Pszichologiai tanulmányok I.

Tartalom

ELSŐ RÉSZ.
I. A figyelmetlenség pedagógiai pszichológiája, -
Székfoglaló előadás 1-31 lap
A figyelem, mint kiválogató működés. - A figyelem momentán koncentrációja s munkája az idő folytonosságában. -
A kifáradás menete a friss és fáradt elméjű gyermeknél. - A figyelmetlenség két fő tipusa: a nyugtalan és a szenvtelen tipus. - Az ideges gyermekek és a normális értelmiségűek figyelmetlensége. - A figyelmetlenség okai a normálisoknál. - A) Testi okok: a) általánosak: vérszegénység, testi betegségek, infantilizmus; b) részleges testi okok: érzékszervi hibák; garatmandola; c) fejlődési okok: ivari serdülés kora; d) pihenés, alvás elégtelensége; alkohol, testi túlerőltetés, - B) Lélektani okok: a) szellemi kifáradás; b) felfogási tipusok szerepe; c) perszeveráció; d) túlságos asszociabilitás, - C) Pedagógiai okok: a) előadás huzamossága; b) a tárgy relativ v. abszolút nehéz volta; c) előadás tempója a látási és hallási tipusú növendékeknél; d) előadás egysége; vezérképzetek; e) az előadó szórakozottsága.
II. Miért nem jutnak eszünkbe nevek, adatok s egyéb tudott dolgok? 33-70. lap.
Az emlékezésbeli tévedések törvényszerűsége. - A fennakadások s tévedések főoka: a hasonlatosságokból eredő gátlás.
- Freud elmélete: a fennakadások s tévedések főoka a képzettel járó kellemetlen érzelem elnyomása, s az elnyomás áttevődése a közvetlenül vagy közvetve kapcsolatos névre, szóra, idézetre, adatra, stb. A Signorelli-eset. A Vergilius-idézet elfelejtése. Érzelmek és emlékezés. Kowalewsky, Gordon, stb. adatai. Saját vizsgálataim s tapasztalásaim. A Müller G. E.-Schumann-Pilzecker-féle gátlás. A hasonlatossági (Ranschburg-féle) gátlás kimutatása értelmetlen és értelmes szókapcsolatokra. A tulajdonnevek mint értelmetlen szókapcsolatok. Hasonlatosságok az arcemlékezet terén s gátló hatásuk. Idegesek, kimerültek, szervi agybetegek névemlékezete. Az asszociatív együttrezgés. Név- és személyemlékezeti tévedések mesterséges előidézése kísérlet útján. Ily kísérlet részletes leírása. A dallamemlékezet. Mely esetekben érvényes a Freud-féle magyarázat. A dátumokra, házszámokra9 telefonszámokra való emlékezés tévedései. A figyelemelvonás szerepe felfogás és visszaemlékezés közben a tévedések előidézésénél. Normálisoknál is valószínűbb a téves emlékezés, mint a nem-emlékezés reakciója. Lázár dr. kisérletei a mathemathikai képletek megjegyezhetőségére nézve. A kellemetlen elfelejtése és a nevelés. Az emlékezni tudás és emlékezni akarás nevelésének jelentősége.
III. A figyelem és az emlékezet egészségtana és lélektani neveléstana 71-106. lap.
Az emlékezési folyamat tényezői. Felfogás és figyelem. A figyelmi energia korlátoltsága. Az egyéni figyelő képesség, hajlam; egyéni és faji gyakorlat; tipus. Figyelem és érdeklődés. A figyelem erejének szerepe az elégtelen és a hipernormális emlékezés eseteiben. Thomas Fuller esete. A Müller-féle és a Heller-féle eset. A figyelem feltételei. A szórakozottság s viszonya a feledékenységhez. Az alkalmi és az idült szórakozottság. A megtartó képesség zavarai s azok okai. A képzetfelújitás zavarai s azok okai. A sajátképeni reprodukciós gyengeség. A reprodukciós görcs. A reprodukciós lustaság és bénultság. A figyelem gyakorlása. Kóros esetek kezelése. A hibás életmód szabályozása. A figyelem és emlékezet pszichológiai kezelése. A figyelési gyakorlatok általános szabályai. A szín-, betű- és szám-, alak-,
arc-, hallási- stb, felfogó-, megtartó- és felújító-képesség módszeres edzése. A verstanulás. Az érettebb gyermek emlékezetének fejlesztése. Az iskola feladatai. A kellemetlenre való emlékezni tudás jelentősége. Az önmagunkkal szemben való őszinteség nevelése.
MÁSODIK BÉSZ.
IV. A felfogás és az emlékezet kísérletes vizsgálásának módszerei 107-192. lap.
A) Bevezetés. Az emlékezés kísérletes vizsgálásának élettani alapjai. A multba visszatekintő s a jövő számára megőrző
emlékezet. Az engramm. Az idegrendszer mnémés képessége és megállapításának útjai. B) A felismerő képesség vizsgálásának
módszertana. 1. Általános tudnivalók. Az anyag. Színingerek, arcképek gyűjteménye; a Bernstein-féle tableau. 2. A vizsgálat fázisai. A felismerési munka tényezői és azok értékelése. C) Az emlékezet reproduktív működésének vizsgálására szolgáló eljárások. 1, Általános tudnivalók. 2. A mesemondó módszer. Dévai Flóra vizsgálatai normális különböző értelmiségi fokú iskolás gyermekeken. 3, A megtartott elemek módszere. A Hentschelféle akusztikai betűmódszer. A Vieregge-féle akusztikai számjegymódszer. Az Ebbinghaus-féle betanulásos módszer és módosulatai. 4. Az emlékezet vizsgálata az u. n. Treffer-módszer segélyével. A páros módszerek. Müller G. E. és Pilzecker értelmetlen szótagsor-módszere páros hangsúlyozással és kikérdezéssel. A Ranschburg-féle páros módszer, adat- és szópármódszer. D) A szóemlékezet vizsgálata szópár módszeremmel. - Az anyag minősége. - A szópáranyag mennyisége. - A szópárengrammok elmébe vésésének mikéntjéről. A látásos és hallásos módszer. - A reprodukciós időtartam mérése. A stopp-óra. A
chronoszkopos időmérések. Az emlékezés gyorsasága. A középérték kiszámítása. Az érték ingadozásainak jelentősége. A szünetek időtartamának befolyása. A megtartó képesség vizsgálásának három módja. Az emlékezés terjedelmének kiszámítása.
Az önként és a felszólításra javított reprodukció. A gondolkodásbeli lustaság, E) Az optikai műszerekhez kötött emlékezetvizsgálatok technikája. A Ranschburg-féle mnemometer. A Wirth-féle készülékek. A Lipmann-féle készülék.
HARMADIK RÉSZ.
V. A középiskola reformjának mikéntjéről - Válaszok egy ankét kérdéseire 193-224. lap.
A) A középiskola fogalma és célja. 1. Csak az értelmet fejlessze-e, vagy neveljen is a középiskola? 2. Csak az iskolában
töltött időre vonatkozzék-e az oktatás (nevelés) vagy az iskolán kívül töltött időre is? - B) Kívánatosak-e s minő reformok a középiskola szervezete körül? 1. Minő feltételekhez köttessék a középiskolába való felvétel? Egységes vagy különféle tipusú legyen-e a középiskola? 3. Ha különböző tipusú középiskolák kívánatosak, mily tipusúak s mily arányban állíttassanak fel?
4. Hány éves tanfolyamra terjedjen a középiskola? 5. Egyfolytonosságú, avagy tagozott legyen-e? 6. Kívánatos-e a tanulók
maximális számának megállapítása, s milyen legyen az? 7. Kívánatos-e a rendes középiskolán kívül bizonyos, a rendes átlagtól elütő tanulók számára külön középiskolák létesítése? - C) A középiskola elvégzéséhez kötött jogosítások szorulnak-e s minő reformra? 1. Ha a középiskola nem egységes, jogosítson-e bármely tipusú középiskola elvégzése a főiskolák bármely szakára? 2. Kívánatos-e a középiskola elvégzéséhez kötött jogosítások megszüntetése? - D) Kívánatosak és mely reformok a tanítás anyagának mennyisége s minősége körül? - E) Minő reformok kívánatosak a középiskola oktatási és nevelési módszertana körül? 1. Feladata-e az iskolának a tanítás egész anyagának a tanítványokkal való elsajátíttatása magában az iskolában? 2. Megszabható-e osztályonkint a házi dolgozásra fordítandó szorgalmi idő felső határa? 3. Mely intézkedésekkel lehet oda hatni, hogy a házi dolgozatok összege az átlagos tanuló szorgalmi idejeként kiszabott maximális időtartamnál többet igénybe ne vegyen? 4, Kívánatos-e s ha igen, mely intézkedésekkel eszközölhető az egyes tantárgyak anyagából azon lényeges minimum megszabása, melyre nézve megkövetelhető, hogy a tanuló elméjében egész életére rögzített s a készenlét állapotából bármikor felszínre hozható tudásként legyen beállítva? 5.
Mily eszközökkel volna elérhető s biztosítható a tanítványoknak az iskola munkájában öntudatos és céltudatos módon való
részvétele? 6. Kívánatosak-e s mely reformok a tanulók cenzurálása körül? 7. Kívánatosak-e reformok az osztályvizsgák körül? Mely körülmények között legyen valamely tanítvány az osztály ismétlésére szorítandó? 8. Kívánatos-e az érettségi vizsga reformja, avagy teljesen elejtendő-e e vizsgálat? 9. Mily módon hathat közre a középiskola a legeredményesebb módon a gondjaira bízott növendékek nevelésében? - F) Kivánatosak-e s minő reformok a középiskolai tanárképzés körül?
NEGYEDIK RÉSZ.
VI. Levél egy ötödosztályos középiskolás tanulóhoz 227-236. lap.
1. Emlékezet, figyelem, érdeklődés. Nem lehet minden iránt egyformán érdeklődni. Vannak nehezebben megérthető, de nincsenek érdektelen tantárgyak. - 2. Az izgalom hatása a figyelésre. Az izgalmas tanulás okai. Az idő végessége és célszerű beosztása. A vasárnap s a hétköznapok programja. Házi munkálatokra, önképzésre, szórakozásra, nappali pihenésre marad összesen napi hat óra. Ezen időnek helyes felhasználása. - 3. Koncentráció. Szesz. Dohány. Érzéki ösztönök. - 4. Az értelem frisseségének feltétele a belső harmónia. Ennek feltétele az igazsághoz való ragaszkodás, őszinteség másokkal s önmagunkkal szemben. - 5. A szorosan vett s a magasabb altruista önzés. - 6. A tanulás leggazdaságosabb módszerei. Mikor tudunk valamit igazán? A megértés. A gépies megerősítés. A próbafelmondások. Az időszakos újraismétlések.

Témakörök