Pulmonológiai betegségek

Tartalom

ELŐSZÓ XVII
RÖVIDÍTÉSEK XIX
1. FEJEZET A TÜDŐ MORFOLÓGIÁJA ÉS FUNKCIÓJA Magyar Pál 1
1.1. A tüdő morfológiája 1
1.1.1. Tüdőlebenyek, segmentumok 1
1.1.2. A hörgőfa elágazási rendszere, szöveti szerkezete 2
1.1.3. A légutak falszerkezete, szövettana 2
1.1.4. A tüdő vérellátása 3
1.1.5. A tüdő nyirokrendszere 3
1.1.6. A tüdő beidegzése 4
1.2. A tüdő respiratoricus funkciója 4
1.3. A légzőtraktus „non-respiratoricus" funkciói 4
1.3.1. Védőfunkciók 5
1.3.1.1. Légkondicionálás 5
1.3.1.2. Aerodinamikus filterfunkció 5
1.3.1.3. Légúti mucociliaris clearence funkció 5
1.3.1.4. Sejtes védekezési mechanizmusok 5
1.3.1.5. Humoralis védekező mechanizmusok 5
1.3.2. Filterfunkció 5
1.3.3. Illóanyagok eliminációja 5
1.3.4. Metabolikus funkció 5
1.3.5. Haemofluiditást befolyásoló funkció 6
2. FEJEZET A TÜDŐBETEGEK KÓRELŐZMÉNYE, FIZIKÁLIS VIZSGÁLATA ÉS TÜNETTANA Hutás Imre 7
2.1. Betegfelvétel és fizikális vizsgálatok 7
2.1.1. Tüdőbetegségekkel összefüggésbe hozható panaszok 7
2.1.2. Családi anamnézis és környezet 9
2.1.3. Fizikális vizsgálat 9
2.1.3.1. Inspectio 9
2.1.3.2. Kopogtatás (percussio) 10
2.1.3.3. Hallgatózás (auscultatio) 10
2.1.3.4. Járulékos légzési hangok 11
2.1.3.5. Tapintás (palpatio) 12
3. FEJEZET KÉPALKOTÓ ELJÁRÁSOK A MELLKASI SZERVEK VIZSGÁLATÁBAN Hutás Imre 13
3.1. Röntgendiagnosztika 13
3.1.1. A „hagyományos" vagy „klasszikus" röntgendiagnosztika 13
3.1.1.1. Mellkasi röntgenmorfológia 14
3.1.2. Komputeres tomográfia (számítógépes rétegfelvétel: CT) 18
3.1.2.1. Angiográfia, digitális szubtrakciós angiográfia (DSA) 19
3.1.2.2. A mágneses magrezonancia alapján működő vizsgálóberendezés (NMR) 19
3.1.2.3. Intervencionális radiológia a tüdő vascularis betegségeiben 19
3.1.3. Izotópdiagnosztika a tüdőgyógyászatban 20
3.1.3.1. Perfúziós tüdőszcintigráfia 20
3.1.3.2. Ventilatiós és inhalatiós tüdőszcintigráfia 21
3.1.3.3. Gallium-szcintigráfia 21
3.1.3.4. Pozitronemissziós tomográfia 21
3.1.3.5. Egyéb izotópdiagnosztikai eljárások szerepe a tüdőgyógyászatban 22
3.1.4. Mellkasi ultrahang-diagnosztika 22
3.1.4.1. A pleurabetegségek ultrahangvizsgálata 22
3.1.4.2. Tüdő-ultrahangvizsgálat 22
3.1.4.3. A mediastinum ultrahangvizsgálata 23
3.1.4.4. Ultrahang-vezérelt punctiók 23
4. FEJEZET ENDOSCOPOS ÉS BIOPSIÁS VIZSGÁLÓMÓDSZEREK A PULMONOLÓGIÁBAN
Lantos Ákos 25
4.1. Bronchoscopia 25
4.1.1. A diagnosztikus bronchoscopia 25
4.1.2. A terápiás bronchoscopia 26
4.2. Percutan tüdőbiopsia 28
4.3. Pleurabetegségek invazív diagnosztikája 28
4.3.1. A pleuraűr punctiója (mellkaspunctio) 28
4.3.2. Pleura-tűbiopsia 29
4.3.3. Diagnosztikus pleuroscopia 29
4.4. A tüdőgyógyászatban alkalmazott sebészi mintavétel 29
5. FEJEZET LÉGZÉSFUNKCIÓS VIZSGÁLATOK Vastag Endre, Magyar Pál 31
5.1. A ventilatio zavara 31
5.1.1. A ventilatio vizsgálata 32
5.1.2. Statikus tüdőtérfogatok 32
5.1.3. Dinamikus tüdőtérfogatok, maximális áramlások 34
5.1.3.1. BTPS korrekció 36
5.1.4. Légúti áramlási ellenállás 36
5.1.5. A tüdő rugalmassága és tágulékonysága 37
5.1.6. Maximális respiratoricus nyomások 38
5.1.7. A légzésfunkciós lelet értékelése 39
5.2. Farmakospirometria, légzésfunkciós profilvizsgálat, terheléses vizsgálat, bronchialis provokációs tesztek 41
5.2.1. Farmakospirometria 41
5.2.2. Légzésfunkciós profilvizsgálat 41
5.2.3. Bronchialis provokációs tesztek 42
5.2.4. Terheléses provokációs teszt 44
5.3. Disztribúciós zavar 44
5.3.1. A ventilatio disztribúciója 44
5.3.2. A cirkuláció disztribúciója 44
5.4. Diffúziós zavar 45
6. FEJEZET VÉRGÁZELEMZÉS Wollák András 47
6.1. A vér gáztenziói 47
6.1.1. A vér oxigéntenziója 47
6.1.2. A vér oxigénszaturációja 47
6.1.3. A vér szén-dioxid-tenziója és összefüggése a sav-bázis egyensúllyal 48
6.2. Sav-bázis háztartás 48
6.3. A vérgázok mérése és az azokkal összefüggő egyéb vizsgálatok 50
6.3.1. Vérgázvizsgálat artériás és „arterializált" kapilláris vérből 50
6.3.2. A vérgázmeghatározás neminvazív módszerei 50
6.3.2.1. Oximetria 51
6.3.2.2. Transcutan vérgázmérés 51
6.3.3. Vérgázokkal összefüggő egyéb vizsgálatok 51
6.3.3.1. Kapnográfia 51
6.3.3.2. Terheléses vérgázvizsgálat 51
6.3.3.3. Vérgázanalízis pulmonalis arteriovenosus shuntök vizsgálatában 51
7. FEJEZET KRÓNIKUS OBSTRUCTIV TÜDŐBETEGSÉG, KRÓNIKUS BRONCHITIS, EMPHYSEMA Magyar Pál 53
7.1. Definíció 53
7.2. Epidemiológia 53
7.2.1. Prevalencia 53
7.2.2 Mortalitás 54
7.2.3. A COPD szociális és gazdasági vonzatai 54
7.3. Etiológia 54
7.4. Patológia 55
7.5. Patogenezis 57
7.5.1. A dohányzás szerepe a COPD patogenezisében 58
7.5.2. Öröklött alfarantitripszin-hiány 60
7.6. Patofiziológia 60
7.6.1. Fokozott nyákszekréció 60
7.6.2. Légúti áramláskorlátozottság 60
7.6.3. Ventilatio/perfúzió megváltozása 61
7.7. Klinikai jellemzők 61
7.8. Diagnosztikai tennivalók 62
7.8.1. Rutinvizsgálatok 62
7.8.2. Speciális indikációk 63
7.9. A krónikus bronchitis és COPD osztályozása 63
7.9.1. A COPD komponenseként is szereplő krónikus bronchitis 63
7.9.2. A COPD osztályozása 63
7.10. A COPD kezelése 64
7.10.1. A dohányzás elhagyása 64
7.10.2. Gyógyszeres kezelés 64
7.10.2.1. Hörgtágítók 64
7.10.2.2. Gyulladásellenes kezelés 66
7.10.2.3. Mucolyticus és antioxidáns kezelés 66
7.10.2.4. Antibiotikus terápia 66
7.10.2.5. Vakcináció, immunmodulációs terápia 66
7.10.2.6. Oxigénterápia 67
7.10.2.7. Légzésstimuláns kezelés 67
7.10.2.8. A COPD komplikációinak kezelése 67
7.10.2.9. Az alfarantitripszin-hiányos emphysema kezelési lehetőségei 67
7.10.3. Az emphysema sebészi kezelése 67
7.10.4. A COPD akut exacerbatiójának kezelése 67
7.10.5. A COPD-os betegek rehabilitációja 68
7.11. A betegség lefolyása, prognózisa 68
7.12. Differenciáldiagnózis 69
8. FEJEZET BRONCHIECTASIA, CYSTICUS FIBROSIS Vastag Endre, Vajda Erika 71
8.1. Bronchiectasia 71
8.1.1. Definíció 71
8.1.2. A bronchiectasia formái 71
8.1.3. Klinikai tünetek 72
8.1.4. Diagnózis 72
8.1.5. Kezelés , 73
8.2. Cysticus fibrosis (mucoviscidosis) 73
8.2.1. Definíció 73
8.2.2. Patomechanizmus 73
8.2.3. Epidemiológia 74
8.2.4. Klinikai jellemzők 74
8.2.5. Diagnosztika 74
8.2.6. Klasszifikáció 75
8.2.7. Prognózis 75
8.2.8. Kezelés 75
9. FEJEZET ASTHMA BRONCHIALE ÉS RHINITIS ALLERGICA Losonczy György, Magyar Pál 77
9.1. Asthma bronchiale 77
9.1.1. Definíció 77
9.1.2. Epidemiológia 77
9.1.3. Patológia és patogenezis 77
9.1.4. Az asthmás roham mediátorai 79
9.1.4.1. Acetilkolin 79
9.1.4.2. Leukotriének 79
9.1.4.3. Hisztamin 79
9.1.4.4. Thrombocyta- (platelet) aktiváló faktor (PAF) 79
9.1.4.5. Neuropeptidek 79
9.1.4.6. Nitrogén-monoxid (NO) 79
9.1.5. Klinikai jellemzők 80
9.1.6. Diagnosztika 81
9.1.7. Differenciáldiagnózis 82
9.1.8. A betegség osztályozása 82
9.1.8.1. Noctumalis asthma 83
9.1.8.2. Terheléssel kiváltott asthma 83
9.1.8.3. Aspirin-asthma 83
9.1.8.4. Foglalkozási asthma 83
9.1.8.5. Fertőzéses eredetű asthmaexacerbatio 83
9.1.9. A betegség lefolyása, prognózisa 84
9.1.10. Az asthma bronchiale terápiája (Orosz Márta) 84
9.1.10.1. A kezelés általános szempontjai 84
9.1.10.2. A komplex kezelés szempontjai 84
9.1.10.3. Az asthma bronchiale gyógyszerei 85
9.1.10.3.1. Különféle inhalatiós technikák az asthma bronchiale kezelésében 85
9.1.10.3.2. Béta-adrenerg-agonista hörgtágítók 85
9.1.10.3.3. Theophyllin 87
9.1.10.3.4. Antikolinerg hörgtágítók 88
9.1.10.3.5. Gyulladáscsökkentők (preventív szerek) 88
9.1.10.3.6. Specifikus immunterápia 90
9.1.10.3.7. Kutatás alatt álló asthma gyógyszerek 90
9.1.10.4. Akut asthmás roham ellátása 91
9.1.10.5. A krónikus asthma folyamatos fenntartó kezelése 91
9.1.10.6. Akut súlyos asthma (status asthmaticus) kezelése 92
9.1.10.7. A fatális roham. Veszélyeztetett asthmás beteg 92
9.1.10.8. Terheléses asthma kezelése 92
9.1.10.9. Asthmás beteg kezelése terhességben 92
9.2. Rhinitis allergica (Gálffy Gabriella) 92
9.2.1. Definíció 92
9.2.2. Az allergiás rhinitis felosztása 93
9.2.3. Patogenezis, patomechanizmus 93
9.2.4. Epidemiológia 94
9.2.5. Diagnózis 94
9.2.6. A rhinitis differenciáldiagnosztikája 95
9.2.7. Az allergiás rhinitis kezelése 95
9.2.7.1. Allergénmentesítés 95
9.2.7.2. Gyógyszeres kezelés 96
9.2.7.2.1. Antihisztaminok 96
9.2.7.2.2. Kortikoszteroidok 97
9.2.7.2.3. Dinátrium-kromoglikát (DNCG) 97
9.2.7.2.4. NAAGA (N-acetil-aszpartil-glutaminsav) 97
9.2.7.2.5. Antikolinerg szerek 98
9.2.7.2.6. Vasoconstrictor orrcseppek 98
9.2.7.3. Specifikus immunterápia 98
9.2.7.4. A rhinitis allergica lépcsőzetes kezelése 99
10. FEJEZET PNEUMONIA, TÜDŐTÁLYOG Tarján Enikő 101
10.1. Pneumonia 101
10.1.1. Definíció 101
10.1.2. Patogenesis és etiológia 101
10.1.3. Etiológia 101
10.1.4. Klinikai tünetek 101
10.1.5. Diagnózis 101
10.1.6. Általános terápiás elvek 103
10.1.6.1. Az otthon (területen) szerzett pneumoniák kezelése 103
10.1.6.2. A nosocomialis pneumonia kezelése 104
10.1.7. A leggyakrabban előforduló kórokozók által okozott tüdőgyulladások 105
10.1.7.1. Streptococcus pneumoniae pneumonia 105
10.1.7.2. Staphylococcus aureus pneumonia 106
10.1.7.3. Mvcoplasma pneumoniae pneumonia 106
10.1.7.4. Legionella-pneumonia 107
10.1.7.5. Chlamydia pneumoniae (TWAR) pneumonia 107
10.1.7.6. Ornithosis (korábbi nevén psittacosis, papagájkór) 108
10.1.7.7. Haemophilus influenzae pneumonia 108
10.1.7.8. Klebsiella pneumoniae pneumonia 108
10.1.7.9. Pseudomonas aeruginosa pneumonia 108
10.1.7.10. Aspiratiós pneumonia 109
10.2. Tüdőtályog 110
11. FEJEZET TÜDŐGÜMŐKÓR Magyar Pál, Somoskövi Ákos 111
11.1. Etiológia 111
11.2. A betegség kialakulása, természetes lefolyása, patológiája 111
11.2.1. Primer infekció 111
11.2.1.1. A primer infekció komplikációi 112
11.2.2. Postprimer tuberculosis 112
11.3. Epidemiológia 113
11.4. Klinikai jellemzők 114
11.5. Diagnosztikai tennivalók 114
11.5.1. Mellkasröntgen 114
11.5.2. Tuberculin-teszt 116
11.5.3. Bakteriológiai diagnosztika 116
11.5.3.1. Mikroszkópos vizsgálat 117
11.5.3.2. A baktérium tenyésztéssel való kimutatása 117
11.5.3.2.1. BACTEC 460 TB tenyésztési rendszer 117
11.5.3.3. A baktérium identifikálása 117
11.5.3.3.1. Hibridizációs nukleinsav-próbák 118
11.5.3.3.2. Nukleinsav-amplifikációs módszerek 118
11.5.3.4. Az antituberkulotikumokkal szembeni rezisztencia meghatározása 118
11.5.4. Rutin laboratóriumi vizsgálatok 118
11.6. Differenciáldiagnózis 118
11.7. Extrapulmonalis tuberculosis formák 119
11.7.1. Pleuritis exsudativa tuberculosa 119
11.7.2. Egyéb extrapulmonalis kórformák 119
11.8. A betegség prognózisa 119
11.9. A tuberculosis elleni szervezett küzdelem, a betegség prevenciója 120
11.9.1. Primer prevenció 120
11.9.1.1. BCG-oltás 120
11.9.1.2. Kontakt védelem 120
11.9.2. Szekunder prevenció 120
11.9.3. Terápia 121
11.9.3.1. Gyógyszeres kezelés (kemoterápia) 121
11.9.3.1.1. A frissen felfedezett tbc-s beteg gyógyszeres kezelése 122
11.9.3.1.2. Ismételt kezelés 122
11.9.3.1.3. A polirezisztens betegek kezelése 122
11.9.3.1.4. Kiegészítő, nem antituberculoticus kezelés 123
11.9.3.1.5. Atípusos Mycobacteriumok által okozott megbetegedések gyógyszeres kezelése 123
11.9.3.1.6. Az antituberculoticus terápia szempontjai májkárosodás, veseelégtelenség és terhesség esetén 123
11.9.3.1.7. A gyógyszeres kezelés folyamán időszakosan elvégzendő vizsgálatok 123
11.9.3.1.8. Sikertelen kezelés és relapszus 124
11.9.3.2. Sebészi kezelés 124
11.10. Tuberculosis-„surveillance", gondozás 124
11.11. HIV és tuberculosis 125
12. FEJEZET A LÉGZŐSZERVEK GOMBÁK OKOZTA MEGBETEGEDÉSEI Lantos Ákos 127
12.1. Etiológia 127
12.1.1. Mikológia 127
12.1.2. Invazív mycosisokra hajlamosító tényezők 128
12.2. Diagnosztika 128
12.3 Antifungális gyógyszerek 128
12.4. Cryptococcosis 128
12.5. Bronchopulmonalis aspergillosisok 129
12.5.1. Hiperszenzitív kórképek 129
12.5.1.1. Aspergillus-asthma 129
12.5.1.2. Exogén allergiás alveolitis 129
12.5.1.3. Allergiás bronchopulmonalis aspergillosis (ABPA) 129
12.5.1.4. Bronchocentrikus granuloma 129
12.5.2. Szaprobion kolonizáció 129
12.5.2.1. Az Aspergillus bronchitis 130
12.5.2.2. Aspergilloma 130
12.5.3. Invazív aspergillosis 130
12.5.3.1. Krónikus necrotizáló pulmonalis aspergillosis (CNPA) 130
12.5.3.2. Tracheobronchialis pseudomembranosus invazív aspergillosis 130
12.5.3.3. Invazív pulmonalis aspergillosis (IPA) 130
12.6. Mucorormycosis 131
12.7. Pulmonalis Candida-infekciók 131
12.8. Európán kívül endémiás dimorf gombák okozta mycosisok 131
12.9. Sugárgombák okozta betegségek 131
12.9.1. Actinomycosis 131
12.9.2. Nocardiosis 132
13. FEJEZET A HUMÁN IMMUNDEFICIENTIA VÍRUS FERTŐZÉS PULMONALIS MANIFESZTÁCIÓI Losonczy György 133
14. FEJEZET VASCULARIS TÜDŐBETEGSÉGEK Vastag Endre, Komáromi Tamás, Horváth Gábor 135
14.1. Tüdőembolia 135
14.1.1. Definíció 135
14.1.2. A thromboembolusok forrásai 135
14.1.3. Patogenezis 135
14.1.4. Epidemiológia 136
14.1.5. Klinikai tünetek és fizikális jelek 136
14.1.6. A pulmonalis thromboembolia klinikai formái 136
14.1.6.1. Akut masszív pulmonalis embolisatio 136
14.1.6.2. Akut minor pulmonalis embolisatio 136
14.1.6.3. Krónikus recurrens pulmonalis embolisatio 137
14.1.7. Diagnózis 137
14.1.8. Prognózis 138
14.1.9. Terápia 138
14.1.9.1. Thrombolysis 138
14.1.9.2. Antikoaguláció 138
14.1.10. A tüdőembolia ritkább formái 139
14.1.10.1. Zsírembolia 139
14.1.10.2. Septicus embolisatio 139
14.1.10.3. Légembolia 139
14.1.10.4. Magzatvízembolia 139
14.2. Pulmonalis hypertonia 139
14.2.1. Szekunder pulmonalis hypertoniák 140
14.2.2. Primer pulmonalis hypertonia 141
14.2.3. Klinikai kép 142
14.2.4. Terápia 142
14.3. Cor pulmonale 143
14.3.1. Klinikai kép 143
14.3.2. Terápia 144
15. FEJEZET A TÜDŐ DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEI Appel Judit, Szondy Klára 145
15.1. Benignus tumorok 145
15.2. Malignus tumorok 146
15.2.1. A tüdőrák 146
15.2.1.1. Etiológia, patogenezis 146
15.2.1.2. Patológia 147
15.2.1.3. A tüdőrák epidemiológiája 148
15.2.1.4. Klinikai tünetek 148
15.2.1.5. Diagnózis 150
15.2.1.6. Differenciáldiagnózis 152
15.2.1.7. A tüdőrák TNM-klasszifikációja 152
15.2.1.8. A betegség lefolyása, prognózisa 153
15.2.1.9. A tüdőrák terápiája
15.2.1.9.1. Sebészi terápia
15.2.1.9.2. Radioterápia
15.2.1.9.3. Kemoterápia 155
15.2.1.9.4. Szupportív kezelés 156
15.2.2. Sarcomák 157
15.3. Metastaticus tüdőtumorok 157
16. FEJEZET AZ INTERSTITIALIS TÜDŐBETEGSÉGEK Bohács Anikó, Tamási Lilla, Appel Judit, Muraközy Gabriella, Müller Veronika, Magyar Pál 159
16.1. A betegségcsoport általános ismertetése (Bohács Anikó, Appel Judit) 159
16.2. Ismeretlen etiológiájú interstitialis tüdőbetegségek (Bohács Anikó, Tamási Lilla, Appel Judit) 160
16.2.1. Az idiopathiás interstitialis pneumoniák 160
16.2.1.1. Idiopathiás interstitialis fibrosis 162
16.2.2. Az idiopathiás pulmonalis haemosiderosis és a Goodpasture-szindróma 164
16.2.2.1. Az idiopathiás - primer - pulmonalis haemosiderosis 164
16.2.2.2. Goodpasture-szindróma 164
16.2.3. Az alveolaris microlithiasis 164
16.2.4. Pulmonalis Langerhans-sejtes histiocytosis (histiocytosis X) 165
16.2.5. Primer alveolaris proteinosis 165
16.2.6. Pulmonalis amyloidosis 165
16.2.7. A tüdő lymphangioleiomyomatosisa (LAM) 166
16.2.8. Churg-Strauss-szindróma 166
16.2.9. Wegener-granulomatosis 166
16.2.10. Sarcoidosis 167
16.2.10.1. Etiológia 167
16.2.10.2. Szövettani kép 167
16.2.10.3. Klinikai kép 168
16.2.10.4. A betegség lefolyása 169
16.2.10.5. A sarcoidosis kezelése 169
16.3. Ismert etiológiájú interstitialis tüdőbetegségek (Müller Veronika) 170
16.3.1. Szervetlen (ásványi) porok által okozott betegségek 170
16.3.1.1. Silicosis 170
16.3.1.2. Szénmunkások pneumoconiosisa (anthracosis) 171
16.3.1.3. Asbestosis 172
16.3.1.4. Egyéb pneumoconiosisok 172
16.3.2. Szerves (antigén tulajdonságú) porok által okozott betegségek (extrinsic allergiás alveolitis, hiperszenzitív pneumonitis) 172
16.4. Eosinophiliás tüdőbetegségek (Magyar Pál) 174
16.4.1. Egyszerű pulmonalis eosinophilia 175
16.4.2. Krónikus eosinophiliás pneumonia 175
16.4.3. Akut eosinophiliás pneumonia 176
16.4.4. Idiopathiás hypereosinophiliás szindróma 176
16.4.5. Allergiás bronchopulmonalis aspergillosis (ABPA) 177
16.4.6. Allergiás angiitis és granulomatosis (Churg-Strauss) 177
16.4.7. Bronchocentricus granulomatosis 177
16.4.8. Parazitás eredetű pulmonalis eosinophilia 177
16.4.9. Gyógyszer okozta pulmonalis eosinophilia 177
16.4.10. Néha pulmonalis eosinophiliával társuló tüdőbetegségek 178
16.4.10.1. Interstitialis tüdőbetegségek 178
16.4.10.2. A malignus betegségek 178
16.4.11. Az eosinophiliás tüdőbetegségek differenciáldiagnózisa 178
16.5. A szisztémás immunpatológiai kórképek pleuropulmonalis manifesztációi (Bohács Anikó, Tamási Lilla) 178
16.5.1. Rheumatoid arthritis 178
16.5.2. Szisztémás lupus erythematosus 179
16.5.3. Scleroderma I80
16.5.4. Dermatomyositis, polymyositis 180
16.5.5. Sjögren-szindróma l8a
16.5.6. Kevert kötőszöveti betegség 181
16.5.7. Bechterew-kór 181
17. FEJEZET A PLEURA BETEGSÉGEI Lantos Ákos 183
17.1. Pleuritis sicca 183
17.2. Pleuralis folyadékgyülem 183
17.2.1. Malignus eredetű mellkasi folyadékok 185
17.2.2. Parapneumoniás mellkasi folyadék és empyema 186
17.3. Pneumothorax 187
17.3.1. Diagnózis 187
17.4. A pleura primer tumorai 190
17.4.1. Malignus mesothelioma 190
17.4.2. Benignus fibrosus mesothelioma 190
18. FEJEZET A MEDIASTINUM RENDELLENESSEGEI Magyar Pál 191
18.1. A mediastinum felosztása, képletei 191
18.2. A mediastinum betegségeinek klinikai tünetei 192
18.3. A mediastinum betegségeinek diagnosztikája 192
18.4. Mediastinalis tumorok 193
18.4.1. Thymoma 193
18.4.2. Thymuscarcinoma 194
18.4.3. Germinalis sejt (csírasejt-) tumorok 194
18.4.3.1. Teratoma 195
18.4.3.2. Seminoma (germinoma) 195
18.4.3.3. Choriocarcinoma 195
18.4.4. Thymus neuroendocrin neoplasmák 195
18.4.5. Retrosternalis struma, thyreoid tumorok 195
18.4.6. Mediastinalis parathyreoid tumorok 196
18.4.7. Neurogen mediastinalis tumorok 196
18.4.8. Mellüregi lágyrésztumorok 196
18.5. Mediastinalis nyirokcsomó-megnagyobbodással járó betegségek 197
18.5.1. Generalizált Hodgkin-betegség 197
18.5.2. Mediastinalis Hodgkin-kór 198
18.5.3. Non-Hodgkin-lymphoma 198
18.6. A mediastinalis nyirokcsomók áttéti daganatai 198
18.7. Mediastinalis cysták 199
18.7.1. Bronchogen cysták 199
18.7.2. Pleuropericardialis cysta 199
18.7.3. Enterogen cysták 200
18.8. Az oesophagus és nagyerek tágulatai 201
18.9. A mediastinum gyulladásos betegségei 201
18.9.1. Mediastinitis acuta, mediastinalis phlegmone 201
18.9.2. Mediastinitis chronica 202
18.10. Pneumomediastinum 202
19. FEJEZET A REKESZIZOM ÉS A MELLKASFAL RENDELLENESSÉGEI Hutás Imre 203
19.1. Féloldali rekeszbénulás 203
19.2. Kétoldali rekeszbénulás 204
19.3. Csökkent rekeszmozgás 204
19.4. A rekeszsérvek 204
19.5. A subphrenicus abscessus 205
19.6. Trichinosis 205
19.7. Csuklás 205
19.8. Rekeszgörcs 205
19.9. Remegés és tic 205
19.10. Rekeszdaganat 205
19.11. Traumás rekeszsérülés 206
19.12. Kyphoscoliosis 206
19.13. Sternumdeformitások 206
19.14. Thoracoplastica 206
19.15. Spondylitis ankylopoetica (morbus Bechterew) 207
19.16. Instabil mellkas 207
19.17. Gerincvelői szindrómák 207
19.17.1. Funkcionális harántlaesio (a harántlaesio pulmonológiai vonatkozásai) 207
19.17.2. A gerincvelő mellsőszarv-betegségeinek tüdőgyógyászati vonatkozásai 207
19.17.2.1. Amyotrophiás lateralsclerosis 207
19.17.2.2. Poliomyelitis 207
19.17.3. Diffúz neuromuscularis betegségek 207
19.17.3.1. Guillain-Barré-szindróma 207
19.17.3.2. Myasthenia gravis 207
20. FEJEZET LÉGZÉSI ELÉGTELENSÉG, ARDS, GÉPI LÉLEGEZTETÉS Magyar Pál 209
20.1. Légzési elégtelenség 209
20.1.1. Definíció 209
20.1.2. Patofiziológia 209
20.1.3. Klinikai tünetek 211
20.1.4. Klasszifikáció 211
20.1.5. Terápia 212
20.1.5.1. Akut légzési elégtelenség 212
20.1.5.2. Krónikus légzési elégtelenség kezelése 212
20.2. A felnőttkori respiratiós disztress szindróma (ARDS) 213
20.2.1. Definíció 213
20.2.2. Etiológia 213
20.2.3. Patogenezis, patofiziológia 214
20.2.4. Klinikai Jellemzők 214
20.2.5. Diagnózis, differenciáldiagnózis 214
20.2.6. Terápia 215
20.3. Gépi lélegeztetés 215
20.3.1. A gépi lélegeztetés indikációi 215
20.3.2. Kezdeti beállítás 216
20.3.3. Pozitív kilégzésvégi és folyamatos pozitív légúti nyomás 216
20.3.4. A gépi lélegeztetés módjai 216
20.3.4.1. Intermittáló pozitív nyomású lélegeztetés (IPPV) 216
20.3.4.2. Asszisztált lélegeztetés 216
20.3.5.3. Kontrollált lélegeztetés 217
20.3.5.4. Asszisztált-kontrollált lélegeztetés (ACV) 217
20.3.5.5. Nyomástámogatott ventilatio (PSV) 217
20.3.5.6. Bifázisos pozitív légúti nyomás (BIPAP) 217
20.3.5.7. Nagyfrekvenciás lélegeztetés (HFJV) 217
20.3.5.8. Neminvazív ventiltio 217
20.3.5. A gépi lélegeztetés monitorozása 217
20.3.6. A gépi lélegeztetés komplikációi 217
20.3.7. A ventilátorról való leszoktatás 218
21. FEJEZET MÉRGEZŐ GÁZOK Somoskövi Ákos 219
21.1. Inhalált kemikáliák 219
21.1.1. Nagy parciális nyomásuk miatt hypoxiát okozó inert gázok 219
21.1.2. Inhalatio útján ható vér- és sejtmérgek 219
21.1.3. A légzőszerv-károsító gázok 219
21.1.3.1. Az inhalatio következményei 219
21.1.3.2. A leggyakoribb gázok 220
21.2. A légszennyezés és az „indoor légszennyezés" hatásai 221
22. FEJEZET TRACHEA- ÉS HÖRGŐDYSKINESIS, BRONCHUSSTENOSIS, OESOPHAGOTRACHEALIS FISTULA, ASPIRATIO Lantos Ákos 223
22.1. Tracheastenosisok 223
22.1.1. A tracheobronchopathia osteoplastica 223
22.1.2. Polychondritis recidivans (relapsing polychondritis) 224
22.2. Tracheainstabilitás 224
22.3. Oesophagorespiratoricus sipoly 224
22.4. Aspiratio 224
23.1. A légzésszabályozás alapvonalai 227
23.1.1. A légzésszabályozás rendszerei 227
23.1.2. Kémiai légzésszabályozás - kemoreceptorok 227
23.1.3. A légzés központi idegrendszeri szabályozása 227
23.1.4. A légzésszabályozás afferens rendszere 227
23. FEJEZET A LÉGZÉSSZABÁLYOZÁS ZAVARAI ÉBRENLÉT ÉS ALVÁS ALATT Wollák András 227
23.2. A légzésszabályozás zavarai ébrenlét alatt 228
23.3. A légzésszabályozás zavarai alvás alatt (alvási apnoe szindróma) 228
23.3.1. Az alvásfiziológia alapfogalmai 228
23.3.2. Alvási apnoe szindróma (AAS) 228
23.3.3. Az alvási apnoe szindróma definíciója, alapfogalmai, típusai 228
23.3.4. Az alvási apnoe szindróma típusai 229
23.3.5. Az AAS patomechanizmusa 229
23.3.6. Az alvási apnoe-szindróma epidemiológiai jellemzői 229
23.3.7. Klinikai tünetek 229
23.3.8. Az AAS különleges megjelenési formái 229
23.3.9. Az alvási apnoe szindróma diagnosztikája: poliszomnográfia 231
23.3.10. Az alvási apnoe szindróma terápiája 233
23.3.10.1. Gyógyszeres kezelés 233
23.3.10.2. Sebészeti kezelés az AAS-ben 233
24. FEJEZET LÉGZŐRENDSZERI SZINDRÓMÁK Zsámboki Gabriella 233
Adams-Kershner-szindróma (pneumonia interstitialis suppurativa) 233
AIDS (acquired immuné deficiency syndrome, szerzett immunhiányos szindróma) 233
ADH- (antidiureticus hormon) elválasztás zavara (SIADH, syndrome of inappropiate secretion of ADH) 233
ARDS (aduit respiratory distress syndrome), shocktüdő 233
Behget-szindróma 233
BHL-szindróma (bilateralis hilaris lymphadenopathia) 233
Blesovszky-szindróma („ráncos" tüdő) 233
Boerhaave-szindróma 233
Caplan-szindróma (rheumatoid pneumoconiosis) 233
Churg-Strauss-szindróma (allergiás granulomatosis és angiitis) 233
Dressler-szindróma (postmyocardialis infarctus szindróma) 234
Goodpasture-szindróma 234
Hamman-Rich-szindróma 234
Hermansky-Pudlak-szindróma 234
Holzknecht-szindróma 234
Hughes-Stovin-szindróma | 234
Hypertrophiás pulmonalis osteoarthropathia (HPOA) 234
Hyperventilatiós szindróma 234
Kartagener-szindróma 234
Középső lebeny szindróma 234
Löffler-szindróma 234
Löfgren-szindróma 235
Meigs-szindróma 235
Mounier-Kuhn-szindróma (tracheobronchomegalia) 235
Myastheniás (Eaton-Lambert-) szindróma 235
Névvel jelzett paraneoplasticus szindrómák 235
Overlap-szindróma 235
Pancoast- (superior sulcus tumor) szindróma 235
Pickwick-szindróma (obesitas-hypoventilatiós szindróma) 235
Primer alveolaris hypoventilatio (Ondine átka) 235
Primer ciliaris dyskinesia (immotil cilia szindróma) 236
Rendu-Osler-Weber-szindróma (hereditaer haemorrhagias teleangiectasia) 236
SARS (severe acute respiratory syndrome) 236
„Sárga köröm" szindróma 236
Sinobronchialis szindróma 236
Spanyol toxikus olaj szindróma 236
Swyer-James- vagy Macleod-szindróma (egyoldali világos tüdő, újszülöttkori, kisgyermekkori bronchiolitis obliterans, unilateralis emphysema) 236
Vena cava superior szindróma 237
Williams-Campbell-szindróma (bronchiectasia sacciformis connatalis) 237
25. FEJEZET A LÉGZŐSZERVI BETEGEK REHABILITÁCIÓJA Magyar Pál 239
25.1. Definíció 239
25.2. Indikáció 239
25.3. Rehabilitációs módszerek 239
25.3.1. Légzőtorna 239
25.3.2. Mellkasi fizioterápia 239
25.3.3. Terheléses tréning 239
25.3.4. Diéta 240
25.3.5. Tartós otthoni oxigénterápia 240
25.3.6. Otthoni respirátor kezelés 240
25.3.7. Klímaterápia 240
25.3.8. Pszichoszociális támogatás 240
26. FEJEZET TÜDŐTRANSZPLANTÁCIÓ Müller Veronika 241
26.1. Tüdőtranszplantáció technikája 241
26.2. Donorok kiválasztása 241
26.3. Tüdőtranszplantációra kerülő betegek 241
26.4. Akut és krónikus rejekció 242
IRODALOM 245
TÁRGYMUTATÓ 247

Témakörök