Mocsárláz

Előszó

BEVEZETÉS.
Ennek a regénynek a szerzője nemcsak fiatal iró, de egészen fiatal ember és ez az első müve. Következésképen megtalálhatunk benne mindent, ami fiatal irók müveit és irók első alkotásait jellemzi. Mint minden fiatal iró, Rab Gusztáv is tele van lelkesedéssel és ambícióval. Megalkuvást ismerni nem akar. Nem keres olcsó sikert, nem hajhász tömegtetszést, a maga teljes és tiszta meggyőződésével akarja kibontani, tökéletesen érzékeltetni azt a tárgyat, amelyet érdekesnek, mélynek s a maga megingathatatlan hite szerint legfontosabb problémának tart. És Rab Gusztáv müve első mű is; tehát az első müvek hatalmas programmja szerint készült. Az első műnél a fiatal iró még nem ismeri, nem is akarja ismerni a bölcs ökonomiát, amely a hűvössé hült irót jellemzi. Nem akar takarékoskodni semmivel: Tárgyat, ötletet, képet, szint, hangulatot nem akar elraktározni későbbi művei számára. Amit eddig álmodott, ami képzeletét, gondolkodását izgatta, az asszociációnak gazdag hullámzását, amely agyába szüntelenül az összefüggések, távlatok, vonatkozások egész áradatát hömpölygeti, egyszerre akarja mind belezsúfolni első megszólalásába. Csupa ajándékozási kedv, mindenét, egy álomvilág, egy eddig rejtve burjánzott költészet egész pompáját egyszerre akarja az ámulók elé tárni, azt akarja, hogy elkáprázzék, elkábuljon mindenki.
A Mocsárláznál fokozza mindennek az érdekességét, hogy Rab Gusztáv, aki a legfiatalabb Írónemzedék tagja, olyan tárgyat választott, amely nemcsak a ma egyik legaktuálisabb és legizgatóbb problémája, hanem olyan újszerű tárgy is, amelyhez avatott kézzel eddig még senki sem nyúlt... Vissza