Egyház és társadalom

Fülszöveg

A szerző abból az alapelvből indult ki, hogy az eghyáz és a társadalom nem két különálló test, hanem szerves egység. A sok évszázados kapcsolat az egyetemes magyar múltra, művelődésre jellemző örökbecsű szellemi és tárgyi emlékeket teremtett s hagyott az utókorra. Ezért arra a kérdésre keresi a választ, hogy a társadalom a református egyház intézményeit a múltban anyagilag hogyan támogatta, és az egyház a kölcsönösség alapján, milyen értékekkel gazdagította a társadalmat. Látóhatárába közelebbről a Debreceni Egyházmegyét (Tractus) vonta be, s ez 1818-ig 53 eklézsiából állott, és területileg észak-déli, valamint kelet-nyugati irányban mintegy 150 kilométerre terjedt ki. Székhelye Debrecen, amely egyben a Tisztántúli Református Egyházkerület püspökének és az "ország iskolájának" tartott Kollégiumnak is otthont adott.
A kötet korban tulajdonképpen a rendi világról szól, a reformáció kezdetétől a 19. század közepéig, vizsgálatának súlypontja azonban a 18-19. század fordulójára esik. Döntően levéltári forrásra épül, mert a szerző tudományos meggyőződése, hogy ez az értékteremtés alapja. A nagyközönség igényeinek a kielégítése mellett a történelem szakos és a teológus egyetemi hallgatóknak is szeretne forrás, módszer és szemlélet tekintetében ismereteket nyújtani. Reményei szerint egyes társtudományok - építészettörténet, néprajz, nyelvészet - képviselői is haszonnal forgathatják.
Szemléltető anyagként térképvázlatot, épületrajzot és képek változatait mellékeli. Vissza