1.062.424

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Pszichológia

Jegyzet a Grafológiai Intézet hallgatói számára

Szerző
Budapest
Kiadó: Grafológiai Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 168 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar grafológia elmúlt évtizedes fejlődésére a soha nem tapasztalt dinamika, a szinte viharos lendület a legjellemzőbb kifejezések. A kihagyott lehetőségek diktálta tempó hihetetlen energiákat... Tovább

Előszó

A magyar grafológia elmúlt évtizedes fejlődésére a soha nem tapasztalt dinamika, a szinte viharos lendület a legjellemzőbb kifejezések. A kihagyott lehetőségek diktálta tempó hihetetlen energiákat mozgósított. Jól képzett szakemberek kezdtek grafológiával foglalkozni, az állam jogszabályban ismerte el a grafológiát, mint önálló szakmát, grafológiai műhelyek indították el működésüket. A gyors felzárkózás egyik visszatérő kerékkötője volt a jegyzet és tankönyv hiánya. Miközben a grafológia területén mára már nem panaszkodhat az érdeklődő, ha vegyes színvonalban is, de szép számmal találhatók a hazai könyvpiacon is grafológiai kiadványok. Nem ilyen jó a helyzet a grafológia műveléséhez szükséges társtudományok területén. Ma már teljes az egyetértés számottevő grafológus szakmai körökben, hogy nem létezik olyan igényes grafológia, amely ne támaszkodna a pszichológia eredményeire. A pszichológiai tárgyú kiadványok azonban - szerencsére - olyan nagy számban vannak jelen a könyvesboltokban, hogy nem várható el a kezdő grafológustól, vagy grafológus hallgatótól valamennyi ismerete. A könyv, amit az olvasó most a kezében tart, elsősorban grafológus hallgatóknak, grafológusoknak készült. Összefoglalja azokat az alapvető általános lélektani ismereteket, amelyek nélkül grafológusi gyakorlat nem folytatható, ezért az egyes fejezetek szerzői (valamennyien a pszichológia különböző területeinek egyetemi oktatói) igyekeztek áttekinthető, modem szemléletű tananyagot összeállítani. A könyv felépítésében igyekeztünk az e műfajban szokásosnak tekinthető szerkesztési elveket követni: a pszichológiai gondolkodás történeti áttekintése árnyalt képet ad a tudomány fejlődéséről, az irányzatokról, a pszichológia bölcsőjétől a kognitív pszichológia kialakulásáig. Ezt követi a pszichológiai jelenségek hátterében fellelhető biológiai - neurobiológiai törvényszerűségek áttekintése. Külön fejezet foglalkozik a pszichometriával, ahol az ismeretek közlésén túl szemléletes példákkal arra szeretnénk ösztönözni a leendő grafológusokat, hogy elemzéseikben, kutató munkájukban már csak az itt ismertetett elvek alapján dolgozzanak. Részletesen tárgyaljuk a megismerési folyamatokat, az érzékeléstől az egyéni különbségek egyik legfontosabb kategóriájáig: az intelligenciáig. Áttekintjük az emberi viselkedés dinamikai jellegzetességeit az éberséget, a figyelmet, a célirányos emberi viselkedés motivációs hátterét, végül az érzelmeket, érzelem-elméleteket. Vissza

Tartalom

I. Előszó (dr.Agárdi Tamás) 7
II. Pszichológia, grafológia (dr.Agárdi Tamás) 9
11.1 Általános bevezetés - történeti áttekintés 9
II2 Tipológiák 11
11.3 A vizsgálatok alapelvei 13
11.4 Féltekei lateralitás 14
11.5 Tesztek és a grafológia 14
III. A laikus pszichológiától a tudományos pszichológiáig (Ülkei Zoltán) 19
II 1.1 Magyarázat tulajdonságokkal 19
111.2 Burkolt személyiségelméletek 20
111.3 Oktulajdonítások 20
111.4 Hétköznapi és tudományos pszichológia 22
IV. A tudományos pszichológia kialakulása (Ülkei Zoltán) 23
IV. 1 A kísérleti lélektan kezdetei 23
IV.1.1 Milyen volt a korai kísérleti pszichológia? 24
IV.1.2 A Würzburgi Iskola 26
V. A pszichológia nagy iskolái ((Ülkei Zoltán) 29
V.1 A behaviorizmus 29
V.1.1 A tanulás alapmechanizmusai 31
V.1.1.1 A klasszikus kondicionálás 32
V.1.1.2 Az operáns kondicionálás 34
V.1.1.3 A látens tanulás 37
V.1.1.4 Szenzoros előkondicionálás 37
V.1.1.5 Perceptuális tanulás 37
V.1.2 A tanulás fogalmának alakváltozásai áttekintés 38
V.1.2.1 Közvetítő mechanizmusok 38
V.2 A pszichoanalízis kialakulása 39
V.2.1 A hisztéria jelenségei 39
V.2.2 A pszichoanalitikus gyógyítás kezdetei 41
V.2.3 Álomfejtés 41
V.2.4 Megjegyzések a gyermekkorról 42
V.2.5 A személyiség felépítése 42
V.2.6 A pszichoanalitikus mozgalom 43
V.3 Az alaklélektani iskola 43
V.3.1 Szerveződési törvények az észlelésben 44
V.3.2 Figura és háttér 44
V.3.3 Tanulás - alaklélektani felfogásban 46
V.3.4 Zárszó 48
V.4 A kognitív pszichológia megjelenése 48
V.4.1 Az alaklélektan és a behaviorizmus találkozása 48
V.4.2 A háború technikai-pszichológiai követelményei 49
V.4.3 A számítógépek megjelenése 49
V.4.4 A generatív nyelvelmélet térhódítása 50
VI. A pszichológia idegélettani alapjai (dr.Bereczkei Tamás) 52
VI. 1 A homeosztázis 52
VI.2 Éberség 55
VI.3 Agykérgi működések 57
VI.4 Memória 59
VI.5 Az agyféltekék működése 60
VI.6 Nyelv és beszéd 62
VII. Pszichometria (dr.Varga Katalin) 64
VI 1.1 A pszichológiai jelenségek mérése 64
VII.1.1 A pszichológiai mérés és tesztelés 65
VII.1.2 Standardok 65
VII. 1.3 Szubjektív skálázás 66
VII.2 Megbízhatóság (más szóval: reliabilitás) 67
VII.3 Érvényesség (másként: validitás) 71
VII.4 A megbízhatóság és érvényesség számítása (korreláció) 73
VII.5 A megbízhatóság és érvényesség egymáshoz való viszonya 74
VII.6 A grafológus és a pszichometria 74
VIII. Megismerési folyamatok pszichológiája 76
VIII.1 Érzékelés és észlelés (dr.Révész György) 76
VIII.1.1 A látás 78
VIII.1.1.1 A tárgylátás alapjelenségei: fény- és irányérzékeny receptív mezők 82
VII 1.1.1.2 A színek észlelése 83
VI 11.1.1.3 A mozgás észlelése 83
VI 11.1.1.4 A távolság és mélység észlelése 84
VII 1.1.1.5 Konstancia - jelenségek és optikai csalódások 85
VII 1.1.1.6 A perceptuális felismerése 85
VI 11.1.1.7 Az észlelés, mint sémaképzés 87
VIII.1.2 A hallás 88
VIII.1.3 Szaglás 88
VIII.1.4 ízlelés 89
VIII.1.5 A bőrérzékelés 89
VIII.1.6 A vesztibuláris percepció 90
VIII.1.7 A perceptuális tanulás alapjai 90
VIII.2 Emlékezet (Bernáth László) 93
Vlll.2.1 Az emlékezet tároló modellje 93
Vlll.2.2 Szerveződés és kategorizáció 95
Vlll.2.3 Többszörös emlékezeti rendszer 97
VIII.2.3.1 Szemantikus versus epizodikus memória 97
VIII.2.3.2 Deklaratív versus procedurális emlékezet 97
Vlll.2.4 A sémák 98
Vlll.2.5 Az emlékezet biológiai alapjai 100
Vlll.2.5.1 A szinapszisok megváltozása 100
Vlll.2.5.2 Biokémiai változások 100
VIII.3 A képzelet (dr.Révész György) 102
VIII.3.1 Képzelet és a megismerési folyamatok kapcsolata 104
VIII.3.2 Képzelet és reprezentáció 106
VIII.3.3 Képzeleti képekkel végzett kísérletek 109
Vlll.3.3.1 A mentális forgatás 109
VIII.3.3.2 Mentális képek képzeleti letapogatása 109
Vlll.3.4 Képek és kijelentések (vagy "valami más"?) 110
Vlll.3.5 A képzelet kérdőíves vizsgálata 110
Vlll.3.6 Képzelet a gyakorlatban 111
VIII.4 A gondolkodás (Ülkei Zoltán) 112
Vlll.4.1 A fogalomalkotás 113
Vlll.4.1.1 Éles határú kategóriák 114
Vlll.4.1.2 A prototípus - elmélet 115
VIII.4.2 A problémamegoldás kutatása 117
VIII.5 Intelligencia és kreativitás (dr.Révész György) 120
VIII.5.1 Az intelligenciavizsgálatok történeti áttekintése 120
Vlll.5.2 A kreativitás 125
Vlll.5.2.1 Kreativitás és féltekei lateralitás 128
VIII.5.2.2 A kreativitás szintjei 128
VIII.5.2.3 Az alkotás folyamata 129
VIII.5.2.4 A kreativitást segítő tényezők 130
VIII.5.2.5 A kreativitás fejlesztése / fejleszthetősége 130
IX. Az emberi viselkedés dinamikai alapjai 131
IX. 1 Figyelem (Bernáth László) 131
IX.1.1 Szelektív figyelem 131
IX.1.1.1 Szűrőelméletek 131
IX.1.1.2 Kapacitásmodellek 133
IX.1.2 Automatikus és kontrollált folyamatok 135
IX.1.3 Éberség és figyelem 135
IX.2 Az emberi motiváció (Nagy László) 137
IX.2.1 Túlélési motívumok 139
IX.2.2 Szociális motívumok 141
IX.2.2.1 Szexualitás és anyai viselkedés 141
IX.2.2.2 Az agresszió 142
IX.2.2.3 A kíváncsiságtól a kompetenciáig 143
IX.2.3 A teljesítménymotiváció 145
IX.3 Az érzelem (Gál Béla) 148
IX.3.1 A James - Lange érzelemelmélet 150
IX.3.2 A Cannon - Bard érzelemelmélet 150
IX.3.3 Schachter és Singer érzelemelmélete 151
IX.3.4 Az érzelmek és a motiváció néhány összefüggése 153
IX.3.5 Az emóciók osztályozása 153
IX.3.6 Az érzelmek pszichoevolúciós felfogása153
X. A kommunikáció (dr.Dúll Andrea) 155
X.1 A kommunikáció tényezői 155
X.2 A kommunikáció típusai 156
X.2.1 Verbális csatorna 156
X.2.2 Nem verbális csatornák 157
X.2.2.1 Mimika 157
X.2.2.2 Tekintet 157
X.2.2.3 Vokális kommunikáció 158
X.2.2.4 Gesztusok 158
X.2.2.5 Testtartás (poszturális kommunikáció) 158
X.2.2.6 Térközszabályozás (proxemika) 159
X.2.2.7 Kinezika 160
X.2.2.8 Kulturális szignálok 160
X.3 Mikor sikeres a kommunikáció? 160
X.3.1 Meggyőző közlés és befolyásolás 162
X.4 Az írás mint kommunikáció 163
X.5 Összefoglalás 164
Felhasznált irodalom 166
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem