1.064.228

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Rádioaktív izotópok és gyakorlati alkalmazásaik

Kézirat

Budapest
Kiadó: TIT Központi Fizikai és Kémiai Szakosztálya
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 47 oldal
Sorozatcím: Szakosztályi füzetek-Fizika-kémia
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az elemek periódusos rendszerében a rendszám (sorszám) valamikor nem jelentett mást, mint általában a növekvő atomsúlyok szerint sorbaállított elemek sorrendjét. Az atom felépítésének,... Tovább

Előszó

Az elemek periódusos rendszerében a rendszám (sorszám) valamikor nem jelentett mást, mint általában a növekvő atomsúlyok szerint sorbaállított elemek sorrendjét. Az atom felépítésének, szerkezetének közelebbi megismerése azonban a rendszámnak a puszta sorszámnál sokkal jelentősebb szerepet biztosított. Mint ismeretes, a rendszám megadja az atommagban lévő protonok számát, s ugyanakkor az atom elektronhéjában jelenlevő elektronok számát is. E két mennyiség a kifelé semleges atomban megegyezik. (Ionizált állapotban az elektronok száma több vagy kevesebb, s ennek megfelelően negatív vagy pozitív töltésű atomokat, ionokat észlelhetünk. Az ionizálás azonban nem érinti az atom kémiai, anyagi minőségét, mert ez kizárólag az atommagban jelenlevő protonok számától, vagy ahogyan mondjuk: a magtöltéstől függ.) A rendszám tehát a magtöltést, illetőleg az elektronok számát jelzi.
Az atommag és az elektronok súlyviszonyainak vizsgálatánál kiderült, hogy az elektronok az atom súlyának csak jelentéktelen részét teszik ki, s így az atom súlyos részének csak a mag tekinthető. A hidrogén magja (egyetlen proton) csaknem kétezerszer olyan súlyos, mint egy elektron. Első közelítésben tehát az elemek atomsúlyát, amelyet a kémikusok oly sokszor és pontosan mérnek, az atommag súlyának kell tekintenünk.
A kémiai atomsúlyok táblázatát végignézve feltűnik, hogy néhány elem atomsúlya egész szám (így pl. az alapul választott 16-os atomsúlyú oxigén mellett a fluor atomsúlya 19), ez elemek túlnyomó többségének az atomsúlya azonban nem egész szám (pl. a klóré 35, 457, a széné 12, 010, a hidrogéné 1,008 stb.).
Ismeretes, hogy az atommag a pozitív töltésű protonok mellett még elektromos töltés nélküli elemi részeket, neutronokat is tartalmaz. A proton és neutron tömege közelítőleg egyenlő. így azt várhatnánk, hogy az elemek atomsúlya egész szám. Mint említettük, az atomsulyok legtöbbje nem egész szám.
Honnan erednek ezek a nem egész számú atomsúlyok? Mérési hibáról szó sem lehet: igen sok ellenőrző mérés igazolta a törtszámú atomsúlyok helyességét. Vissza

Tartalom

Bevezetés5
Jelölések9
Reakcióegyenletek9
Izotópok előállítása10
Izotópok kimutatása13
Az izotópok jelentősége14
Izotópok alkalmazása a tudományos kutatásban47
A rádioaktív izotópok biológiai és orvosi fehasználása...21
Rádioaktív izotópok gyógyászati alkalmazása a Szovjetunióban28
A rádióaktív foszfor szerepe az agrokémiai és talajtani kutatásokban30
Rádioaktív izotópok a mezőgazdaság szolgálatában34
Rádioaktív izotópok felhasználása az állattenyésztésnél35
Rádioaktív izotópok ipari alkalmazása36
Az izotópok alkalmazásának hazai lehetőségeiről40
Hazai izotóp laboratóriumainkról43
Irodalom46
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem