kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gondolat Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 316 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-282-734-1 |
Megjegyzés: | Néhány fekete-fehér ábrával. |
Előszó | |
Bevezetés | 17 |
Pszichológiatörténet és pszichológiai elmélet | 17 |
Két módszer és két attitűd a pszichológiatörténet-írásban | 19 |
A pszichológiai elméletek dimenziós osztályozásai | 20 |
A pszichológiai elméletek négy aspektusa | 22 |
A mikortól kérdése | 25 |
Miért éppen ott, és miért éppen azok? | 26 |
Szakirodalmi eligazító | 28 |
Az önállósodás előtt: a téma keresi a tudományt | 31 |
Descartes és a tudományos módszer | 32 |
Racionalisták és empiristák | 32 |
Cogito és introspekció | 34 |
A gépben lakozó szellem | 35 |
Test-lélek | 36 |
Velünk született eszmék | 38 |
Ész és szenvedély | 40 |
Szakirodalmi eligazító | 41 |
Megismerés és társulás: A pszichológiai problematika fejlődése a felvilágosodásban | 43 |
A lelki élet architektonikája | 44 |
Az érzékelés elemzése | 44 |
Érzékelés és tanulás | 45 |
Az asszociáció diadalútja | 46 |
A mechanika diadala | 49 |
Pozitivizmus és a lélek kiiktatása | 50 |
Mentális mechanikák és kémiák | 50 |
Induktív logika és pszichologizmus (J. S. Mill) | 51 |
Utilitarizmus és gazdasági ember | 53 |
Asszociáció és társadalmi szerződés | 55 |
Szakirodalmi eligazító | 55 |
Az életszellemektől a reflexívig: Az élettani gondolkodás mint pszichológia előzménye | 57 |
A reflexelmélet | 58 |
Mechanikus és fénytani modellek a reflexről | 58 |
A reflex sajátosan biológiai aspektusa | 59 |
A lokalizáció kutatása | 60 |
A részekre szabdalt lélek és a "dudorok". A lokalizációkutatás kezdetei | 60 |
Gall öröksége | 63 |
Lokalizációsok és antilokalizációsok | 63 |
Az érzékelés kutatása | 64 |
Szakirodalmi eligazító | 66 |
A megszületéstől a megosztottságig | 67 |
A pszichológia küszöbén: a mérés megszületése a pszichológiában | 69 |
Előzmények: lehet-e matematika a pszichológiában? | 69 |
Matematika mérés nélkül: Herbart | 69 |
A pszichofizika előzményei | 70 |
Érzékleti mérés és közgazdasági képletek | 70 |
Weber és a küszöb fogalma | 71 |
Fechner: Misztika és természettudomány küzdelme | 72 |
A betegség és a pszichofizika megszületése | 73 |
A pszichofizika és sorsa | 74 |
Helmholtz és az érzékelés kutatása | 76 |
Helmholtz az univerzális tehetség | 76 |
Empirizmus az érzékelésben | 77 |
Empirizmus és nativizmus: Helmholtz és Hering | 78 |
A reakcióidő mérése | 79 |
Szakirodalmi eligazító | 81 |
Wilhelm Wundt: A programadó és kodifikáló | 82 |
Az életút mint minta. Természettudomány és filozófia hibridizációja | 82 |
A lipcsei minta | 83 |
Tárgy és módszer. A kísérleti pszichológia programja | 84 |
Wundt kettősségei | 86 |
A kétféle tapasztalás doktrinája | 87 |
Test és lélek: a pszichofizikai paralellizmus elve | 88 |
A tartalom és folyamat pszichológiája | 90 |
Kísérleti és néplélektan | 91 |
Elméleti és gyakorlati pszichológia | 91 |
Wundt rendszere: Elemek és folyamatok | 92 |
Érzetek és képzetek. Érzések és érzelmek | 93 |
Az appercepció és a lelki élet törvényei | 93 |
A kísérleti munka | 95 |
A néplélektani program | 96 |
Wundt és a mai pszichológia: Wundt hagyatéka | 98 |
Szakirodalmi eligazító | 99 |
Fejlődés, alkalmazkodás és egyéni különbségek: Az önálló pszichológia evolucionista alternatívája | 100 |
Az evolúciós gondolat | 101 |
Lelki jelenség és alkalmazkodás | 103 |
Spencer objektív pszichológiája | 103 |
Az adaptációs elv elterjedése | 104 |
Evolúciós neurológia: Jackson munkássága | 106 |
A fejlődésgondolat | 108 |
Az összehasonlító lélektan kezdetei | 108 |
Kísérletezés állatokkal: A gyakorlati dezantropomorfizáció | 109 |
A gyermeklélektan kezdetei | 110 |
A primitív ember és a lelki fejlődés | 112 |
Szelekció és egyéni különbségek: A mérés galtoni paradigmája | 112 |
Szakirodalmi eligazító | 114 |
Funkcionalizmus és strukturalizmus Amerikában: Az első meghasonlás | 116 |
William James, az alapító atya | 116 |
A funkcionalista tábor | 119 |
Dewey: A funkcionalizmus mindenese | 119 |
A chicagói iskola | 120 |
Münstenberg és Cattel: Két gyakorlati mester | 120 |
Funkcionalizmus a Columbia Egyetemen: Woodworth és Thorndike | 121 |
A német kísérleti pszichológia Amerikában: Titchener strukturalizmusa | 122 |
Szakirodalmi eligazító | 123 |
Az új pszichológia terjedése és megoszlása Európában | 125 |
A laboratóriumok diadala | 125 |
A tartalom pszichológiája | 127 |
Aktuspszichológiák, nativizmus és a korai fenomenológia | 129 |
Filozófiai és pszichológiai fenomenológia | 130 |
A gondolkodás bevonul a laboratóriumokba: a würtzburgi iskola | 131 |
A funkcionalizmus az európai kontinensen. Binet és Claparéde | 134 |
A sokoldalú Binet és az intelligenciatesztek | 134 |
A gyermektanulmány Rousseau hazájában: Claparéde | 136 |
A pozitivizmus kritikái: Bergson és a szellemtudományos pszichológia | 137 |
Mozaiktudat helyett állandó konstrukció: Bergson | 137 |
Magyarázat és megértés. A szellemtudományos pszichológia | 138 |
Szakirodalmi eligazító | 142 |
A nagy iskolák korszaka | |
A behaviorista forradalom. A lélek végső kiiktatása a lélektanból | 145 |
Távoli és közeli előzmények | 145 |
A behaviorizmus és az amerikai ember | 147 |
Watson behaviorista programja | 148 |
Watson: Tudós és üzletember | 148 |
A behaviorista program | 149 |
A pszichológia mint a tanulás tudománya | 151 |
Környezetelvűség (Environmentalizmus) | 151 |
Pavlov hatása | 151 |
A korai behaviorizmus néhány dilemmája | 152 |
Periferializmus vs. az idegrendszer kutatása | 152 |
A tudat kiiktatása vs. módszertani behaviorizmus | 153 |
A viselkedés mechanikája vagy teleológiája | 154 |
A nyelv és a szociális tényezők szerepe | 155 |
A behaviorista forradalom - még egyszer | 156 |
Szakirodalmi eligazító | 157 |
Az egész és az értelem. Az alaklélektan | 158 |
Az egészgondolat régmúltja és a Gestalt-pszichológia keletkezése | 159 |
Az alaklélektani mozgalom külső története | 161 |
A Gestalt gondolatrendszere | 164 |
Az érzékleti szerveződés | 164 |
A tanulás az alaklélektanban | 165 |
Az alaklélektanos világkép | 166 |
Érzékleti és agykérgi mezők: Az izomorfizmus elve | 167 |
Fejlődés, személyiség és csoport az alaklélektanban | 169 |
Lewin csoportlélektana | 170 |
A demokrácia ideológusai | 170 |
Szakirodalmi eligazító | 171 |
A jéghegy víz alatti része: Freud és a tudattalan felfedzése | 172 |
A pszichoanalitikus gondolatrendszer előzményei | 173 |
A tudattalan | 173 |
A lelki bajok kezelésének kezdetei | 175 |
A hipnózis a mágiától a pszichológiáig | 176 |
Freud: Élet és mű | 177 |
A pszichoanalitikus gondolkodásmód: Kettősségek a pszichoanalízisben | 180 |
Racionalizmus vs. irracionalizmus | 180 |
Biológiai vagy misztifikáló gondolkodás | 181 |
A determinizmus kérdése: Oksági vagy megértő modellt kínál-e a pszichoanalízis? | 183 |
A freudi metapszichológia | 185 |
A radikális és a konzervatív Freud | 186 |
Szakirodalmi eligazító | 187 |
A nagy iskolák nyomában és árnyékában | 189 |
A mélylélektani iskolák: A pszichoanalízis megoszlásai és a neofreudizmus | 190 |
Az első szakítások: Jung és Adler | 191 |
Jung "analitikus pszichológiája" | 191 |
Adler Individuálpszichológiája | 192 |
Az ösztöntan kiterjesztése sorsanalízissé: Szondi Lipót | 193 |
A freudi pszichoanalízis saját fejlődése | 194 |
Tárgyelmélet és Én-pszichológia | 194 |
Kísérletezés és elméleti integráció | 195 |
A neofreudizmus Európában és Amerikában: A pszichoanalízis szociologizálódása | 195 |
A pszichoanalízis a fasizmus ellen: Az autoritárius személyiség koncepciója | 196 |
Az elidegenedés és a neurózis: Fromm | 197 |
A neofreudizmus Amerikában: Horney és Sullivan | 198 |
Szakirodalmi eligazító | 198 |
Egyén és típus: a személyiség-lélektan és -mérés diadalútja | 199 |
A személyiség témává válása: William Stern (1871-1938) | 199 |
A típusfogalom diadalútja | 201 |
Tipológia a társadalomtudományokban | 201 |
Testi és tisztán pszichológiai tipológiák | 203 |
A pszichológiai típusoktól az idegrendszeri tipológiáig | 205 |
Típusok és vonások | 206 |
A statisztika és a képességpszichológia | 208 |
A lélek vektorai. A faktoranalízis | 209 |
Szakirodalmi eligazító | 210 |
A motiváció és a dinamikus pszichológiák | 211 |
Woodworth dinamikus lélektana | 211 |
McDougall hormikus pszichológiája | 212 |
A motivációs gondolat továbbélése | 213 |
Az etológia kezdetei | 214 |
Az emberi motívumok rendszerezése | 215 |
Szakirodalmi eligazító | 216 |
A fejlődés diadalútja | 217 |
A gyermeki világképtől a műveleti logikáig: Piaget | 217 |
A klinikai módszer | 218 |
Az egocentrizmus és a gyermeki világkép | 218 |
A megismerés és a logika fejlődése | 219 |
Piaget hatása | 220 |
Az én szociális elmélete: Henri Wallon | 221 |
A baloldali értelmiségi | 221 |
Társasság és érzelem a fejlődésben | 222 |
Wallon és Piaget | 222 |
Szakirodalmi eligazító | 223 |
A lelki jelenségek társas elméletei és a szociálpszichológia diadalútja | 224 |
Az emberi társas lét és a lelki jelenségek megszerveződése | 224 |
A francia szociológiai iskola | 224 |
Kulturális relativizmus és univerzalizmus | 227 |
Bartlett: az asszocianizmus meghaladása | 228 |
Karl Bühler jeltani felfogása | 229 |
A hivatásos szociálpszichológia kialakulása | 232 |
Szakirodalmi eligazító | 234 |
A pszichológia mint tanuláselmélet: a neobehaviorizmus | 235 |
A tudományelmélet hatása: a neopozitivizmus és a pszichológia | 235 |
A közbülső változó fogalma | 238 |
Statisztika és funkcionalizmus: Egon Brunswick | 239 |
A tanuláselméletek kora | 240 |
A kondicionálás mint alapjelenség | 240 |
Kétféle kondicionálás | 240 |
Belső térképek: Tolman célirányos modellező behaviorizmusa | 242 |
Mozgások mint közvetítők: Hull rendszere | 243 |
Konfliktus és személyiség a tanuláselméletben | 245 |
Kell-e megerősítés minden tanuláshoz: Guthrie | 246 |
A leíró behaviorizmus: Skinner | 247 |
Útban a mai pszichológia felé: A neobehaviorizmus a háború után | 248 |
A verbális tanulás kutatása: Egy jellegzetes empirikus kiterjesztés | 248 |
Hull követői | 249 |
Konfliktus és személyiség: Neal Miller és Mowrer | 250 |
A jelek és a nyelv: Közvetítő folyamatos elméletek | 251 |
Információelmélet és pszichológia: Statisztikai behaviorizmus | 253 |
Szocializáció és tanuláselmélet | 254 |
Skinner társadalmi utópiája | 255 |
A fiziológiai gondolkodás a neobehaviorizmusban | 255 |
Szakirodalom eligazító | 258 |
A szovjet pszichológia | 259 |
Társadalmi háttér | 259 |
Miért külön? | 259 |
Kétszer két orosz hagyomány: Közösség és misztika, hős és radikalizmus | 260 |
A pszichológia a forradalom előtt | 261 |
Az első marxista próbálkozások: A viselkedés elve Blonszkij és Kornyilov munkáiban | 262 |
Alternatív koncepciók | 264 |
A reflexológiai vita | 264 |
Pavlov és a Pavlov-iskola | 265 |
Pavlov fogadatása | 267 |
Korai freudisták | 267 |
A második marxista hullám: a Vigotszkij iskola és Rubinstein | 269 |
A pszichológia Mozartja | 269 |
A történeti-genetikus módszer | 270 |
Rubinstein Marx-értelmezése | 272 |
A pszichológia diszkreditálása: A sztálini kor és a pszichológia | 274 |
A pedológiai határozat | 274 |
Az ember alakíthatósága | 276 |
Az Új Ember | 276 |
A pszichológia pavlovizációja | 277 |
A száműzetés vége | 279 |
Szakirodalmi eligazító | 280 |
Útban a mai pszichológia felé | 281 |
A pszichológusok és a szakma terjedése | 281 |
A szigorú és az életszerű kutatás dilemmája | 283 |
A kísérletek lélektani alakulása: A kognitív pszichológia megjelenése | 284 |
Háttér és okok | 285 |
A megismerés diadalútja a pszichológiában | 285 |
Információ és jelentés: A formális tudományok hatása | 286 |
A generatív nyelvtan hatása | 287 |
Megismeréstudomány | 288 |
Biológia és a modellezés | 289 |
A kognitív pszichológia néhány vonása | 289 |
Szakirodalmi eligazító | 294 |
Irodalomjegyzék | 296 |
Mutató | 309 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.