS SZAKTERÜLETEKHEZ KÉPEST) 167
5.2. A BETEGINTERJÚ ÉS A HETEROANAMNÉZIS SZÜKSÉGES ELEMEI 167
5.3. A PSZICHIÁTRIAI KARTON/KÓRRAJZ RÉSZEI 168
5.4. TÁJÉKOZODÓ FIZIKÁLIS ÉS NEUROLÓGIAI VIZSGÁLAT 169
5.5. A PSZICHIÁTRIAI STÁTUSZ 169
5.6. A BETEG MAGATARTÁSÁNAK VIZSGÁLHATÓ ALAPELEMEI 170
B 6. NEUROPSZICHIÁTRIAI DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKA 171
6.1. A KLINIKAI KÉP NÉHÁNY JELLEGZETES
DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKUS INFORMÁCIÓJA 171
6.2. A DIAGNOSZTIKUS VIZSGÁLATOK KISZÉLESÍTÉSÉNEK
IRÁNYAI EGYES PSZICHÉS ZAVAROK ESETÉN 171
6.2.1. Az EEG (electroencefalográfia) információtartalma
a pszichiátriai kivizsgálásban 172
6.2.2. A röntgen képalkotó eljárások (koponya CT és MRI)
információtartalma a pszichiátriai kivizsgálásban 172
6.2.3. A liquorvizsgálat információtartalma a pszichiátriai kivizsgálásban 174
6.2.4. Doppler vizsgálatok alkalmazása a pszichiátriai kivizsgálásban 174
6.2.5. A toxikológiai tesztek használata a pszichiátriai kivizsgálásban 174
6.2.6. Pajzsmirigy vizsgálatok 174
6.2.7. Glukóz és glukóz tolerancia vizsgálat 175
6.2.8. Hematológia 175
6.2.9. Májfunkciós vizsgálatok 175
6.2.10. Vérgáz-analízis 175
6.2.11. Vesefunkciós vizsgálatok 175
6.2.12. Elektrolit háztartás vizsgálata 176
6.2.13. Kreatinin foszfokináz (CPK) 176
6.2.14. Porfirin 176
6.2.15. Réz 176
6.2.16. Terhességi tesztek 176
6.2.17. Folsav és B-12 vitaminszint meghatározás 177
6.2.18. Alvásvizsgálatok 177
B 7. PSZICHOMETRIA 178
7.1. AZ ELMEMŰKÖDÉS MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ
MÓDSZEREK ALKALMAZÁSI TERÜLETEI 178
7.2. A PSZICHOMETRIAI TESZTMÓDSZEREK TECHNIKAI TÍPUSAI 178
7.3. A PSZICHOMETRIAI TESZTMÓDSZEREK FŐBB FORMÁI 179
7.4. A PSZICHOMETRIAI KÉRDŐÍVEK PSZICHIÁTRIAI ALKALMAZÁSA 179
7.4.1. Globális állapotjelző skálák 179
7.4.2. Életminőség mérő skálák 179
7.4.3. Globális pszichiátriai szűrő skálák 179
7.4.4. Egyes pszichiátriai kórképek felismerésére, a tünetegyüttes
elemzésére és súlyosságának vizsgálatára szolgáló módszerek 179
7.4.5. Személyiségtesztek 180
7.4.6. Az intelligencia mérése 180
7.5. NEUROPSZICHOLÓGIAI TESZTEK 181
7.5.1. A legfontosabb struktúrák, amelyek az egyes működészavarok
során azonosíthatók 181
7.5.2. A kognitív részműködések vizsgálata 181
7.6. A PSZICHOMETRIAI ÉRTÉKELÉS ELŐNYEI 182
7.7. A PSZICHOMETRIAI ÉRTÉKELÉS KORLÁTAI 182
B 8. A PSZICHIÁTRIAI FARMAKOTERÁPIA ÉS SAJÁTOSSÁGAI 183
8.1. AZ ELMEGYÓGYÁSZATBAN HASZNÁLT
SZEREK LEGISMERTEBB HATÁSMÓDJAI 183
8.2. A LEGFONTOSABB GYÓGYSZEREK ÉS SZOKÁSOS ADAGOLÁSUK (mg) 184
8.3. A LEGFONTOSABB GYÓGYSZEREK RÉSZLETESEBB JAVALLATAI 188
8.4. AZ ELMEGYÓGYÁSZATBAN HASZNÁLT SZEREK JELLEGZETES
MELLÉKHATÁSAI A FŐBB HATÁSTANI CSOPORTOK SZERINT 194
8.4.1. A neurolepticus extrapiramidális szindróma ellátása 194
8.4.2. A malignus neurolepticus szindróma (MNS) 194
8.4.3. Az elmegyógyászatban használt szerek
mellékhatásai krónikus kezelés kapcsán 195
8.5. PSZICHOPATOGÉN MELLÉKHATÁSSAL IS RENDELKEZŐ
LEGGYAKORIBB EGYÉB GYÓGYSZERCSOPORTOK 195
8.6. ELMEGYÓGYÁSZATI KEZELÉSEK HEVENY TÜNETEK ESETÉN 195
8.7. ELMEGYÓGYÁSZATI FENNTARTÓ KEZELÉSEK FORMÁI 196
8.8. LEGGYAKORIBB KOMBINÁLT KEZELÉSI FORMÁK
(ún. „racionális politerápia") 196
8.9. A GYÓGYSZERVÁLASZTÁS FONTOSABB GYAKORLATI KÉRDÉSEI
(régi és új készítmények alkalmazása) 196
8.10. FELESLEGES, ILLETVE NEM IGAZOLT HATÁSÚ,
ESETLEG VESZÉLYES KEZELÉSI MÓDSZEREK 197
B 9. NEM GYÓGYSZERES BIOLÓGIAI KEZELÉSMÓDOK 198
9.1. ELEKTROKONVULZÍV KEZELÉS (ECT, elektrosokk) 198
9.1.1. Az ECT sajátosságai 198
9.1.2. Az ECT technikai jellemzői 198
9.1.3. Az ECT indikációi 199
9.1.4. Az ECT mellékhatásai 199
9.2. ALVÁSMEGVONÁS 199
9.2.1. Az alvásmegvonás javallatai 199
9.2.2. Az alvásmegvonás módszere 199
9.3. FÉNYTERÁPIA 199
9.3.1. A fényterápia javallatai 199
9.4. SEBÉSZI ELJÁRÁSOK AZ ELMEGYÓGYÁSZATBAN (pszichokirurgia) 200
9.4.1. A pszichiátriai sebészeti beavatkozás feltételei 200
9.4.2. Főbb műtéti típusok 200
9.4.3. A sebészeti folyamat 200
B 10. PSZICHOTERÁPIÁK 201
10.1. DEFINÍCIÓ 201
10.2. A PSZICHOTERÁPIÁRA VALÓ ALKALMASSÁG
ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 202
10.3. FŐBB HATÁSMÓDOK 202
10.4. SZUGGESZTIÓN ALAPULÓ MÓDSZEREK 202
10.5. SPECIÁLIS KÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ, TAPASZTALATI ÚTON
ELSAJÁTÍTHATÓ, HÁZIORVOSOK ÉS FOGORVOSOK ÁLTAL IS
ALKALMAZHATÓ PSZICHOTERÁPIÁS JELLEGŰ AKTIVITÁSOK
ÉS PSZICHOTERÁPIÁK 203
10.6. MÉLYLÉLEKTANI MÓDSZEREKKEL VÉGZETT (ANALITIKUS)
PSZICHOTERÁPIÁK 204
10.7. VISELKEDÉSTERÁPIA 205
10.8. KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA 205
10.9. SZEMÉLYKÖZPONTÚ PSZICHOTERÁPIA 206
10.10. CSOPORT-PSZICHOTERÁPIA 206
10.11. PÁR- ÉS CSALÁD-PSZICHOTERÁPIA 207
10.12. KOMBINÁLT PSZICHOTERÁPIÁK 207
10.12.1. A farmako- és pszichoterápia kapcsolata 207
10.12.2. Melyik az elsőként választandó pszichoterápia? 207
B 11. GYERMEKPSZICHIÁTRIA 208
11.1. ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG, GYENGEELMÉJŰSÉG (oligofrénia) 208
11.1.1. Definíció 208
11.1.2. Diagnózis 208
11.1.3. Elkülönítés egyéb kórállapotoktól 208
11.1.4. Az oligofréniák súlyossága 209
11.1.5. Az oligofréniák etiológiája 209
11.1.6. Az oligofrénia leggyakoribb komorbid állapotai 209
11.1.7. Az oligofrénia „kezelése" 209
11.1.8. Az oligofrénia pszichiátriai vonatkozásai 210
11.1.9. Az oligofrénia pszichiátriai szövődményeinek kezelése 210
11.1.10. Terápiás sajátosságok oligofréniában 210
11.2. RÉSZKÉPESSÉG ZAVAROK 210
11.2.1. Etiológia, terápia, kimenetel 211
11.3. FIGYELEMZAVAR - HIPERAKT1VITÁS SZINDRÓMA 211
11.4. AZ AUTIZMUS SPEKTRUM (pervazív fejlődési zavarok) 212
11.5. ASZOCIÁLIS (KONDUKTÍV) VISELKEDÉSZAVAR 212
11.6. OPPOZÍCIÓS MAGATARTÁSZAVAR (kóros dacállapotok) 213
11.7. KÓROS FOKŰ SZEPARÁCIÓS FÉLELEM (szeparációs szorongás zavar) 213
11.8. A MAGATARTÁS KÉNYSZERES-AUTOMATIKUS ZAVARAI 214
11.8.1. Tic 214
11.8.2. Tourette-zavar 214
11.8.3. Körömrágás, haj- és szőrtépegetés (trichotillomania) és egyéb
kényszeres magatartási zavarok 215
11.9. KOMMUNIKÁCIÓS ZAVAROK 215
11.10. PARASOMNIÁK 216
11.11. KLASSZIKUS PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK
SAJÁTOSSÁGAI GYERMEKKORBAN 216
11.12. TESTI, ÉRZELMI ÉS SZEXUÁLIS VISSZAÉLÉSEK 217
B 12. GERIÁTRIAI PSZICHIÁTRIA 218
12.1. DEFINÍCIÓ 218
12.2. A GERIÁTRIAI PSZICHIÁTRIA JELENTŐSÉGE 218
12.3. AZ IDŐS KOR FIZIOLÓGIÁS VÁLTOZÁSAI 218
12.4. AZ IDŐS KOR PSZICHOLÓGIAI VÁLTOZÁSAI 219
12.5. AZ IDŐS KOR SZOCIÁLIS VÁLTOZÁSAI 219
12.6. IDŐS KORBAN FELLÉPŐ ÁTMENETI MENTÁLIS
ZAVAROK JELENTKEZÉSÉNEK OKAI 219
12.7. AZ IDŐS KOR LEGGYAKORIBB BIOLÓGIAI KRÍZISÁLLAPOTAI 219
12.8. LEGFONTOSABB SPECIÁLIS IDŐSKORI
PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK 220
12.9. A FIATALABB KORBAN KIALAKULT ELMEBETEGSÉGEK
IDŐSKORI SAJÁTOSSÁGAI 220
12.10. A GERIÁTRIAI PSZICHIÁTRIAI
DIAGNOSZTIKA JELLEGZETESSÉGEI 221
12.11. A GERIÁTRIAI PSZICHIÁTRIAI TERÁPIÁK SAJÁTOSSÁGAI 221
12.12. GONDOZÁS 222
B 13. PSZICHIÁTRIAI SÜRGŐSSÉGI ÁLLAPOTOK 223
13.1. DEFINÍCIÓ 223
13.2. SÜRGŐS BEAVATKOZÁS KEZDEMÉNYEZÉSE 223
13.3. A SÜRGŐSSÉGI BEAVATKOZÁS ÁLTALÁNOS LÉPÉSEI 223
13.4. A PSZICHOLÓGIAI KRÍZISÁLLAPOT 225
13.4.1. A pszichológiai krízisállapot jellemző tünetcsoportjai 225
13.5. KRÍZISINTERVENCIÓ 225
13.5.1. A krízisintervenciós aktivitás sajátosságai
(a klasszikus pszichoterápiákhoz képest) 225
13.5.2. A krízisbeteg-terapeuta viszony alakulása a krízisintervenció során 226
13.5.3. A krízisintervenciós taktika 226
13.5.4. A krízisintervenció hatásának mutatói 226
13.5.5. Hibás krízisintervenció 226
13.6. A SZUICID BETEG (öngyilkos magatartás) 226
13.6.1. Rizikótényezők 226
13.6.2. A beteginterjú szempontjai (heteroanamnézis mindig szükséges) 227
13.6.3. A krónikus szuicid beteg (pl. borderline személyiségzavar esetén) 227
13.7. A HOMICID, ILLETVE AGRESSZÍV BETEG 227
13.7.1. Rizikótényezők 227
13.8. AGRESSZIVITÁSSAL TÁRSULÓ
LEGFONTOSABB PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK 228
13.9. EGYÉB KÓRKÉPEK, MELYEKHEZ AGRESSZÍV
MAGATARTÁS TÁRSULHAT 228
13.9.1. Az ellátáshoz szükséges adatok (a betegvizsgálat szempontjai) 228
13.9.2. Azonnali teendők agresszív magatartás esetén 228
13.10. A BETEG AKTIVITÁSÁNAK FIZIKAI KORLÁTOZÁSA 229
13.10.1. Leggyakoribb kórképek, melyekben fizikai korlátozás
(a beteg rögzítése) válhat szükségessé 229
13.10.2. A fizikai korlátozás szabályai 229
B 14. AZ ELMEBETEGEK REHABILITÁCIÓJA 230
14.1. DEFINÍCIÓ 230
14.2. A REHABILITÁCIÓ ÁLTALÁNOS TEREPEI 230
14.3. A PSZICHIÁTRIAI REHABILITÁCIÓ SPECIÁLIS NEHÉZSÉGEI 230
14.4. A REHABILITÁCIÓ LÉPÉSEI 231
14.5. A REHABILITÁCIÓ FŐBB MÓDSZEREI 231
14.5.1. Farmakoterápiák 231
14.5.2. Pszichoterápiák 231
14.5.3. Szocioterápiák 231
14.5.4. Közösségi ellátási módszerek 231
14.6. A REHABILITÁCIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE 232
14.7. AZ ALKOHOL- ÉS DROGFÜGGŐSÉG SPECIÁLIS
REHABILITÁCIÓS KÉRDÉSEI 232
14.7.1. Az alkohol- és drogfüggőség sajátosságai a rehabilitáció szempontjából 232
14.8. A LEGGYAKORIBB KÉMIAI SZENVEDÉLYEK
(dohányzás, koffein, alkohol, drog) ÁRTALMAI 233
14.9. A REHABILITÁCIÓ FELTÉTELEINEK SAJÁTOSSÁGAI 233
14.9.1. A kémiai szenvedélyek modelljei - a rehabilitáció munkahipotézisei 233
14.10. A REHABILITÁCIÓ GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA 234
14.10.1. A rehabilitáció módszerei 234
14.11. A GERIÁTRIAI PSZICHIÁTRIAI BETEGEK
SPECIÁLIS REHABILITÁCIÓS KÉRDÉSEI 234
14.11.1. Célkitűzések 234
14.11.2. Az idősek rehabilitációjának akadályozó tényezői 235
14.11.3. A demens populáció rehabilitációs programjának feltételei 235
14.11.4. Demencia rehabilitációs programok eszköztára 235
B 15. A PSZICHIÁTRIA INTÉZMÉNYRENDSZERE 236
15.1. AZ ALAPELLÁTÁS FELADATAI
A PSZICHIÁTRIAI BETEG ELLÁTÁSA SORÁN 236
15.2. A PSZICHIÁTRIAI BETEG PROGRESSZÍV ELLÁTÁSA 236
15.3. AZ ELMEGYÓGYÁSZATTAL ÉRINTKEZŐ SPECIÁLIS TERÜLETEK 236
15.4. A GONDOZÓI ELLÁTÁS SAJÁTOSSÁGAI (a szakrendelőhöz képest) 237
15.5. KONZULTATÍV-LIEZON PSZICHIÁTRIA 237
15.6. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIA 237
15.7. A KRÍZISELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE 238
15.8. A PSZICHIÁTRIAI REHABILITÁCIÓ INTÉZMÉNYEI („átmeneti" intézmények 238
B 16. AZ ELMEGYÓGYÁSZAT ETIKAI, JOGI
ÉS IGAZSÁGÜGYI VONATKOZÁSAI 239
16.1. AZ ELMEBETEGEKKEL ÉS AZ ELMEGYÓGYÁSZATI ELLÁTÁSSAL
KAPCSOLATOS ETIKAI KÉRDÉSEK 239
16.2. AZ ORVOSI ETIKA 239
16.2.1. Az orvosi etika intézményrendszere 240
16.2.2. Az orvosi etika főbb terepei 240
16.3. AZ ELMEBETEGEKKEL ÉS AZ ELMEGYÓGYÁSZATI ELLÁTÁSSAL
KAPCSOLATOS SAJÁTOS TÉNYEZŐK, MELYEK A JOGSZABÁLYOK
ÉRTELMEZÉSÉBEN SZEREPET JÁTSZHATNAK 241
16.3,1. Az elmegyógyászat, a társadalom és a medicina viszonya 241
16.4. EGYES ELMEBETEGSÉGEK JOGI VONATKOZÁSÚ JELLEGZETESSÉGEI 241
16.4.1. A jogi szabályozás főbb terepei - az 1997. évi CLIV. törvény
(az egészségügyről) X. fejezet, továbbá az 1997. XLVII. törvény
(az adatvédelemről) alapján 242
16.4.2. Személyiségi jogok: betegtájékoztatás, hozzájárulás,
tájékozott beleegyezés, titoktartás 242
16.5. A BETEGJOGI KÉPVISELŐ (BJK) INTÉZMÉNYE 243
16.6. AZ IGAZSÁGÜGYI (FORENZIKUS) PSZICHIÁTRIA 243
16.6.1. Az igazságügyi elmegyógyászat feladatköre 243
16.6.2. Az elmeszakértői vizsgálat intézményrendszere 243
16.6.3. Igazságügyi pszichiátriai tevékenység
polgári peres eljárások során 244
16.6.4. Igazságügyi pszichiátriai tevékenység büntető peres eljárások során 245
16.6.5. Az elmeszakértői véleményezés szempontjából
legfontosabb tünetegyüttesek 246
C PSZICHIÁTRIAI KÉZIGYÓGYSZERTÁR A HÁZIORVOSI
ÉS FOGORVOSI RENDELŐBEN 247
1. A GYÓGYSZERES BEAVATKOZÁSOK LEHETSÉGES OKAI 247
2. ALKALMAZHATÓ GYÓGYSZEREK,
A KÉZIGYÓGYSZERTÁR JAVASOLT TARTALMA 247
2.1. Eszközök 247
2.2. Gyógyszerek injekciós kiszerelésben 248
2.3. Gyógyszerek per és kiszerelésben 248
3. A TERÁPIÁS BEAVATKOZÁS FELTÉTELEI 248
4. SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS 249
D FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM 251
E KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS, TÁMOGATÓK 255
F JEGYZETEK 257
G FOGALOMTÁR 273
H TÁRGYMUTATÓ 283

Témakörök