Rabindranath Tagore költői műveiből!A mandarin/Négylábuak és többlábuak/Bonaparte Napoleon

Tartalom

Rabindranath Tagore költői műveiből (Athenaeum R.-T. kiadása)
Rabindranath Tagore (Előszó) 3
A Kertész-Ciklusból (The Gardener) 7
Az Áldozati Énekekből (Gitanjali) 53
A Bajadér 67

A mandarin (Athenaeum R.-T. kiadása) 1-66

Négylábuak és a többlábuak (Athenaeum Irod. és Nyomd. Részvényt. kiadása, Budapest)
Állatmesék:
I. A veréb és a fecske 3
II. A madárijesztő 4
III. A kutya és a holdvilág 5
IV. A vérivók népgyülése 7
V. A béka, a tehén és az ökör 9
VI. Az ökrök és a kutya 12
VII. A gólya és a szarka 13
VIII. A kakas és disznó 15
IX. A farkas és a róka 16
X. Két ló és egy csikó 17
XI. A vakondok és az ürge 19
XII. A szentjánosbogár mécsese 20
XIII. A szarvas, a mókus és a róka 22
XIV. A komondor és az öleb 24
XV. Az öszvér 26
XVI. A lovak beszélgetnek 27
XVII. Deputáció a sasnál 28
EGY SZARVASBOGÁR KALANDJAI:
I. A szarvasbogár megjelenik 31
II. Életmentés 33
III. A szarvasbogár megint fürdik 34
IV. Kocsi elé fogva 35
V. A szarvasbogár meghal 36
MESÉK A SZÚNYOGRÓL:
I. A szunyog és a légy 38
II. Találkozó az erdőn 42
EGY KONFLISLÓ EMLÉKEI 48

Bonaparte Napoleon (Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. kiadása, Budapest, 1919. Nyomtatta az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája, Budapest.)
Első fejezet.
Jellemének és elméjének történeti jelentősége 3
I. Más fajból és más századból való. - Eredete apai ágon. - A család átszármazása Korzikába. - Eredete anyai ágon. - Ramolino Laetitia. - A fiatal Bonaparte érzelmei Korzika és Franciaország irányában. - A korszak eszméi nem hatnak rá, sem a monarchizmus, sem a demokratizmus. - Benyomásai június 20-án, augusztus 10-én, május 31-ike után. - Ragaszkodás nélküli viszonya Robespierre-hez, majd Barras-hoz. - Érzései és elhatározása vendémiaire 13-án. - A nagy condottiere. - Jelleme és magatartása Olaszországban. - Lelki és testi arcképe 1798-ban. - Korai és rögtönös uralomszerzése az egyeseken. - Jelleme és gondolkodása XV. századbeli olasz elődeiéhez hasonló 3
II. Az elme működése az olasz renaissance-ban és napjainkban. -- Az értelmi alkat teljessége Bonaparte-nál. - Figyelmének hajlékonysága, ereje és állhatatossága. - Másik különbség Bonaparte és kortársainak értelmi iránya között: a dolgokat gondolja el, nem a szavakat. - Irodalmi és bölcseleti nevelésének gyöngesége és foganatlansága. - Hogyan oktatta önmagát közvetlen megfigyeléssel és szakszerű gyakorlattal. - Kedvtelése a részletekben. - Belső látomása a földrajzi helyekről és tárgyakról. - A helyzetekről, távolságokról és mennyiségekről alkotott szemlélete 18
III. Lélektani képessége és eljárása a lelkek és érzések elgondolásánál. - Önelemzése. - Hogyan lát meg általános helyzeteket különös esetek kapcsán és láthatatlan belsőségeket érzékelhető külsőségekből. - Beszédének és gondolatformájának eredetisége és felsőbbrendűsége. - Hogyan alkalmazza ezeket hallgatóihoz és a körülményekhez. - Fölismerő érzéke és számítása a hathatós eszközökkel 28
IV. Három gyűjtőtérképe. - Bőségük és teljességük 33
V. Tervező képzelme. - Tervei és álmai. - Főtehetségének túlsága és kicsapongásai 36
Második fejezet.
I. A jellemek az olasz renaissance idején és napjainkban. - A szenvedélyek ereje Bonaparténál. - Az indulatos érzékenység. - Első mozdulatának szilajsága. - Türelmetlensége, hirtelensége, beszélő szükséglete. - Vérmérséklete, idegei, megroskadásai. - A számító és világos gondolat állandó uralomtartása. - Akaratának
belső hatalma és forrása 41
II. Bonaparte uralkodó szenvedélye. - A cselekvő és ragadozó önzésnek korai jelei. - Nevelkedése a dolgok leckeadásain: Korzikában, a forradalmi Franciaországban, Olaszországban, Egyiptomban. - Fogalma a társadalomról és a jogról. - E fogalom teljessé válása brumaire 18-ika után. - Fogalma az emberről. - Erkölcsi látását jelleme irányítja 48
III. A kényúr. - Az akaratokon való elhatalmasodása. - A szolgaság foka, melyet megkövetel. - Mi módon értékeli és használja ki az embereket. - Parancsolásának és beszélgetésének hangja 59
IV. Magatartása a társaséletben. - Viselkedése a nők irányában. - Megvetése az illendőségekkel szemben 71
V. Hangja és modora az uralkodókkal. - Politikája. -r- Célja és eszközei. - Hogyan lázítja
maga ellen az államfők után a népeket is. - Európa végső nézete jelleméről 75
VI. Politikai cselekvőségének belső elve. - Az államot rendeli alá személyének, nem az államnak rendeli alá személyét. - E felülhelyezkedésének következményei. - Egyéni műve vele együtt enyésző. - önálló élete nincsen. - Utóhatásaiban ártó. - Az érte föláldozott életek száma. - Franciaország megcsonkítását okozza. - Szerkezeti hiba európai építményében. - Franciaországi építményének hasonló hibája 83

Témakörök