Ráday Gedeon és a szegedi királyi biztosság

Fülszöveg

A könyv a 19. század utolsó harmadába kalauzolja el Olvasóit, amikor a közbiztonság általános romlásának viszonyai közepette a politikai elit a „királyi biztosság" több évszázados intézményében és az egykor patinás grófi család elszegényedett tagjának, Ráday Gedeonnak erőteljes egyéniségében látta megtestesülni annak garanciáját, hogy a bűnözést sikerüljön a háttérbe szorítani. Megismerkedhetünk a nagy elhivatottság-tudattal rendelkező, a királyi biztosi megbízatásban komoly karrier-lehetőséget látó Ráday személyiségével, motivációival, gondolkodásmódjával, a rá váró nagy kihívással, az alföldi társadalmi és közbiztonsági viszonyokkal, a leghíresebb betyárokkal, a velük szembeni harcban alkalmazott - gyakran vitatható -módszerekkel, különböző bűnüldözési statisztikákkal, a szegedi várbörtönnel, a letartóztatottak celláival, étkezési és tartási körülményeivel, túlélési esélyeikkel, a királyi biztosság négy éves működése alatt megemelkedett halálozási mutatóikkal. A szerző elemzi a... Tovább

Fülszöveg

A könyv a 19. század utolsó harmadába kalauzolja el Olvasóit, amikor a közbiztonság általános romlásának viszonyai közepette a politikai elit a „királyi biztosság" több évszázados intézményében és az egykor patinás grófi család elszegényedett tagjának, Ráday Gedeonnak erőteljes egyéniségében látta megtestesülni annak garanciáját, hogy a bűnözést sikerüljön a háttérbe szorítani. Megismerkedhetünk a nagy elhivatottság-tudattal rendelkező, a királyi biztosi megbízatásban komoly karrier-lehetőséget látó Ráday személyiségével, motivációival, gondolkodásmódjával, a rá váró nagy kihívással, az alföldi társadalmi és közbiztonsági viszonyokkal, a leghíresebb betyárokkal, a velük szembeni harcban alkalmazott - gyakran vitatható -módszerekkel, különböző bűnüldözési statisztikákkal, a szegedi várbörtönnel, a letartóztatottak celláival, étkezési és tartási körülményeivel, túlélési esélyeikkel, a királyi biztosság négy éves működése alatt megemelkedett halálozási mutatóikkal. A szerző elemzi a szegedi bíróságok és a törvényszékek működését, továbbá eddig ismeretlen forrásokat közöl a „bétyárvilággal" folytatott küzdelemről.
Csapó Csaba (1968, Esztergom) az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének oktatója, a dualizmus gazdaság-, politika- és sajtótörténetének kutatója, kandidátus. A Magyar Királyi Csendőrség története 1881-1914 című nagy sikerű monográfiája után második önálló, dokumentum-feltáráson, forráskutatáson alapuló, általános érdeklődésre számot tartó kötetét tartja kezében az Olvasó. Vissza