Ráckeresztúr község története 1347-1992

Előszó

Talán nincs még egy olyan területe Európának, ahol a történelem forgataga annyi népet sodort volna egymás mellé, mint a Duna Völgye Magyarországon. Ady is leírta versében; a "Duna vallomásában", hogy "Dunának, Oltnak egy a hangja", mert, ".....magyar, oláh, szláv bánat, mindigre egy bánat marad." E munka Ráckeresztúr község történeti, néprajzi, szociológiai /társadalomkutatás/, ezen belül a község társadalmi, társadalmon belüli alakulatok, csoportok és intézmények fejlődésének és működésének nyomon követése, továbbá szintézise /összefoglalása/ e könyvben leírt rendezett egészbe foglalása. Az olvasó megérti, hogy minden részletre és korra kiterjedő elemzés vagy akár csak a teljesség igényét is célzó szintézis elve lehetetlen. Cél, hogy egy általános átfogó képet adjak községünk kialakulásáról, életéről és fejlődéséről. Fejér megye az ország nyugati felében, a Dunántúlon fekszik. E megyének az Északkeleti részén a Szent László patak bal partján alakult ki Ráckeresztúr község települése, a Dunától 10 km-re, Ercsi-Martonvásár-t összekötő 6204-es számú megyei út két oldalán, Budapesttől 40 km-re. Három tengerszint feletti magassági alappontot találunk községünk területén: 1. Ráckeresztúri templom északi felében, 4170103 számú csap 109,020 m B.f. jelzéssel, 2. Barát István lakóházának falában, 4170104 számú csap: 110,316 m B.f. és 3. Rákóczi u. 43. szám alatti lakóépület, Észak-nyugati falában, 4170105 számú csap: 109,518 m B.f. jelzéssel, A Szent László patak vízszintjétől pedig, 5-25 m között változik a település magassága. A patak völgyétől mindkét oldalon hosszú enyhe emelkedés a jellemző, löszborította talajminőséggel. Éghajlata mérsékelt száraz és forró, a középhőmérséklet 17- 25 Cg között van, a csapadék pedig 450-550 mm között mozog. A megye legnagyobb része a Mezőföld területére esik, településünk pedig az Észak-Mezőföld, Szent László dombvidék résztáján fekszik. Szinte azonos távolságban van az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól, továbbá az Atlanti-óceántól és az Északi-tengertől egyaránt. Fő patakja a Szent László víz, amely a Vértes hegységben ered és Adonynál ömlik a Dunába. Községünk a 46-489 hosszúsági, valamint a 18-209 szélességi sávban van Greenwichtől keletre. Ezek után közelebbre kerültünk azon megállapításhoz, hogy a települések, köztük községünk kialakulásában a természet és a földrajzi adottságok játszották a legnagyobb meghatározó szerepet. A megye északi részén, a Szent László dombvidék tájegységén a kis és a középfalvas település-formációk /kialakulás, kifejlődés/ alakultak ki, köztük Ráckeresztúr község is. Vissza