| Előszó | 9 |
| A pszichoszomatikus orvoslás története | 11 |
| Általános szempontok | 11 |
| A fejlődés áttekintése | 12 |
| Mélylélektani irányzat | 15 |
| Pszichofiziológiai irányzat | 17 |
| Az alapkérdések áttekintése | 18 |
| Összeegyeztető (dinamikus-pszichopathológiai) irányzat | 19 |
| Újabb irányzatok | 20 |
| A pszichoszomatikus orvoslás gyakorlatának fejlődése | 22 |
| Szemléletmód és fogalommeghatározások | 24 |
| A test-lélek kérdéskör | 24 |
| Rendszerelméleti szempontok | 25 |
| Kibernetikus nézőpontok | 28 |
| A személyiség és a környezet jelentősége | 30 |
| Pszichoszomatikus orvostudomány vagy pszichoszomatikus szemléletmódú orvoslás | 32 |
| A pszichoszomatikus betegségek problematikája | 37 |
| Az emóciók jelentősége és pszichovegetatív összefüggéseik | 39 |
| A pszichovegetatív organizáció | 42 |
| Az arousal vagy aktivációs szint szerepe | 42 |
| A tünetképzés mechanizmusa | 44 |
| A tünet kialakulása és oka | 44 |
| A tünetképzés modellje | 44 |
| A stressz-kérdés | 46 |
| Az egyéni válaszminta-specificitás szerveződése | 47 |
| A személyiség szerepe | 49 |
| A pszichoszomatikus beteg személyiségtípusa és reakciósmódja | 49 |
| A pszichoszomatikus zavarok kialakulásának föltételei és jellegzetességei | 51 |
| Az organikus sérülékenység jelentősége | 52 |
| A pszichoszomatikus folyamat és a neurózis összefüggései, különbségei | 53 |
| A pszichoszomatikus betegségtörténés | 57 |
| A mélylélektani irányzatok | 58 |
| A konverziós modell | 59 |
| Szervneurózistan | 62 |
| A funkcionális fejlődés tana | 62 |
| A libidóteoretikus modell | 64 |
| A de- és reszomatizálási elv | 64 |
| Én-strukturális sajátosságok | 65 |
| A francia iskola | 65 |
| Alexitimiás jellegzetességek | 67 |
| A pszichoneurózis szomatizálódása | 69 |
| A kétfázisú elfojtási koncepció | 69 |
| Specifikus pszichodinamikus konfliktus | 70 |
| Multifaktoriális eredetű betegségfejlődés | 77 |
| Az archaikus én-betegségek koncepciója | 79 |
| Az agresszió kérdése | 85 |
| Bírálatok | 86 |
| Pszichofiziológiai irányzatok | 89 |
| Tanuláselméleti vizsgálatok | 90 |
| Stresszelméleti vizsgálatok | 102 |
| Epidemiológiai vizsgálatok | 110 |
| Pszichoszociális vizsgálatok | 116 |
| Személyiségtipológiai vizsgálatok | 124 |
| Kísérleti pszichofiziológiai vizsgálatok | 129 |
| Egyéb irányzatok | 137 |
| Orvosi antropológiai megközelítés | 137 |
| Létanalitikus felfogás | 139 |
| Transzkulturális pszichoszomatika | 140 |
| A "syndrome-shift" és "border-line" szempontú megközelítés | 142 |
| A pszichés és a szomatikus változók viszonyulási sémája | 143 |
| A szomatopszichikus betegségtörténés | 145 |
| Az organikus betegségek pszichés következményei | 146 |
| A betegségi létezés dinamikája | 147 |
| Fenomenológiai értékelés | 148 |
| A betegségi létezés kérdései | 149 |
| A betegségélmény feldolgozásának tipikus útjai | 150 |
| A krónikus betegségben szenvedők pszichés kérdései | 152 |
| Az invalidizmus | 154 |
| A környezet szerepe a krónikus beteg pszichés állapotában | 155 |
| A betegségi létezés perspektívái | 156 |
| Az orvos-beteg kapcsolati történés | 158 |
| Szerepelméleti megközelítés | 160 |
| Dinamikus lélektani megközelítés | 162 |
| Az orvos-beteg kapcsolat mint terápiás eszköz | 164 |
| Az orvos-beteg kapcsolat általános jelentősége | 166 |
| A pszichés iatrogénia mechanizmusai | 167 |
| A pszichés iatrogénia értelmezése | 168 |
| A pszichés iatrogénia meghatározása | 168 |
| A pszichés iatrogéniák felosztása | 169 |
| A "másodlagos pszichés ártalom" fogalma | 170 |
| A másodlagos pszichés ártalom patogenezise | 170 |
| Lehetőségek | 174 |
| A "másodlagos pszichés ártalmak" fajtái | 177 |
| A megelőzés | 178 |
| A pszichoszomatikus gyógyítás (és megelőzés) általános elvei | 179 |
| A pszichoszomatikus betegségek gyógyszeres kezelésének néhány szempontjai | 182 |
| A pszichoszomatikus betegségek pszichoterápiás lehetőségei | 182 |
| A relaxációs módszerek rövid áttekintése | 184 |
| A pszichoszomatikus gyógyítás gyakorlata | 186 |
| Exploráció helyett interjú | 186 |
| Az interjúban az orvos önmagához intézett kérdései | 188 |
| Az orvosi beszélgetés | 189 |
| A diagnosztikus beszélgetés | 189 |
| Az első beszélgetés | 189 |
| További beszélgetések | 191 |
| Egyéb diagnosztikus beszélgetések | 192 |
| A családtagokkal történő beszélgetések | 193 |
| A diagnózis és értelmezése | 194 |
| A terápiás beszélgetés | 197 |
| Intervenciók | 197 |
| Tanácsadások | 204 |
| Meggyőzések | 205 |
| Egy-egy beszélgetés és az interjú befejezése | 205 |
| A beszélgetés befejezése továbbküldéssel | 207 |
| Gyakorlati nehézségek és megoldásmódok | 209 |
| Egyéb terápiás kérdések | 214 |
| A főorvosi vizit problémái | 214 |
| A "betegség" felkutatása és az ebben résztvevők szerveződése | 214 |
| A betegközpontúság biztosítása | 215 |
| A "helyzeti kör" modellje | 217 |
| A "szemközti helyzet" modellje | 217 |
| A "szemközti helyzet" modelljének használhatósága a vizitek empirikus vizsgálatában | 218 |
| A placebó-kérdés | 218 |
| A biofeedback elméletének és klinikai gyakorlatának kérdései | 223 |
| A biofeedback-kutatások alapkérdései, problémái és eredményei | 225 |
| A biofeedback-terápiák eredményei és problémái | 234 |
| A pszichoszomatikus (belgyógyászati) osztály működési feltételei és feladatai | 244 |
| Utószó | 247 |
| Irodalom | 249 |
Folytatás Microsoft-tal