Bevezetés | 3 |
Áttekintés a szerves alapanyagok gyártásáról | 5 |
A petrolkémiai ipar technológiája | 7 |
A petrolkémiai iparról általában | 7 |
A petrolkémiai ipar helye, szerepe a vegyiparban | 7 |
A petrolkémiai iparok dinamikus fejlődésének műszaki-gazdasági okai | 8 |
A petrolkémia módszertani felosztása és a főbb termékek | 9 |
Az indirekt petrolkémiai eljárások | 10 |
Az acetilén kémia | 10 |
Az acetilén legfontosabb ipari alkalmazásai | 11 |
Halogén vegyületek előállítása acetilénből | 11 |
Egyéb vegyületek előállítása acetilénből | 12 |
Az acetilén előállítása | 14 |
Acetilén előállítása kalciumkarbidból | 14 |
Petrolkémiai eljárások az acetilén előállítására | 15 |
A szintézisgáz kémia | 19 |
A szintézisgáz előállítása | 20 |
A szintézisgázgyártás legfontosabb alapanyaga a metán | 20 |
Földgázalapú szintézisgáz gyártó technológiák | 21 |
A metán katalikus bontása vízgőzzel | 22 |
A metán vízgőzzel és oxigénnel történő katalikus bontása | 24 |
A szintézisgáz legfőbb felhasználási területei | 25 |
Metanol gyártás szintézisgázból | 25 |
A szintézisgáz egyéb felhasználási területei | 26 |
Az olefinkémia | 29 |
Az olefinek legfontosabb ipari felhasználása | 31 |
Diklór-etán, vinil-klorid előállítása etilénből | 32 |
Egyértékű alifás alkoholok előállítása mono-olefinekből | 32 |
Többértékű alifás alkoholok előállítása mono-olefinekből | 33 |
Oxo-szintézis | 34 |
Sztirol előállítása etilénből és benzolból | 35 |
Izo-oktán előállítása | 35 |
Az olefinek termelésének nyersanyagbázisa | 35 |
Az olefinek előállítása | 38 |
Az olefingyártás dehidrogénezéssel | 40 |
Az etán termikus dehidrogénezése etilénné | 40 |
A propán, ill. bután katalitikus dehidrogénezése | 40 |
Olefinek előállítása pirolízissel | 41 |
Etilén kinyerése gázelegyekből | 45 |
Alacsony hőmérsékeltű frakcionált desztillálás | 46 |
Abszorpció és abszorpciós rektifikálás cseppfolyós szénhidrogénnel | 48 |
Szelektív adszorpció és abszorpció | 48 |
A fejlesztés néhány aktuális problémája | 49 |
Az olefinkémia hatása az acetilénkémiára | 49 |
A nemzetközi munkamegosztás szükségessége | 52 |
Aromás kémia | 52 |
Az aromás termékek főbb felhasználásai | 53 |
Aromás szénhidrogének előállítása | 57 |
A Hydroforming eljárás | 57 |
A Platforming eljárás | 58 |
Az aromás szénhidrogének kinyerése a reformált benzinből | 62 |
A direkt eljárások paraffin szénhidrogének közvetlen feldolgozására | 64 |
A telített szénhidrogének halogénezése | 65 |
Fotokémaii klórozás | 65 |
Katalitikus klórozás | 66 |
Termikus klórozás | 66 |
Fontosabb klórszármazékok | 67 |
A telített szénhidrogének nitrálása | 67 |
A telített szénhidrogének szulfoklórozása | 68 |
A telített alifás szénhidrogének oxdiálása | 69 |
Propán és bután oxidálása | 69 |
A gázállapotú paraffin-szénhidrogének katalitikus oxidációja | 71 |
Szilárd paraffin oxidációja | 71 |
A telített alifás szénhidrogének szulfo-oxidációja | 71 |
A műanyagipar technológiája | 73 |
A műanyagipar műszaki-gazdasági jelentősége | 73 |
A műanyagoknak, mint szerkezeti anyagoknak műszaki jelentősége | 73 |
A műanyagipar köre | 73 |
A műanyagipar fejlődése | 74 |
A műanyagipar rohamos fejlődésének műszaki-gazdasági okai | 76 |
A műanyagelmélet egyes kérdései | 83 |
A műanyagok fogalma | 83 |
A műanyagok tulajdonságai | 84 |
A műanyagok szerkezete, a szerkezetnek és a műanyagtulajdonságoknak összefüggései | 88 |
A műanyagok un. durva szerkezete | 89 |
A műanyagok finom szerkezete | 89 |
A műanyagok molekulaszerkezete | 90 |
Az óriásmolekulák képződése | 91 |
A makromolekulák alakja | 92 |
A műanyagok kolloid tulajdonságai | 97 |
A műanyagok csoportosítása | 98 |
Mesterséges alapú műanyagok | 99 |
A polimerizációs műanyagok | 99 |
A polimerizációs folyamat | 100 |
A polimerizációs folyamat lefutása, a folyamat mechanizmusa | 101 |
A polimerizációs folyamat főbb jellegzetességei | 103 |
A polimerizációs folyamat feltételei | 103 |
Az iparilag alkalmazott polimerizációs technikák | 105 |
A polimerizációs technikák készülékei | 109 |
A fontosabb polimerizációs műanyagok | 111 |
A poliolefinek | 112 |
A vinilszármazékok | 123 |
A polikondenzációs műanyagok | 142 |
A polikondenzációs vegyfolyamat | 143 |
A polikondenzációs vegyfolyamat főbb feltételei, szabályozása és berekesztésének tényezői | 144 |
A fontosabb polikondenzációs műanyagok | 145 |
A természetes alapú műanyagok | 171 |
A műanyag feldolgozóipar technológiája | 175 |
A műanyagfeldolgozás általános kérdései | 175 |
A műanyagok formázás előtti előkészítése | 176 |
A műanyagfeldolgozás adalékanyagai | 176 |
A műanyag készítmények | 178 |
A műanyagok formázása és a műanyagtermékek készítése | 180 |
A műanyag féltermékek | 191 |
A műanyagok alkalmazástechnikai kérdései | 193 |
A műanyagipar főbb műszaki-gazdasági tendenciái | 201 |
A gumiipar technológiája | 205 |
A gumigyártás vázlata | 205 |
A gumiipar nyersanyagai | 206 |
A szilárd kaucsuk elkülönítése | 207 |
A nyerskaucsuk | 208 |
A kaucsuk szerkezete és sajátosságai | 208 |
Egyéb kaucsukszerű természetes anyagok | 214 |
A kaucsuk feldolgozása gumivá | 215 |
A gumigyártás szilárd kaucsuk feldolgozásával | 215 |
A kaucsuk képlékenyítése és a kaucsuk keverékek gyártása | 215 |
A gumicikkek formázása | 219 |
A fontosabb gyártmányok formázása és gyártása | 221 |
A latex közvetlen feldolgozása gumicikkekké | 225 |
Néhány latextechnológiai eljárás | 226 |
A vulkanizálási eljárások | 227 |
A hulladékgumi felhasználása | 228 |
A regenerálás technológiája | 229 |
Egyéb kaucsukszármazékok | 230 |
A szintetikus kaucsukszerű anyagok (elasztomerek) ipara | 231 |
Előállításuk vázlata | 231 |
Általános kérdések | 231 |
A műgumigyártás monomerei | 233 |
A szintetikus kaucsukok csoportjai | 234 |
Az általános rendeltetésű szintetikus kaucsukok | 235 |
A fontosabb különleges rendeltetésű szintetikus kaucsukok | 244 |
A kaucsukszerű anyagok további feloldolgozása | 246 |
A gumiipar műszaki-gazdasági tendenciái | 247 |
Felhasznált irodalom jegyzéke | 249 |