Psalmus Hungaricus

Fülszöveg

Dsida Jenő, ahogy ő maga mondotta költészetéről, "angyalok citeráján" muzsikált, igazi "poeta angelicus", "angyali költő" módjára szólaltatta meg azt a költészetet, amely leginkább az "égi zenére" hasonlíthat, hiszen a mindenségben és az Isten oldalán helyét kereső lélek reményeit és hitét fejezi ki. Költészetében egy valóság feletti bukolika tündéri játéka bomlott ki, s valami túlvilági derű szőtte át még az egyszerre légies és földies szerelmi költeményeket is. A hús-vér leányoknak és a mennyei angyaloknak szinte hasonló szerep jutott a kolozsvári költő álmaiban és szelíd ájtatosságaiban. Dsida ezeknek az álmoknak, emlékeknek és ábrándozásoknak a tündéri poétája volt.
Sohasem tartozott azok közé, akik Erdély címerével akarták volna hitelesíteni lírájukat, a szülőföld iránt érzett szeretet és az erdélyi magyarság iránt tanúsított elkötelezettség mindazonáltal erőteljes vízjelként ütött át versein. Dsida Jenő természeti idilljeinek mindig jól érzékelhető erdélyi színezete van. költészetében megszólítja a Kolozsvár környéki tájat, s ha talán rejtetten is, de mindig vallomást tesz szűkebb hazája iránt érzett ragaszkodásáról.
Ez a vallomás bomlik ki, most már fortissimóban, élete végén írott hatalmas költeményében: a Psalmus Hungaricusban. Ebben a zsoltáros hangú és szenvedélyű művében vetett számot az erdélyi magyarság mind súlyosabb tapasztalataival, a rá nehezedő elnyomással, egyszersmind az egész magyarság szétszóródásával, a nemzet valóságos és szellemi egységének veszedelmes felbomlásával. A megsértett humánum nevében beszélt, hangját ez tette szenvedélyessé, időnként kétségbeesetté. a közösségi hűség és a történelmi felelősség szigorú morálját szólaltatta meg, azt a hagyományos hangot idézte fel, amelyet a török pusztítással viaskodó egykori énekes, kecskeméti Vég Mihály ütött meg, s amely Kodály Zoltán fájdalmas magyar zsoltárában zengett két országvesztő háború között. Szétszóródó népe mellett tett végső hitvallást, egyszersmind az erők összegyűjtésére szólított fel, hogy a magyarság végre közös erővel szálljon szembe a Trianonban kimondott végzettel, s váljék ismét alakítójává saját történelmének. Vissza