Protomodern - Posztmodern

Fülszöveg

A jelen kötet írásai az utóbbi hat cv során végzett kutatói tevckcnyscgeimro! adnak számot, melyeket főként a Szegcdi Tudományegyetemen 2000-ben megalapított 7<«/fMra/íí Ikonológia és Szemiográfia Kutatócsoport keretein belül végeztem.
A fenti szcmiográfiai vizsgálódásokkal arra tettem hscrlctet, hog)' bevezessem az ikonográfiái, ikonológiai és poszt-szemiotikai módszereket cg}'üttescn alkalmazó szcmiográfiai interpretációs módszert. Az eljárás kidolgozásában arra a posztstrukturalista meglátásra támaszkodtam, amely szerint az ideológiailag meghatározott kulturális képrendszerek, szimbolizációs hagyományok, diszkurzív gj'akorlatok megértéséhez szükség van a heterogén .szubjektum jelölési folyamatokban elfoglalt pozíciójának feltérképezésére, és a társadalmi reprezentációk logikáját a szubjektumban zajló hatások tanulmányozásán keresztül érthetjük meg.
Kiss Attila Atilla
A kön)^ először vezeti be sasztematikusan íposztszemiotika és a szemiográfia fogalmát és elemezési módszerét.... Tovább

Fülszöveg

A jelen kötet írásai az utóbbi hat cv során végzett kutatói tevckcnyscgeimro! adnak számot, melyeket főként a Szegcdi Tudományegyetemen 2000-ben megalapított 7<«/fMra/íí Ikonológia és Szemiográfia Kutatócsoport keretein belül végeztem.
A fenti szcmiográfiai vizsgálódásokkal arra tettem hscrlctet, hog)' bevezessem az ikonográfiái, ikonológiai és poszt-szemiotikai módszereket cg}'üttescn alkalmazó szcmiográfiai interpretációs módszert. Az eljárás kidolgozásában arra a posztstrukturalista meglátásra támaszkodtam, amely szerint az ideológiailag meghatározott kulturális képrendszerek, szimbolizációs hagyományok, diszkurzív gj'akorlatok megértéséhez szükség van a heterogén .szubjektum jelölési folyamatokban elfoglalt pozíciójának feltérképezésére, és a társadalmi reprezentációk logikáját a szubjektumban zajló hatások tanulmányozásán keresztül érthetjük meg.
Kiss Attila Atilla
A kön)^ először vezeti be sasztematikusan íposztszemiotika és a szemiográfia fogalmát és elemezési módszerét. A posztszemiotika névben szereplő^oízí- arra utal, hog)' az elmélet túllép a hagyományos ikonológiai és strukturalista-szemiotikai megközelítéseken, és-szemiográfia néven - egy olyan megközeh'tés mellett érvel, amely az ikonográfia, a szemiotika és a pszichoanalízis legkiemelkedőbb kutatási eredményeit ötvözve nemcsak irodalmi művek, hanem képzőművészeti alkotások, társadalmi hatalom-relációk, kulturális jelenségek és egD'éb kommunikációs eszközök interdiszciplináris értelmezését is lehetővé teszi. A könj'v meggyőzően mutatja be, hog)^ a posztszemiotikai elemzési módszer abba az általános nyeh'filozófiai vonulatba illeszkedik, amely a 20. században talán a legradikálisabban vetett számot valóság, illúzió és általában minden megtapasztalható jelenség közvetítettségével.
A posztszemiotika és a szemiográfia bizonyítja: eg)' műalkotásnak mint rendkiNÓil összetett, és jelentéseiben szinte kimerítheteden organikus „jelnyalábnak" nemcsak esztétikai, hanem ismeretelméleti relevanciája is van, azaz például egy drámai alkotás a színpadon heurisztikusán járul hozzá az ember „mibenlétének" megértéséhez.
A szerző számára lehetőség nyílik nemcsak a Yuri Lotman és Júlia Kristeva neveivel fémjelezhető szemiotikai megközelítés integrációjára a Lacan-féle pszichoanalízissel, hanem a szemiotikai elméletek a Foucault kutatásain alapuló történelem- és társadalomelmélettel is összekapcsolódnak, és így a könj'v lapjain korunk ismét emblematíkus eszközöket használó színháza és filmjei éppúg)' egy kulturális kontextus hátterében értelmeződnek, mint a Shakespeare-korabcli, még a középkori moralitásjátékok szimbólumait is itt-ott felvillantó színházi hagyomány.
Kiss Attila kön}'ve roppant elegánsan kezel egy igen összetett, interdiszciplináris elméleti apparátust, amelyet sikeresen használ nyelvi, ^^zuális és eg)'éb effektusok értelmezése közben; eknéleti és g)'akoriati értéke egj-aránt jelentős.
Géher Ist\'án Vissza