Előszó
Részlet a kötetből:
- A jegyző úrhoz van szerencsém?
- Igen, uram, Féth vagyok, a kadarkuti jegyző.
- Engedje meg jegyző ur . . Pádár Imre doktor. . . Az elhunyt Paksy Gedeon nagybátyám volt és...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
- A jegyző úrhoz van szerencsém?
- Igen, uram, Féth vagyok, a kadarkuti jegyző.
- Engedje meg jegyző ur . . Pádár Imre doktor. . . Az elhunyt Paksy Gedeon nagybátyám volt és amint tetszik is tudni
- Örvendek, uram. Ismerem az édesapját. Szegény Gidus, hamar elment! Uraságod, amint látom, pesti rendőrtiszt.
- Igen, pesti rendőrfogalmazó vagyok, a főkapitány körzetében. Megengedi jegyző ur, - s a kabátjához nyúlt - itt, amint érzem, fütve van!
A vendég körülnézett a kicsi, tiszta irodában s némi gondolkozás után egy üresen álló székre tette le felöltőjét. Láthatólag uj, elegáns rendőrtiszti diszegyenruhát viselt, ami pompásan simult karcsu, magas alakjára.
Fekete, aranygombos bluz, élesre vasalt, vörös oldalcsiku nadrág és lakkcipő volt rajta. Három aranycsillagja és hosszu kardja miatt következetesen „kapitány ur"-nak titulálhatta a szük látókörű tanyai kocsis, aki a legközelebbi állomásról idáig hozta és most nem mindennapi flegmával pipázgatott kocsiján, künn a fagyosan ragyogó, de vidám napsütésben.
Vissza