Psalmus Hungaricus op. 13

Előszó

Kodály Zoltán (szül. Kecskeméten, 1882. dec. 16-án). A Psalmus Hungaricus-t 1923 nyarán komponálta, azon ünnepi hangverseny számára, melyet Budapest Főváros ötvenéves fennállásának alkalmából tartottak ugyanazon év november 19-én. Mindenki megegyezett abban, hogy a mű első előadása a modern zene legdöntőbb győzelme volt Magyarországon, annál is inkább, mert az előadás nemcsak zenei eseményszámba ment, hanem mélyreható lelki élmény is volt, mely a közönség minden rétegét egyaránt magával ragadta.
A Zsoltár szövege a XVI. századból való, és ezáltal a mű egyszersmind élesen megvilágítja Kodálynak a régi magyar kultúrához való viszonyát. Semmi sem áll távolabb Kodály erőteljesen modern művészetétől, mint a Múlt sápadt szellemeinek archaizáló felidézése. Teljesen téves volna tehát Kodály zenei nyelvét a magyar folklore egyszerű leszűrésének tekinteni. Vissza

Fülszöveg

Kodály Zoltán a Psalmus Hungaricust 1923 nyarán komponálta arra az ünnepi hangversenyre, melyet Budapest főváros ötvenéves fennállásának alkalmából tartottak ugyanazon év november 19-én. A mű előadása a modern zene döntő győzelme volt Magyarországon, igazi közönségsiker. Nemcsak eredetiségével, korszerűségével tűnt fel, hanem nemzeti jellegével is. Régi okiratok, valamint a népdalok egy része megőrizte egy magas fokú kultúrát sejtető, de a kezdetleges alapokon túl nem fejlődött műzene nyomait és szerteágazó szálait. Kodály volt az, aki összefogta és végigszőtte azokat a fonalakat, melyek az idők forgatagában mindig újra és újra szétzilálódtak és szaggatottságukban éppen csak az utolsó simításra vártak. Ennélfogva a Psalmus Hungaricus egyben a rég múlt idők álmainak is megvalósítása.
a szövegíró, a 16. században élt Kecskeméti Vég Mihály, költő és hitszónok az 55. zsoltár fordítójaként a magyar irodalom klasszikusai közé tartozik. Fordítása, vagyis inkább átköltése ugyanis egyike legszebb magyar nyelvű szövegeinknek, lírai erejű és sodrású, páratlanul érzékletes és eleven. Kodály Zoltán, a nemzeti értékek nagy tisztelője nem véletlenül választotta egyik legszebb, leghatásosabb műve szövegének. A Psalmus Hungaricus zenéje és Kecskeméti Vég Mihály verse ma már elválaszthatatlan egymástól, a magyar nép sorsának javulásáért könyörgő esdeklés szinte a Himnusz erejével szólal meg a zene és a szöveg szerves együttesében.
A Kodály-kutatás nemrégiben derítette ki, hogy a Psalmus Hungaricus kottakézirata Paul Sacher, a modern zene nagyvonalú támogatója, a világhírű karmester birtokában van. a páratlanul értékes, mind ez ideig alig hozzáférhető kotta hasonmását adja közre most kiadónk mindazok számára, akiknek becses ez az értékes nemzeti ereklyénk. Kodály kezének vonásait nemcsak a 68 oldalas partitúra őrzi, de Kecskeméti Vég Mihály 55. zsoltárának gyönyörű szövegét is saját kezűleg jegyezte a hangjegyek alá a Mester, éppúgy, mint a vers Szabolcsi Bence-féle költői erejű német fordítását.
Kiadványunk elegáns mappában adja közre a kotta hasonmását bónis Ferenc zenetörténész tanulmánya kíséretében, a zeneszerző halálának 20. évfordulója alkalmából. Vissza