Psychiatria Hungarica 1995/1

Előszó

Kedves Olvasó!

Az átmeneti időszak nehézségei miatt kicsit megkésve, ezzel a számmal mutatkozik be a Psychiatria Hungarica új szerkesztősége, szerkesztőbizottsága és tanácsadó testülete.
A Psychiatria Hungarica sorsa, története pontosan tükrözi a honi pszichiátria helyzetét: a lap megalakulásának megkésettsége, hivatalos legitimációjának nehézségei, az első évfolyamok szerkesztési dilemmái és a jelenlegi kiforrott, magas színvonalú, de további fejlesztésre is rászoruló arculata jól jelzi a szakma fejlődését, tudományos törekvéseit, igényességének alakulását.
Az új szerkesztőknek mindebből következően egyszerre van nehéz és könnyű dolguk. Nehéz, mert a jelenlegi mércét tartani sem könnyű; könnyű, mert a PH jelenlegi hazai reputációja vonzza a szakmai közvéleményt alakítani törekvő, jó tollú és felkészült szerzőket.
Mindebből következik, hogy kettős szándékkal indítjuk a régi-új lapot. Meg szeretnénk tartani a PH eddig elért szakmai színvonalát, jó hírét, valamennyi értékét; ugyanakkor szeretnénk új színeket is rakni a palettára, bővíteni a lap horizontját mind tartalmilag, mind formailag. Már ebben a számban az új rovatok megjelenése is jelzi ezt a szándékot.
A PH nagy lehetőség arra, hogy az eltérő pszichiátriai iskolákat, irányzatokat a maguk eredetiségében mutassa be, a hasonlóságok és különbözőségek hiteles érzékeltetésével. Szeretnénk folytatni az eddigi szerkesztők azon törekvéseit, hogy minden színe, hajtása a pszichiátriának egyforma esélyt kapjon a megszólalásra, amennyiben a megfelelő, nemzetközi mércével mért színvonalat eléri.
A PH erjesztheti, katalizálhatja a szakmai kreativitást. Felvállalhatja a kutatások közvetett kezdeményezését, publikálásra kevésbé motivált vagy csak külföldön publikáló kiváló szakembereket nyerhet meg szerzőnek; időszakosan ankétot, olvasó-szerző találkozókat is kezdeményezhet. Fontos, hogy a pszichiátria határterületei is megjelenjenek a PH hasábjain. Ugyanígy nagyon fontos, hogy a nemzetközi kutatások eredményei is elérjék a magyar olvasókat. Erre a témaösszefoglalók, könyvrecenziók és folyóirat-referátumok bizonyultak eddig is a legalkalmasabbnak.
Jelenleg a szakemberek egy része nincs kellően érdekeltté téve abban, hogy szakmailag fejlődjék, hogy rendszeresen olvasson és publikáljon, hogy kövesse a szakma fejlődését és alkalmazza a legújabb terápiás módszereket. Ebben is sokat tehetünk. Elődeink hagyományait folytatva szeretnénk rendszeresen felkérni szerzőket arra, hogy egy-egy szakterület legújabb fejleményeiről áttekintést készítsenek. Ezeket jól lehet hasznosítani szakvizsgákhoz.
A PH-nak el kellene érnie azt a nemzetközi módszertani szintet, amely nélkül ma már hazai szerző érdemi, impakt faktorral rendelkező nemzetközi lapban nem publikálhat. A fenti célokkal összhangban, a lap közlési színvonalának emelése érdekében a PH ezentúl elvárja, hogy szerzői feleljenek meg azoknak az egységes követelményeknek, amelyeket a legjelentősebb biomedikális folyóiratok "500-as klubja" rendszeresen publikál. Vissza