Előszó
Részlet a művekből:
Levelek egy ifjú költőhöz
Igen tisztelt Uram,
csak néhány nappal ezelőtt ért el hozzám levele. Köszönöm ezt a nagy és jóleső bizalmat. Többet aligha tehetek. Nem boncolgathatom verseinek jellegét; tőlem ugyanis minden bíráló szándék a lehető legtávolabb áll. Közel férkőzni egy műalkotáshoz a kritika szavaival jóformán nem is lehet: ebből mindig többé-kevésbé szerencsés félreértések adódnak. A dolgokat nem ragadhatjuk meg annyira, s ki sem mondhatjuk úgy, ahogy azt többnyire el szeretnék hitetni róluk; az események javarésze elmondhatatlan, olyan térben játszódik le, ahová a szó még soha el nem ért, s mindennél kimondhatatlanabbak a műremekek, e titokzatos tényezők, mert míg a mi életünk elmúlik, az övék maradandó.
Prikk mennyei útja
A régi és az új Prikk
A régi Prikk haszontalan, piszkos csavargó volt, akire kár lenne az időt pocsékolni, ha járt is a nyomában néhány sajátság, ami a többiektől elkülönözte. Igaz: ő is csak akkor vállalt munkát, ha már nem volt mit ennie, vagy főként, ha a pálinkára való elfogyott -, de úrias külsejében és különös, rejtelmes eredetű, zagyva tudásaiban már nem osztozott a többivel. - Ezek a különösségek okozták, hogy Prikk, bár néha napokig úgyszólván ki sem mozdult Blum Arnold pálinkamérésének ősi sarkából, igen mozgalmas, a hullámvonalhoz hasonló menetelű életet élt. - Amíg ugyanis még tűrhetően józan volt, a többiek nem mertek olyan közel furakodni hozzá, mint egymáshoz. Hanem amikor már beállt nála a dadogás, amikor már megjelentek a kézlegyintések, amelyeknek első, magas mozdulata még a hátulálló, diadalmas visszaemlékezéseknek látszott jelt adni az előnyomulásra, de amelyeknek utolsó vonaglásai már valami rettentően szomorú, elmúlási induló taktusát verték - akkor a szennyes lelkű elnyomottak rátörtek aljas tréfáikkal és megalázták. Ezeket a megaláztatásokat azután a részeg Prikk kénytelen volt önmagában hangtalan, nagyszerű csatákban elintézni, amelyekben mindig fényes diadalt aratott. A diadalok gyönyörűséggel töltötték el, és így a különösségek végeredményben jó barátai voltak. Ami egyébként másban is megnyilvánult. A pálinkás-zsidó többször intette Prikket, hogy javuljon meg, mert kár érte, hiszen ő nem olyan, mint a többiek.
Vissza