Kultúra és terror

Fülszöveg

"A másik apokaliptikus, végzetes hatalom, mely az erkölcstelenség sártengereit kavarja s melyhez fogható destruktív hatalom nem volt a múltban, a kapitalizmus, a pénz nemzetközi hatalma, mely a legdurvább materializmust szolgálja s kizárólag a profitot, a több pénzt, a hasznot kergeti s annak áldoz föl mindent. Hatalmába hajtja az emberiséget s vagy a munka igájában rabszolga-sorsra, vagy tányérnyaló szibarita-sorsra kárhoztat milliókat, egyeseket és nemzeteket, sajtót, politikát, irodalmat, művészetet s hatalmat. Korlátokat s törvényt nem ismer s ugyancsak teljesen immorális s amorális. Ez az istentagadásnak s kegyetlenségnek, az önzésnek, a zsarnokságnak megtestesülése, - az ördög országa a földön.
Csupa nyegleség s bárgyúság: de egyszersmind nagy logikai, pszichológiai, etnikai, lelki, szóval emberi leromlás is, mely az emberiséget minden értelmi s erkölcsi kapcsolatból kiakasztja s feneketlen fertőbe süllyeszti. S ez a tulajdonképpeni dekandencia. Mert az erkölcsi romlást nem azon kell mérni, hogy száz kerítővel több van-e vagy kevesebb, s hogy a férfiak közül minden kilencedik s nem minden ötödik volt-e vérbajos vagy most is az; hanem a szellemi világ tagadásán, az erkölcsi elvek s mértékek cinikus megvetésén s az amoralitásnak szomorú hitvallásán. A lélek elhomályosul s állati pára lesz belőle; a bomló test égő hússá lesz s fölszabadul, s gáttalan, korlátlan útja nyílik minden tagadásnak, káromkodásnak, önteltségnek, kegyetlenségnek, önzésnek, minden dürrögésnek, nőstény szaglálódásnak s hím-csörtetésnek.
De mikor így a mélybe jutunk, akkor eszmélünk rá a magaslatokra, amelyekről leestünk, s az erő s a szépség és jóság mértékeit az elfajult s eltorzult élet undoksága hozza vissza emlékezetünkbe." Vissza