A forradalmak torkolatában-az utolsó hat esztendő (1911-19169 | |
Az újabb vízválasztó előtt | 7 |
A cárizmus nemzetközi segítőtábora, avagy az Ál-Muromec | 9 |
Sztolipin - az "orosz bismarck" bukása és a kijevi közjáték | 11 |
Vitte távolodása és a főtisztviselők zavara | 15 |
Miért futott világgá Tolsztoj, és miért éppen 1910-ben? | 18 |
A legnagyobb Tolsztoj-vita kezdete | 23 |
Ahol Október egyézs eljövendő vezérkara, a bolsevik "vasgárda" először zárta össze sorait | 24 |
A bolsevik törzsgárda helytállása az árulással és a távlatvesztéssel szemben 1906-1908-ban | 34 |
A lenini álláspont a dumáról, a polgári pártokról és a sztolipini agrárreformról | 46 |
A munkásmozgalom belvitáinak mélypontja a "vereség éveiben" (1908-1909) | 54 |
Az elsüllyedt kongresszus: Koppenhága | 68 |
"Mindenki a megélénkülésről beszél" | 76 |
"Kicsiny kezdet, nagy kezdet" | 78 |
Tosztojért, de a Tolsztoj-raszolgaság ellen | 79 |
Egy megérdelmelt haláltusa: a likvidátoroké | 81 |
A bolsevik központ "repülőtere" : Párizs, Longjumeau | 86 |
"Kadetfalás" vagy a tévhitek oszlatása? | 88 |
Tömegtámadásban a világ élén: 1912 | 90 |
A prágai konferencia: találkozás a plehanovistákkal és búcsú tőlük | 92 |
A fellendülés kibontakozik, a plehanovistákon úrrá lesz a megalkuvók féltékenysége | 94 |
A polgári föderáció ellen. A párt álinternacionalista, látszatföderatív száttagolásának visszautasítása | 98 |
Oroszországban felülkerekedik az egyesülés áramlata | 104 |
A Pravdából "szép lány" lesz (1912-1914) | 107 |
Gorkij nagy "beérkezése", hazautazása(1913) | 113 |
Lunacsarszkij és a párt művelődéspolitikája | 117 |
"Egy szekér, amely soha nem indult el." A Puriskevics- és Rodzjanko-féle Duma ellen | 122 |
A töemgek osztályharca és a háború | 129 |
A polgári-kispolgári politikai vezetők és a világégés fogadtatása | 134 |
Lenin svájci emigrációjának kezdete | 137 |
Az ellenháború programadása a berni erdőben | 139 |
Lenin és Plehanov párharca. Küzdelem a sovinizmus ellen | 140 |
Az orosz forradalom tanítja a ranciát. A Jaurés-probléma | 143 |
A "centrista országok", a semlegesek kérdése | 144 |
"A mai naptól kezdve kommunista leszek" | 145 |
Az új Internacionálé és az eszmei pártfegyelem | 147 |
Kik az igazi internacionalisták? | 150 |
"Az elveszett esztendő. Oroszország és háborús szövetségesei | 152 |
A forradalmi válság kibontakozása 1915-re | 154 |
A cári kormányzat megcsuszamlása és kiegyenesedése (1915. február-szeptember) | 157 |
"Most mindenki látja": tovább lép a forradalmi válság | 162 |
Az ország leglényegesebb politikai kérdése - a választási propaganda (1915 vége-1916 eleje) | 168 |
A forradalom újabb "főpróbája" 1916 őszén | 170 |
A "vad rakció" kora és a forradalmi mozgalmak csúcspontja 1917 elején | 173 |
A munkások előtt lehanyatlanak a fegyverek: a februári polgári demokratikus forradalom, a cárizmus bukása | 177 |
A cárizmus végórái | 177 |
A petrogárdi felkelés | 179 |
A Petrográdi Szovjet megalakulása | 183 |
Gucskovék meghunyászkodnak a cár előtt | 184 |
A kettéosztott Tauriai Palota | 186 |
A Munkás- és Katonaküldöttek Szovjetjeinek egyesülése | 188 |
Döntés az "Ideiglenes Forradalmi Kormány"-ról | 189 |
A cár lemondása | 191 |
A kettőshatalom | 195 |
Moszkva felkelése | 196 |
Február helye a parasztmozgalmak történetében | 199 |
Visszhang a nemzetközi munkásmozgalomban | 200 |
Az antant riadót fúj | 203 |
A központi hatalmak páholyt reméltek | 205 |
A februári forradalom és a történetírás | 207 |
Az "ezerszer erősebb forradalom" - A nagy október előkészítése | 211 |
A párt kilép az illegalitásból | 211 |
Az Ideiglenes Kormány belpolitikája | 213 |
A kormány külpolitikája | 219 |
Lenin hazatérése Oroszországba | 221 |
A polgári hatalom első válsága | 225 |
A bolsevikok harca a tömegekért | 226 |
Mozgósítás a művelődés frontján | 231 |
"Van olyan párt!" A szovjetek I. összoroszországi kongresszusa | 234 |
A júniusi válság | 236 |
A katonai támadás kudarca. A júliusi tüntetés | 237 |
Az ellenforradalmi offenzíva és a kettőshatalom felszámolása | 239 |
A fegyveres felkelés távlata | 241 |
Az elleforradalom lidérce: Kornyilov. Az Állami Tanácskozás | 244 |
Válság az Ideiglenes Kormány táborában | 247 |
A bolsevizálás és Lenin káderpolitikája | 248 |
A gazdasági csőd elmélyülése | 250 |
A felkelés katonai előkészületei és Szverdlov | 250 |
Dzierzynski Miatyánkja | 253 |
"A válság megérett!" | 256 |
Tengerészek küzdelme a Petrográd megvédéséért | 261 |
Előre megszavazzák a szovjethatalmat | 261 |
A szocialista kultúrforradalom közvetlen előzményei | 264 |
A "Szmolnij-korszak" kezdete | 266 |
Lenin Petrográdon | 269 |
A felkelés előtt | 273 |
Derűlátás vagy borúlátás? | 274 |
Automatikus forradalom? | 277 |
Az ellenforradalom mozgósító kísérletei | 278 |
Az utolsó katonai-szervezeti előkészületek | 279 |
A néphangulat a felkelés mellett | 280 |
A nagy októberi szocialista foradalom győzelme | 283 |
A felkelés kezdete | 283 |
Lenin, a felkelés irányítója | 284 |
A Téli Palota ostroma. A fegyveres felkelés győzelme | 286 |
A szovjetek II. összoroszországi kongresszusa (október 25-27) | 288 |
Miért volt Október "ezerszerte erősebb" Februárnál? | 290 |
A szervezés művészete és a felkelés más erősségei | 292 |
Az első szovjet törvények | 295 |
Az első oroszországi szocialista kormány | 298 |
Kerenszkij és Krasznov lázadásának leverése. Ellenforradalmi kísérletek | 300 |
A felkelés győzelme Moszkvában | 301 |
A forradalom győzelme a fronton és a központi vidékeken | 309 |
A szocialista forradalom győzelme Belorusszijában és a Baltikumban | 310 |
A felkelés előkészítése és sikeres befezése Ukrajnában | 311 |
Kijev a harcok tüzében | 315 |
A don-vidéki ellenforradalmi erők szétverése. Meghiúsul a tömörülés valamely egyetlen reakciós "vezér" körül | 316 |
A Dutov-lázadás kudarca | 317 |
Harc a szovjethatalomért a Kaukázusontúlon és Közép-Ázsiában | 318 |
Az Októberi Forradalom és a történetírás | 319 |
A szocialista forradalom megőrzi, növeli tömegeit, a szovjethatalom szilárdításáank diadalútja (1917. október-1918. július) | 327 |
A polgári-földesúri államgépezet szátzúzása és a szovjet típusú új államapparátus | 327 |
A Népbiztosok Tanácsának lenini munkástílusa | 329 |
A Forradalmi Katonai Bizottság mint a szovjet államgépezet része | 335 |
A szovjetek az államépítésért | 336 |
A szocialista államépítés karhatalmi problémái | 339 |
A feudalizmus maradványainak eltörlése | 340 |
Ellenforradalom a föld alatt és a "föld felett" | 341 |
A VCSK megalakulása, harc az ellenforradalommal, a szabotázzsal | 345 |
A forradalmi bíróságok létrehozása | 351 |
A munkásellenőrzés bevezetése, a forradalom ipari-gazdasági oldala | 354 |
Csapás a finánctőke szívére: a bankok kisajátítása | 358 |
A tervhivatalok őse, a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács | 361 |
A nagyipari nacionalizálása és sajátosságai | 365 |
Az Alkotmányozó Gyűlés összehívása | 370 |
"Forradalom őfelsége" meghallgatja és feloszlatja az Alkotmányozó Gyűlést | 377 |
A szovjetek III. összoroszországi kongresszusa | 380 |
Harc az imeprialista háborúból való kilépésért. A breszti tárgyalások kezdete | 384 |
Vita a különbékéről | 389 |
A német ultimátumok | 393 |
A beavatkozók feltartóztatása | 394 |
Lenin álláspontjának győzelme a breszti különbéke ügyében | 399 |
A pártszervezés és a pártmunka mint a forradalom új súlyponti feladata | 407 |
A szovjetek IV. összoroszországi rendkívüli kongresszusa | 410 |
Siekrek a szocialista gazdasában | 411 |
A közélelmezés frontja | 417 |
Az agrárforradalom kibontakozása és jellegzetességei | 419 |
A gazdagparasztság a szovjethatalom ellen | 425 |
A szovjetek V. összoroszországi kongresszusa | 430 |
Az eszer lázadás leverése | 436 |
Az első szovjet alkotmány | 443 |
Újabb merénylet Lenin ellen | 451 |
A kultúrforradalom magasba csap | 455 |
Lunacsarszkij és a művelődésügy | 455 |
Mikor kezdődött és mi volt a kultúrforradalom? | 457 |
Krupszkaja és a művelődésügy szovjet vezérkara | 461 |
Az első kulturális vívmányok | 465 |
A munkásművelődési mozgalom | 475 |
A "szóforradalom": az írók Októbere | 479 |
A kultúrális ellenforradalom | 490 |
Gorkij visszahódítása | 492 |
Bednij | 499 |
Majakovszkij | 501 |
Színház és film a kultúrforradalomban | 508 |
Műemlékvédelem, monumentális propaganda, képzőművészet, zene | 516 |
Tudomány a forradalomban | 526 |
A foradalom teljesebb megvédése felé: a katonai vereségektől 1918 győzelmes őszéig | 533 |
Az antantdiplomácia és az Októberi Forradalom | 533 |
A Diamandi-ügy | 536 |
"Dowbória" | 540 |
Csicserin | 543 |
Kiépül a Külügyi Népbiztosság | 545 |
A Finn Szocialista Munkásköztársaság és a szovjet külpolitika | 547 |
Az intervenció kezdete | 550 |
A szovjetellenes wilsonizmus és szövetségesei | 555 |
Félháború a központi hatalmakkal | 557 |
Vereségeket mérnek a lázadő csehszlovák hadtestre | 563 |
Az antant második "kése" | 570 |
Az árulás rekordja: a polgárháborús ellenforradalmi szervezkedés | 573 |
Romanov Miklós utolsó hónapjai | 577 |
"Éljen a Vörös Hadsereg!" - a Szovjetország mozgósít | 581 |
"Tudtuk, hogy eljönnek a nagy győzelem napjai." Ellentámadás a Keleti Fronton | 584 |
"Nem leszünk egyedül!" - "Nem vagyunk egyedül!" A nemzetközi szolidaritás | 590 |
"A minden nyelen tudó Péterek" - az internacionalisták fegyveres szolidaritása | 598 |
Győzelmes ősz, testvérforradalmakkal | 605 |
Befejezés | 615 |
A győzelem ismérvei | 615 |
A polgári forradalmak Október visszapillantó tükrében | 617 |
Október világtörténelmi jelentősége | 621 |
A szovjet távlatok " jövendő zenéje" | 624 |
Október - a mában | 630 |
Utószó | 635 |
Biblliográfiai útbaizgazítás | 641 |
Névmutató | 661 |