Az érzékelés kezdetei | 9 |
A fény intenzitására adott reakció | 11 |
A külső valóságnak megfelelő kép | 11 |
A mozgásra adott reakció | 12 |
A formára és mintára adott reakció | 12 |
A színekre adott reakció | 14 |
A mélység érzékelése | 14 |
Gerebrális tényezők az érzékelésben | 15 |
Az ösztön | 16 |
Imprinting | 17 |
Az érzékelés későbbi fejlődési szakaszai | 19 |
Adalékok a percepció egy modelljéhez | 22 |
Összefoglalás | 23 |
A perceptuális készenlétről | 25 |
A percepció természetéről | 25 |
A jelzőinger használata és a kategória hozzáférhetősége | 31 |
A perceptuális készenlétet közvetítő mechanizmusok | 36 |
Csoportosítás és integráció | 37 |
A hozzáférhetőség rendje | 39 |
A készenlét kudarcairól | 40 |
Alkalmatlan kategóriák | 42 |
Alkalmatlan hozzáférhetőség | 44 |
Az emberi fegyelem | 49 |
Korai kísérletek | 50 |
A probléma mai megközelítései | 50 |
A figyelem terjedelme | 51 |
A figyelem korlátai. A koktélparti-probléma | 52 |
A figyelem általános modellje | 53 |
Bemeneti (input) csatornák | 54 |
Rövid lejáratú emlékezet | 56 |
A figyelem váltása | 57 |
Abszolút vagy relatív-e a figyelem? | 57 |
Szófelismerés | 58 |
A figyelem két típusa | 60 |
A motiváció hatásai | 61 |
Újszerűség | 62 |
Éberség és megszokottá válás (habituáció) | 63 |
Az emberi emlékezés szerkezete | 65 |
Egy vagy több tárolási rendszer | 65 |
A tárolás tartama | 66 |
Felejtés | 66 |
A nyom formája | 68 |
Az ismétlés hatása | 68 |
Az ingeradási sebesség és az időbeli elosztás hatása | 69 |
Kapacitás | 70 |
Fiziológiai érvek | 70 |
A szenzoros tár (SzT) | 71 |
Az ikonikus tár (IT) sajátosságai | 71 |
A nyomformája | 72 |
Az ikon időtartama | 72 |
Kapacitás | 72 |
Felejtés az IT-ből | 73 |
Hibatípusok a felidézés során | 74 |
Az ismétlés hatása | 74 |
Az információ átvitele az SzT-ből más rendszerekbe | 75 |
Jegykiemelés | 75 |
Mi vivődik át? | 76 |
Az információátalakulás mint az átviteli folyamatok eredménye (a szenzoros tárból a rövid emlékezetbe) | 77 |
A rövid emlékezet strukturális sajátosságai | 79 |
Átvitel a rövid emlékezetből a hosszú emlékezetbe | 80 |
Milyen információ vivődik át? | 80 |
Ismételgetés | 81 |
Az információ kódolása | 84 |
A hosszú távú emlékezet szerkezete | 86 |
Néhány pedagógiai implikáció | 88 |
Összefoglalás és következtetések | 94 |
Ingerszegény és ingergazdag nevelési feltételek hatása a későbbi tanulásra - áttekintés - | 95 |
Atrófi | 96 |
Fejlődésbeli lemaradás és felgyorsulás | 97 |
Tanulási hiányosságok | 97 |
Váltási trauma | 97 |
A deprivációs hatások tanulmányozásának előírásai | 98 |
A korai tapasztalatok tanulásra gyakorolt hatása patkányoknál | 99 |
A korai tapasztalatok tanulásra gyakorolt hatása kutyáknál | 106 |
A korai tapasztalatok tanulásra gyakorolt hatása majmoknál és emberszabású majmoknál | 108 |
A gondolkodás pszichológiája | 111 |
Meghatározható-e a gondolkodás? | 111 |
A fogalomalkotás kísérleti vizsgálata | 112 |
A Hull-féle kísérlettípus | 112 |
A kártyaszortírozási kísérletek | 113 |
Észlelési és gondolkodási osztályozás | 114 |
A nyelv szerepe | 115 |
A nem mesterséges fogalmakkal kapcsolatos kísérletek | 116 |
A problémamegoldás vizsgálata | 117 |
Előzetes tapasztalat, irány, beállítódás | 118 |
A kreativitás vizsgálata | 120 |
A kreatív személyiség | 121 |
Szemléletes elemek és belső beszéd | 122 |
A beszéd pszichológiája | 125 |
Nyelv és beszéd | 125 |
A beszéd megértése | 126 |
A gyakoriság szerepe | 128 |
Az analízis-szintézis révén elmélet | 129 |
A mondatok megértése | 130 |
A nyelvi anyag tanulása | 135 |
Érzelmek, asszociációk és képek - néhány szó a szójelentésről | 137 |
Szabályok, döntések és zavarok - a beszédprodukció néhány pszichológiai jellegzetessége | 139 |
A kreativitás pszichológiája | 143 |
Az alkotó folyamat | 146 |
A brainstorming és a szinektika | 146 |
Kreativitástesztek | 148 |
Alkotó emberek az élet különböző területein | 150 |
A kreativitás motivációja | 151 |
Kreativitás és intelligencia | 151 |
A kreativitás és a környezet | 153 |
Az emóció | 155 |
Az emóció kísérletes pszichológiai megközelítése | 158 |
A darwini koncepció és az emóció | 159 |
Az érzelmek kifejező mozgásai | 160 |
Az organikus érzékelés vagy James-Lange-teória | 162 |
Az emóciók zsigeri és humorális mintái | 163 |
Az emóciók és az elektrodermális válasz | 165 |
Emóció és légzés | 166 |
Emóció és izomtónus | 166 |
Az emóciók perifériás kísérőjelenségeinek értéke az emóciók osztályozásában | 166 |
Az emóciók ösztönteóriái | 167 |
Motiváció és emóció | 168 |
Freud pszichoanalitikus elmélete | 171 |
A személyiség szerkezete | 173 |
Az id | 174 |
Az ego | 175 |
A szuperego | 176 |
A személyiség dinamikája | 177 |
Az ösztön | 177 |
Az ösztönök mennyisége és fajtái | 179 |
A pszichikai energia felosztása és hasznosítása | 181 |
Szorongás | 184 |
A személyiség fejlődése | 185 |
Az identifikáció | 186 |
Áttételeződés (displacement) | 187 |
Az ego védekezési mechanizmusai | 188 |
Elfojtás | 188 |
Projekció | 189 |
Reakcióképzés | 190 |
Fixáció és regresszió | 190 |
A fejlődés szakaszai | 191 |
Az orális szakasz | 191 |
Az anális szakasz | 192 |
A fallikus szakasz | 192 |
A genitális szakasz | 194 |
A kutatás jellege és módszerei | 194 |
Freud tudományos hitvallása | 196 |
Szabad asszociáció és álomfejtés | 197 |
Freud esetleírásai | 198 |
Freud önelemzése | 201 |
Az elmélet mai állása és értékelése | 201 |
Ego-elmélet | 202 |
Korai tárgykapcsolatok (object relations) | 204 |
A személyiség nem ösztönzi meghatározói | 204 |
Alkalmazott pszichoanalízis | 205 |
Csecsemők és kisgyermekek megfigyelésére épülő tanulmányok | 206 |
A pszichoanalitikai tézisek kísérleti igazolása | 207 |
Pszichoanalízis és pszichológia | 207 |
Bírálatok | 209 |
Szociálpszichológiai elméletek (Adler, Fromm, Horney és Sullivan) | 213 |
Főbb koncepciói | 216 |
Fiktív finalizmus | 217 |
Fölényre törekvés | 218 |
Társmegvonás majmoknál | 219 |
A személyiség fejlődését meghatározó tényezők | 231 |
Természeti képességek | 235 |
Specifikus emberi vagy társadalmi képességek | 235 |
A pszichoszomatika kérdéseinek megközelítése | 239 |
A pszichoszomatikus orvoslás kibonatkozását befolyásoló hatások történeti áttekintése | 241 |
A csoport-pszichoterápia elméleti alapjai | 247 |
Korai csoport-pszichoterápiás koncepciók | 249 |
Kurt Lewin és a T-group modell | 250 |
A csoport rendszermodellje | 252 |
A kiscsoport-kutatásból kiinduló megközelítések | 254 |
A csoportanalitikus irányzat | 256 |
Az exploráció | 259 |
A magatartás (viselkedés) vizsgálata | 261 |
Az anamnézis | 263 |
Felhasznált irodalom | 269 |