Magyarország környezettörténete az újkorig

Fülszöveg

Természettörténet (Programkeresés)
A Föld a Világmindenség olyan bolygója, amelynek mélyében, kérgében és bioszférájában folytonos életfolyamatok mennek végbe. Ezen életjelenségek szoros kölcsönhatásban állnak egymással. És e jelenségek szerves részei a világűr-aktivitásoknak.
A Föld bioszféráját alakító természeti tényezólc egyike ma már az ember. Az ember, aki évmilliós fejló'dése során kifejlesztett technikai eszközrendszere, tudományos ismeretei birtokában képes a földfelszín egyes természeti jelenségeit nemcsak a maga hasznára fordítani, de alapvetően befolyásolni is. Már nemcsak áldozata a földkéreg állandó mozgásának, a magmatikus kitöréseknek, a kéreg lemezei egymáshoz-roppanásaiból származó földrengéseknek, de energia- és hulladéktermeló'i tevékenységével befolyásolja a Földfelszín élővilágának összetételét is. Megváltoztatja a kéreg felszínének a talajnak állapotát, mindenekeló'tt azzal, hogy a kéreg fosszilis energiahordozóit kibányássza, azokat energiatermelésre... Tovább

Fülszöveg

Természettörténet (Programkeresés)
A Föld a Világmindenség olyan bolygója, amelynek mélyében, kérgében és bioszférájában folytonos életfolyamatok mennek végbe. Ezen életjelenségek szoros kölcsönhatásban állnak egymással. És e jelenségek szerves részei a világűr-aktivitásoknak.
A Föld bioszféráját alakító természeti tényezólc egyike ma már az ember. Az ember, aki évmilliós fejló'dése során kifejlesztett technikai eszközrendszere, tudományos ismeretei birtokában képes a földfelszín egyes természeti jelenségeit nemcsak a maga hasznára fordítani, de alapvetően befolyásolni is. Már nemcsak áldozata a földkéreg állandó mozgásának, a magmatikus kitöréseknek, a kéreg lemezei egymáshoz-roppanásaiból származó földrengéseknek, de energia- és hulladéktermeló'i tevékenységével befolyásolja a Földfelszín élővilágának összetételét is. Megváltoztatja a kéreg felszínének a talajnak állapotát, mindenekeló'tt azzal, hogy a kéreg fosszilis energiahordozóit kibányássza, azokat energiatermelésre fordítja. A kéreg más elemeit építkezéseihez használja. Ismét más elemét, így a talajt élelemtermelésének céljaira fordítva, összetételében változtatja; roncsolja, újraépíti belső arányait. .«Vz ember meghatározza a felszín növény- és állatvilágának életfolyamatait, fólíént azzal, hogy azokból a maga fenntartására használható fajokat szelektálja, szaporítja, ugyanakkor a „nem használhatót" irtja, ék'iie. i iDM'geiket zsugorítja. Élettevékenysége élelem- és iparcikktermelése, energiatermelése, építkezései során ol\an f<>l(!i"i{j'-;ai és föltikémiai aktivitásokat szabadít fel, amelyek kihatnak a Föld légkörének összetételére és f iil„ ' i'i.::,izH!(íí;í',íshosszal)liS7akaszait^azéghajlatot.
: i).u ygjci. ! ik. ueaz iiiu.ii 'vm^^jfelf s'"-"! elohzúr iiiosi telt »zcri oiyaii i ulü- és leniicszeliMilea-leki'C, amelyek segítségével egységben tudja látni történelmét, jelenbéli tevékenységét a földfolyamatok egyéb tényezőinek működésével. Először képes áttekinteni a Planéta („Gaia") folyamatalt egymásra hatásukban. Mindezeknek az ismereteknek birtokában az emberek egy csoportja felveti az ember felelősségét a Föld-egész jövőjéért.
A történettudomány fejlődését figyelő történészek felelőssége, hogy mindezen új jelenségek ismeretében megkérdezzék, vajon a történettudomány mennyit tesz azért, hogy ember és természet viszonyának új konfliktusait, annak eredetét bemutassa. És segítsen e konfliktusok feloldásában. Úgy gondoijiik: a történettudomány feladata, hogy korunk embere elé tárja a földi természet eddigi történelmének eseményeit. Az ember előtt az ember nélkül, az ember megjelenése után az ember jelenlétével alakuló föld-történelem eseményeit. És bemutatni az embert mint a természeti környezetéből élő, azt értelmi képességeivel használó lényt. Bemutatni: hogyan rombolja, építi újjá, építi át a földfelszínt. Bemutatni mindennek kihatását a nem emberi természetre. Amelyik nemcsak elszenvedi az emberi tevékenységet, de vissza is hat az emberre Mert mindennek van történelme: a talajnak, víznek, levegőnek, növény- és állatvilágnak az embernek. De nem mindennek van jövője. És nem biztos, hogy csak a növény- és állatvilág egyes fajainak nincs, lehet, hogy az embernek sem lesz.
E fejlődésnek és tényezőinek a bemutatása a természettörténet feladata. Természetismeret, emberismeret szintetizálására vállalkozó kutatók, írók feladata.
Glatz Ferenc Vissza