Rádió-vevőkészülékek mérése

Előszó

A rádió-vevőkészülékek napjaink talán legközismertebb és legelterjedtebb elektronikus híradástechnikai eszközei. Feladatuk a vezetéknélküli hirközlő rendszerek átviteli láncának "végállomásaként" a vett jelből az eredetinek megfelelő információ visszaállítása. Maga az átvitt információ a hirközlő rendszer rendeltetésétől függően bármilyen - elektromos jelekké átalakított - hir, ill. szórakoztató anyag /beszéd, zene/, adat, mérési eredmény, utasitás stb. lehet. A következőkben a műsorszóró rádió- hálózatok vevőkészülékeinek vizsgálati módszereivel, konkrét méréseivel foglalkozunk.
A vezetéknélküli hirközlés lényegéből fakadóan a jel az átviteli lánc egy részén a szabad térben, elektromágneses hullámok formájában terjed. Az elektromágneses sugárzás létrehozásának alapfeltétele, hogy az "átalakitó áramkör" /antenna/ méreteinek a jel hullámhosszával összemérhetőnek kell lenniök /sugárzási elv/, igy tehát a hangfrekvenciás jelek közvetlen kisugárzásának fizikai korlátai vannak. A hangfrekvenciás sávot /alapsáv/ adóoldalon közvetlen kisugárzásra alkalmas magasabb frekvenciatartományba kell "áttenni", majd vevőoldalon ismét az eredeti frekvenciatartományba "visszahelyezni". E müveleteket modulációnak, ill. demodulációnak nevezzük.
A moduláció a nagyfrekvenciás "vivő" valamely jellemzőjének az információval /moduláló jel/ arányos változtatását jelenti. Vissza