Protestantizmus és kapitalizmus: Magyar gazdaság- és eszmetörténeti tanulságok

Szerző

Szerkesztő

Szeged

'Dr. Kovács György: Protestantizmus és kapitalizmus: Magyar gazdaság- és eszmetörténeti tanulságok ' összes példány

Kiadó:	DRHE Szegedre kihelyezett Vallástani Tanszék-Ethelbert Stauffer Teológiai Kutatóintézet
Kiadás helye:	Szeged
Kiadás éve:	2011
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	251 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-315-059-7
Megjegyzés:	Megjelent 220 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Könyvünknek protestantizmus és kapitalizmus viszonya képezi tárgyát, különös tekintettel a magyar gazdaság- és eszmetörténetre.
A mű a ma már klasszikusnak tekinthető Max Weber-i tételből kiindulva próbál meg választ adni arra, hogy Magyarország esetében érvényesült-e, s ha igen, milyen mértékben, ha nem, miért nem a „protestáns etika" és a „kapitalizmus szelleme" között a Weber vagy - a protestáns értelmezési kísérlet szempontjából sokkal inkább mérvadónak tekinthető - Ernst Troeltsch által feltárt kapcsolat. Valóban igaz-e a történelmi kálvinizmus teológiai irányzata kiemelkedő magyarországi képviselőjének, Sebestyén Jenő teológiai professzornak azon 1911-ben megfogalmazott véleménye, hogy a kálvinizmus etikai gondolatrendszere Magyarországon azért nem fejtett ki olyan nagy hatást a gazdasági élet átalakulására, mint Svájcban vagy Hollandiában, mert a magyar kálvinizmus nem volt olyan erős hitéletében sem,vagy esetleg a társadalmi kérdések megoldásában is kifejeződésre jutó református aktivitás Magyarországon is érvényesült, de a sajátos történelmi viszonyokból eredően ezen aktivitás az ellenreformációval szembeni küzdelemben, a rendi pozíciók és a nemzeti függetlenség védelmében öltött testet. E kérdés tárgyalása annak tükrében is érdekes lehet, hogy a magyar protestáns közgondolkodásban mindig is élénk vita zajlott arról, hogy a református keresztyénség elsősorban mint vallás, mint református egyéni vagy egyházi élet értelmezhető és értékelhető, vagy mint - tudományos, kulturális, nemzeti és politikai teljesítménye tükrében - „nemzetmentő szociológia", kultúrfilozófia, életformáló szellemi hatalom.
A könyv a reformátori alapok bemutatásán túlmenően alapvetően két fő korszak tárgyalására törekszik: a magyar kora újkor és a XIX. század végétől az 1940-es évek elejéig terjedő időszak bemutatására. A korszakhatárok kijelölése során az alábbi szempontokat érvényesítettük: egyrészt a protestáns etika és a kapitalizmus kialakulásának kapcsolatára irányuló, korábban megfogalmazott nézetek a kora újkori időszak vizsgálatára koncentrálnak, így a magyar viszonyok tükrében is érdemes vizsgálat alá vonni a korabeli magyar - elsősorban erdélyi - protestantizmus, az egyháztörténeti és teológiai háttér és a gazdasági gondolkodás kapcsolódásait. Vissza

Tartalom

Bevezető gondolatok 9
1. Kapitalizmus és protestáns etika:
a problematika megjelenése és a reformátori alapok 13
1.1. A kapitalizmus kialakulása
és a vallási tényezők közötti kapcsolat kérdése 13
1.2. Előzmények és a reformátori örökség 26
1.3. Luther szociáletikája 36
1.4. Kálvin szociáletikája 43
2. A reformáció évszázadai 55
2.1. A nyugat-európai minták 55
2.1.1. A koraújkori kapitalizmus kialakulása: Anglia,
a kálvinista Hollandia és a lutheránus német fejedelemségek ... 59
2.1.2. Merkantilizmus és kameralizmus 65
2.2. A koraújkori magyar területek,
különös tekintettel az Erdélyi Fejedelemségre 68
2.2.1. Egyház-, gazdaság- és társadalomtörténeti háttér:
államegyházi tendenciák és prekameralizmus 69
2.2.1.1. Teológia és protestáns identitás 69
2.2.1.2. Egyház- és társadalomtörténeti háttér:
presbiteriális rendszer és államegyházi tendenciák 74
2.2.1.3. Gazdaságpolitika és polgárosulás 81
2.2.1.3.1. Bethlen Gábor gazdaságpolitikája 90
2.2.2. A koraújkori magyar protestáns nemzetgazdasági
gondolkodás 98
2.2.2.1. A gazdasági gondolkodás kezdetei 100
2.2.2.1.1. Szenczi Molnár Albert szerepe 103
2.2.2.1.2. Laskai János szerepe 105
2.2.2.2. Apáczai Csere János jelentősége 108
2.2.2.3. A nemzetgazdasági gondolkodás főbb irányai
az Apáczait követő században 119
2.2.2.4. Tessedik Sámuel munkássága 123
3. Az ipari kapitalizmus és a protestáns szociáletika 131
3.1. A századforduló protestáns teológiai, vallásszociológiai
és szociáletikai gondolkodása 131
3.1.1. A századforduló teológiai fordulata 131
3.1.2. A főbb protestáns szociáletikai irányzatok 133
3.1.2.1. A német liberális teológia és a német történeti iskola 135
3.1.2.2. A vallásos szocializmus 157
3.1.2.3. A történelmi kálvinizmus irányzata Hollandiában 158
3.2. Magyar válaszok: a kapitalizmus kései kialakulása
és a protestáns teológia 164
3.2.1. A liberális teológia: Bartók György, Szőts Farkas,
Tisza István, Bernát István és Kováts J. István 169
3.2.2. A vallásos szocializmus Magyarországon: Jánosi Zoltán 197
3.2.3. Kálvinizmus-reneszánsz a századforduló Magyarországán 198
3.2.4. A történelmi kálvinizmus irányzata Magyarországon 203
3.2.4.1. Sebestyén lenő pályája és nézetrendszere
irodalmi munkássága tükrében 203
3.2.5. Makkai Sándor nézetrendszere 214
3.2.6. Ravasz László életpályája, püspöki működése,
szociális nézetrendszere 219
3.2.6.1. Az életút és teológiai fejlődés főbb állomásai,
püspöki működése 219
3.2.6.2. Ravasz szociális nézetrendszere 222
Záró gondolatok 233
Felhasznált irodalom 241