1.066.799
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben
Pécs
| Kiadó: | Iskolakultúra |
|---|---|
| Kiadás helye: | Pécs |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 252 oldal |
| Sorozatcím: | Iskolakultúra-könyvek |
| Kötetszám: | 28 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 12 cm |
| ISBN: | 963-8674-52-0 |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Egy adott történeti kor, kultúrkör, társadalmi csoport gyermekséggel, gyermekkorral kapcsolatos nézetei, attitűdjei, elvárásai több síkon megragadható ideológiává, összetett elméleti konstrukcióvá... TovábbElőszó
Egy adott történeti kor, kultúrkör, társadalmi csoport gyermekséggel, gyermekkorral kapcsolatos nézetei, attitűdjei, elvárásai több síkon megragadható ideológiává, összetett elméleti konstrukcióvá szerveződnek az idők folyamán. Hipotézisünk szerint ez az eszmerendszer nemcsak homogén egészként kezelhető, hanem az analitikus elemzés céljából több alkotórészre bontható. Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy ez a történetileg alakuló-változó szerves egész, a gyermekszemlélet legalább két egymással párhuzamos síkra tagolható. A kettő közül az egyik a gyermekkép, a másik pedig a gyermekfelfogás. A gyermekkép önmagában is komplex fogalom, benne a gyermekkel kapcsolatos gondolatok, vélemények elvont ideák formájában öltenek testet. A gyermek ezen a síkon többnyire eszményített, gyakran mitizált alakban jelenik meg az adott korszak és az adott társadalom „magas"- kultúrájában - így például irodalmában, művészetében, de a nevelésről elmélkedő jeles gondolkodóinak, pedagógus-íróinak műveiben is. Ez a gyermekkép általában a normativitás elemét is tartalmazza, mivel az idealizált gyermek tulajdonságait írja le, így egyúttal a céltételezés mozzanata is megragadható benne. Megmutatja azt, amilyennek látni szerették volna, amilyenné alakítani kívánták a felnőtt generációk koruk gyermekeit. Olyan elméleti konstrukció tehát a gyermekkép, amely az emberalakítás, a „pedagogikum" társadalmi szinten megfogalmazódó igényét is kifejezi. így végső soron - a teleológiai mozzanat révén - az elvont, filozófiai-antropológiai síkon megfogalmazódó emberképéről, embereszményéről is fontos részleteket árul el.A gyermekfelfogás ezzel szemben ezer szállal kötődik a gyermeknevelés hétköznapi gyakorlatához. Ez a kategória azoknak a gyermekre vonatkozó elméleteknek, vélekedéseknek, gondolati konstrukcióknak a gyűjtőfogalma, amelyek a köznapi tudat szintjén jelennek meg, és deszkriptív jellegüknél fogva nélkülözik az idealizálás, mitizálás mozzanatát. A gyermekfelfogás tapasztalati anyaga az emberek közötti közvetlen kapcsolatokból, a családi és az iskolai nevelőmunka praxisából származik. Rekonstruálásához járható útnak tűnik az adott korszak konkrét nevelői gyakorlatának és a pedagógiai kézikönyvek szerzői által követendőnek tartott nevelési módszereknek a vizsgálata.
A gyermekkép és a gyermekfelfogás összessége - mint már láttuk - az adott kultúrkör, az adott korszak gyermekszemléletét alkotja. Ennek összetevői - az eszményített gyermekkép és a praktikus gyermekfelfogás - gyakran feszülnek egymásnak sarkított ellentétpárokként. Ennek az első látásra antagonisztikusnak tűnő, de a kor pedagógiai irodalmának ismeretében mégis feloldható ellentmondásnak a magyarázatára is kísérletet teszünk a következőkben. Vissza
Tartalom
BEVEZETÉS 91.A GYERMEKKORTÖRTÉNET SZÜLETÉSE 11
1.1. ÚJ TUDOMÁNYÁGAK KELETKEZÉSE 11
1.2. A GYERMEKKORTÖRTÉNET BÖLCSŐJÉNÉL 13
1.3. ARIÉS MELLETT ÉS ELLEN 16
1.3.1. ARIÉS-KÖVETŐK: A „DISZKONTINUITÁS-ELMÉLET" KÉPVISELŐI 16
1.3.2. ARIÉS-KRITIKUSOK: A „KONTINUITÁS-TEÓRIA" HÍVEI 18
1.4. LLOYD DEMAUSE PSZICHOGENETIKUS FEJLŐDÉSMODELLJE 23
1.5. TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIA ÉS GYEREKKORTÖRTÉNET 31
1.6. ROMANTIKUS GYERMEKESZMÉNY, ROMANTIKUS GYERMEKKÉP 35
2. A TIZENKILENCEDIK SZÁZADI GYERMEKSZEMLÉLET ESZME- ÉS
TÁRSADALOMTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI 42
2.1. ERASMUS NEVELÉSI TANÁCSAI 42
2.2. LUTHER ÉS A PURITANIZMUS GYERMEKSZEMLÉLETE 45
2.3. LOCKE GYERMEKKÉPÉNEK ÉS GYERMEKFELFOGÁSÁNAK ELLENTMONDÁSAI 49
2.4. A GYERMEKEK ÉLETKÖRÜLMÉNYEI A TIZENNYOLCADIK SZÁZAD EURÓPÁJÁBAN 54
2.4.1. AZ ÉLETBEN MARADÁS ESÉLYEI 54
2.4.2. MEGSZABADULÁS A GYERMEKTŐL 57
2.4.3. LASSÚ VÁLTOZÁSOK A CSALÁDON BELÜL 58
2.4.4. A VÁLTOZÁSOK OKAI 59
2.4.5. A PEDAGÓGIAI PAMFLETIRODALOM FELVIRÁGZÁSA 62
2.5. ROUSSEAU „JANUS-ARCÚ" GYERMEKSZEMLÉLETE 63
2.5.1. „KOPERNIKUSZI FORDULAT" 64
2.5.2 „FEKETE PEDAGÓGIA"? 67
2.5.3. ROUSSEAU HATÁSA 72
3. A TIZENKILENCEDIK SZÁZADI GYERMEKKOR JELLEMZŐI A CSALÁD, AZ ISKOLA ÉS A PEDAGÓGIAI ELMÉLETEK TÜKRÉBEN 75
3.1. A MAGÁNSZFÉRA KIALAKULÁSA 75
3.2. A GYERMEKLÉT ÚJ ELEMEI 78
3.3. AZ ANYASÁG ÚJ DIMENZIÓI 79
3.4. APÁK ÚJ SZEREPBEN 81
3.5. IRODALMI NAPLÓK A GYERMEKNEVELÉSRŐL 82
3.5.1. ERNEST LEGOUVÉ 82
3.5.2. LEGOUVÉ-RECEPCIÓ MAGYARORSZÁGON 88
3.6. A HERBARTIZMUS DIADALA 93
3.7. "FEKETE PEDAGÓGIA" ÉS TESTI FENYÍTÉS 98
3.8. ISKOLAKRITIKA ÉS ÚJ GYERMEKSZEMLÉLET 101
3.9. MÍTOSZTEREMTÉS ÉS DEMITOLOGIZÁLÁS 105
4. TIZENKILENCEDIK SZÁZADI MAGYAR NEVELÉSTANI
KÉZIKÖNYVEK ÉS TANKÖNYVEK GYERMEKSZEMLÉLETE 108
4.1. TANÍTÓKÉPZÉS ES A KOZEPISKOLAI TANARKEPZES A 19. SZÁZADBAN 108
4.2. EMBERESZMÉNY, GYERMEKKÉP ÉS GYERMEKFELFOGÁS A TANÍTÓI KÉZIKÖNYVEKBEN 115
4.3. A KIVÁLASZTOTT NEVELÉSTANI KÉZIKÖNYVEK ÉS TANKÖNYVEK SZERZŐI 117
4.4. A GYERMEKRŐL A FORRÁSOK TÜKRÉBEN 122
4.4.1. PERLAKI DÁVID: A GYERMEKEKNEK JÓ NEVELÉSEKRŐL
VALÓ RÖVID OKTATÁS, 1791 122
4.4.2. TÓTH PÁPAI MIHÁLY: GYERMEK-NEVELÉSRE VEZETŐ ÚTMUTATÁS, 1797 127
4.4.3. AUGUST HERMANN NIEMEYER: GRUNDSÁTZE DER
ERZIEHUNG UND DES UNTERRICHTS [1796], 1834-36 131
4.4.4. SZILASY JÁNOS: A NEVELÉS TUDOMÁNYA, 1827 141
4.4.5 MÁRKI JÓZSEF: NEVELÉSTAN, 1843 147
4.4.6. BEKE KRISTÓF: KÉZIKÖNYV A FALUSI OSKOLAMESTEREK
SZÁMÁRA, 1828 ÉS BEKE KRISTÓF: NEVELÉSTUDOMÁNY A
MESTERKÉPZŐ INTÉZETEK SZÁMÁRA, 1844 148
4.4.7. LESNYÁNSZKY ANDRÁS: DIDAKTIKA ÉS METHODIKA
AVAGY A TANÍTÁSNAK KÖZÖNSÉGES TUDOMÁNYA
ÉS A TANÍTÁS MÓDJÁNAK TUDOMÁNYA 1832 152
4.4.8. WARGA JÁNOS: VEZÉRKÖNYV AZ ELEMI NEVELÉS- ÉS
TANÍTÁSTANRA, 1837-38, WARGA JÁNOS:
NEVELÉSTAN, 1843-44 ÉS WARGA JÁNOS: NEVELÉS- ÉS
OKTATÁSTAN KÉZIKÖNYVE, 1860 157
4.4.9. MAJER ISTVÁN: NÉPNEVELÉSTAN, 1844 160
4.4.10. RENDEK JÓZSEF: TANÍTÁS-MÓD VÁROSI S FALUSI
ELEMI ISKOLA-TANÍTÓK ÉS MESTERKÉPZŐ INTÉZETEK
HASZNÁLATÁRA, 1846 163
4.4.11. BEÉLY FIDÉL: ALAPNÉZETEK A NEVELÉS, ÉS LEENDŐ
NEVELŐ, S TANÍTÓRÓL, 1848 165
4.4.12. PEREGRINY ELEK: ÁLTALÁNOS NEVELÉSTAN, 1864 169
4.4.13. BÁRÁNY IGNÁC: TANÍTÓK KÖNYVE, 1866 173
4.4.14. MENNYEY JÓZSEF: NEVELÉS- ÉS TANÍTÁSTAN, 1866/67 176
4.4.15. LUBRICH ÁGOST: NEVELÉSTUDOMÁNY, 1868 181
4.4.16. FELMÉRI LAJOS: A NEVELÉSTUDOMÁNY
KÉZIKÖNYVE (1890) 186
4.4.17. KISS ÁRON ÉS ÖREG JÁNOS: NEVELÉS ÉS
OKTATÁSTAN, [ 1876] (1895) 190
4.4.18. EMERICZY GÉZA: NÉPISKOLAI NEVELÉSTAN, 1882 194
4.4.19. ERDŐDI JÁNOS: NEVELÉSTAN, [1881] 1889 198
4.4.20. PERES SÁNDOR: NEVELÉSTAN, 1904 202
4.5. ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK 206
JEGYZET 232
IRODALOM 241
Témakörök
Pukánszky Béla
Pukánszky Béla műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pukánszky Béla könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal