1.062.071

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Programozott jegyzet az Analízis című egységes tanárképző főiskolai tankönyvhöz I-II.

Kézirat/Tanárképző Főiskolák

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 388 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Tankönyvi szám: J 11-788. Megjelent 625 példányban. 119 fekete-fehér ábrával illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A tanárképző főiskolák matematika szakos levelező hallgatóinak az utóbbi években kialakult képzési gyakorlata szinte teljesen a tankönyvekre (jegyzetekre) épülő egyéni tanuláson alapul. A... Tovább

Előszó

A tanárképző főiskolák matematika szakos levelező hallgatóinak az utóbbi években kialakult képzési gyakorlata szinte teljesen a tankönyvekre (jegyzetekre) épülő egyéni tanuláson alapul. A szervezett konzultációk ugyanis - objektív és szubjektív okok miatt - a többség számára nem jelentenek számottevő segítséget. A sok eredménytelen vizsga viszont azt bizonyítja, hogy nagyon kevés olyan levelező hallgató van, aki tud matematikát tankönyvből tanulni.
Ez nem meglepő, hiszen középiskolás korukban a tankönyvet elsősorban feladatgyűjteményként használták, az elméleti ismereteket általában az órákon, a tanári magyarázat alapján sajátították el, esetleg a gyakorló órákon, a feladatok megoldása közben szerezték meg. A nappali tagozat hallgatói között is sokan vannak, akik főiskolai tanulmányaik idején kerülnek először olyan helyzetbe, hogy matematikát könyvből is tanuljanak. így azután nem lehet csodálkozni azon, hogy levelező hallgatóink zömét a vizsgák megoldhatatlan feladatok elé állítják.
Erre azért is fel kell figyelni, mert bár akad olyan hallgató, aki készületlenül jelenik meg a vizsgán, általában inkább a viszonylag sok tanulás, a tankönyvek többszöri áttanulmányozása a jellemző rájuk. Ezért aztán a sikertelen vizsga a próbálkozóra szinte lesújtó hatású: az utóvizsgáig már rövid a idő, majdnem semmi remény a ja vitásra, jó tanulási módszerek elsajátítására. Ugyanakkor természetesen az sem engedhető meg, hogy pusztán a jó szándék elegendő legyen a matematikatanári oklevél elnyeréséhez - különöse most, amikor a matematika oktatása világszerte forrongásban van. A korszerűsítési törekvések a tárgyat oktató tanároktól szinte szakadatlan továbbképzést követelnek, amely megfelelő alapok nélkül eredménnyel nem folytatható. Mivel pedig a továbbképzés leglényegesebb formája még sokáig szintén a könyveken alapuló egyéni tanulás lesz (amit olykor tanfolyamok egészíthetnek ki), azért kétszeresen szükségesnek látszik a levelező hallgatók számára olyan segítség megteremtése, amely arra is megtanítja őket, hogyan kell matematikát könyvből tanulni. Vissza

Tartalom

Előszó 7
I. fejezet HATÁRÉRTÉK
Bevezetés
1. A kör területének kiszámítása 11
2. Parabolikus háromszög területe 12
3. Homogén henger tehetetlenségi nyomatéka 13
4. Parabola érintőjének meghatározása 14
5. A szabadesés sebessége 15
Valós számok
1.1. A valós számok tulajdonságai 17
1.2. A valós számok elméletéről 19
1.3. Egyenlőtlenségek megoldása 20
Számsorozatok
2.1. Számsorozatok konvergenciája 23
2.2. Konvergens sorozatok korlátossága. Valódi divergens sorozatok 25
2.3. A határátmenet szabályai 28
2.4. Korlátos sorozatok alsó és felső határa 31
2.5. Monoton sorozatok 32
2.6. Bolzano - Weierstrass-tétel 34
2.7. A Cauchy-féle konvergenciakritérium 35
2.8. A Bernoulli-egyenlőtlenség. Nevezetes határértékek 38
Függvények
3.1. A függvény fogalma 41
3.2. Műveletek függvényekkel 43
3.3. Függvény határértéke, folytonossága 47
3.4. Függvény határértékének Cauchy-féle értelmezése 51
3.5. Zárt intervallumban folytonos függvények tulajdonságai 53
Elemi függvények
4.1. Egészkitevőjű hatványfüggvény 57
4.2. Racionális függvények 59
4.3. Törtkitevőjű hatványfüggvény 60
4.4. Az irracionális kitevőjű hatvány értelmezése 61
4.5. Az exponenciális és a logaritmus függvény 63
4.6. A trigonometrikus függvények és inverzeik 65
4.7. Fontosabb goniometriai összefüggések 66
4.8. Elemi függvények 67
"A"
1.1.A 69
1.1.1.A 73
2.1.1.A 77
3.1.1.A 91
4.1.1.A 97
"B"
1.1.B 103
1.1.6.B 107
2.1.3.B 111
3.1.2.B 125
4.1.1.B 133
" C"
1.1.C 139
1.1.6.C 141
2.1.5.C 143
3.1.2.C 151
"D"
1.3.D 155
1.3.3.D 157
2.1.9.D 159
"E"
2.5.7.E 161
" F"
2.5.7.F 163
"M"
1.1.M 165
1.1.1.M 171
1.2.1.M 174
1.3.1.M 176
2.1.1.M 181
2.2.1.M 183
2.3.1.M 188
2.4.1.M 195
2.5.1.M 196
2.6.1.M 199
2.7.1.M 201
2.8.1.M 203
3.1.1.M 209
3.2.1.M 210
3.3.1.M 213
3.4.1.M 221
3.5.1.M 222
4. 1.1.M 227
4.2.1.M 229
4.3.1.M 233
4.4.1.M 236
4.5.1.M 241
4.6.1.M 244
4.7.1.M 247
4.8.1.M 248
A differenciálhányados
1.1. A differenciálhányados fogalma 251
1.2. A differenciálhányados fogalmának alkalmazásaiból 257
1.3. A differenciálhányadosra vonatkozó tételek 257
1.4. Elemi függvények differenciálhányadosa 259
A differenciálszámítás alkalmazása függvények és görbék vizsgálatára
2.1. Magasabb rendű differenciálhányadosok 261
2.2. Alaplemma. Helyi szélső érték 262
2.3. Rolle és Lagrange tétele 264
2.4. A Taylor-formula 265
2.5. Függvénydiszkusszió 267
2.6. A függvénydiszkusszió néhány alkalmazása 271
2.7. Görbék érintkezése. Görbület 273
2.8. Görbék paraméteres alakban 275
2.9. A függvénytáblázatokról 280
"A"
1.1.1.A 281
2.1.1.A 287
"B"
1.1.1.B 301
2.1.1.B 303
"C"
1.1.11.C 319
2.1.5.C 323
"D"
1.2.21.D 327
"M"
1.1.1.M 329
1.2.1.M 344
1.3.1.M 344
1.4.1.M 346
2.1.1.M 351
2.2.1.M 253
2.3.1.M 357
2.4.1.M 359
2.5.1.M 364
2.6.1.M 373
2.7.1.M 374
2.8.1.M 380
2.9.1.M 387
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem