kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Kiskapu Kft. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 759 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 19 cm |
ISBN: | 963-9301-47-7 |
Megjegyzés: | Néhány fekete-fehér ábrával. |
Bevezetés | |
Fodor Szabina: Programozási nyelvek tervezése | 7 |
Történeti áttekintés | 7 |
A korai nyelvek | 8 |
A szoftverfejlesztés kialakulása | 9 |
A programozási nyelvek szerepe | 11 |
A programozási nyelvek tervezésének alapelvei | 13 |
A "jó" programozási nyelv tulajdonságai | 13 |
A nyelvtervezés lépései | 18 |
Programozási nyelvek csoportosítása | 18 |
Imperatív, procedurális nyelvek | 18 |
Applikatív, funkcionális nyelvek | 19 |
Szabály alapú, logikai nyelvek | 20 |
Objektumorientált nyelvek | 20 |
A programozási nyelvek szabványosítása | 21 |
Nemzetközi programozás | 24 |
A programozási környezet nyelvre gyakorolt hatása | 25 |
Önálló fordítási egységek | 25 |
Tesztelés és nyomkövetés | 26 |
Nyékyné Gaizler Judit: Lexikális elemek | 29 |
A jelkészlet | 29 |
Az ASCII kód | 31 |
Az EBCDIC kód | 31 |
Az ISO 8859 család | 32 |
Az Unicode szabvány | 32 |
A programozási nyelvek jelkészletei | 33 |
Azonosítók | 35 |
A használható karakterek | 36 |
A megengedett szintaxis | 36 |
A kis- és a nagybetűk megkülönböztetése | 37 |
Hosszúsági megkötések | 37 |
A fenntartott szavak | 37 |
Literálok | 39 |
Számliterálok | 39 |
Karakterek és karaktersorozatok | 41 |
Megjegyzések | 42 |
Csizmazia Albert - Csizmazia Balázs: Vezérlési szerkezetek, utasítások | 45 |
A programozó feladata | 45 |
Mondatszerű leírás | 46 |
Folyamatábrák | 47 |
D-diagramok | 48 |
Blokkdiagramok | 49 |
Struktogramok | 50 |
Az assembly nyelvű megoldás | 50 |
A Pascal nyelvű program | 51 |
A Motorola 68000-es család programozása | 51 |
Az MC 68000-es assembly kód | 56 |
Az assembly és a Pascal nyelvű kód összevetése | 57 |
Egy elemi megközelítés | 58 |
A while-programok elemei | 59 |
Magasabb szintű műveletek | 59 |
Vezérlési megközelítések | 61 |
Imperatív programozási nyelvek | 61 |
Deklaratív és funkcionális nyelvek | 61 |
Párhuzamos végrehajtás | 62 |
Eseményvezérelt programozás | 62 |
A vizsgált programozási nyelvek | 63 |
Mondatszerű algoritmusleírás: COBOL | 63 |
Strukturált programozás: a Pascal nyelv | 65 |
Hordozható assembly: a C nyelv | 66 |
Minden objektum: a Smalltalk | 67 |
Egyéb vizsgált programnyelvek | 67 |
Értékadás, aritmetikai utasítások | 68 |
A COBOL eszköztára | 68 |
Egyszerű értékadás: a Pascal nyelv | 69 |
Értékadás a C nyelvben | 69 |
A Smalltalk megoldása | 70 |
A többszörös értékadás és a CLU | 70 |
Az értékadás szerepe a programokban | 70 |
Az üres utasítás | 71 |
Szekvencia és blokk utasítás | 71 |
Blokk utasítás a Pascalban | 72 |
Szakítás a Pascal hagyományaival: az Ada nyelv | 73 |
A C nyelvcsalád jellemzői | 74 |
A Smalltalk blokk utasítása | 74 |
Feltétel nélküli vezérlésátadás | 75 |
A COBOL eszközei | 76 |
Feltétel nélküli vezérlésátadás a Pascalban | 76 |
Modula-3: búcsú a GOTO-tól | 77 |
Különleges vezérlési utasítások a C-ben | 77 |
A Java újdonságai | 78 |
Elágazási szerkezetek | 79 |
Elágazás a COBOL-ban | 80 |
Feltételes utasítás a Pascalban | 81 |
Többirányú elágazás a Pascalban | 82 |
Biztonságos elágazások: a Modula-3 újításai | 82 |
Biztonságos CASE a Modula 3-ban | 84 |
A C nyelv elágazási szerkezetei | 84 |
Többágú elágazás a C-ben | 85 |
Többágú elágazás a C#-ban | 85 |
Feltételes utasítás a Smalltalkban | 86 |
Ciklusszerkezetek | 87 |
A COBOL cikulsai | 87 |
Ciklusutasítások a Pascalban | 88 |
Modula-3: biztonságos ciklusok | 90 |
loop-end-exit ciklusok | 91 |
Az Ada nyelv eszközei | 91 |
Ismétlési szerkezetek a C és a Java nyelvben | 92 |
A C# nyelv újdonságai | 93 |
Bejárók (iterátorok) | 94 |
Ciklusutasítás a Smalltalkban | 97 |
Önhívó kód (rekurzió) | 98 |
Összefoglalás | 99 |
Balázs Iván József - Porkoláb Zoltán: Hatókör, élettartam | 103 |
A memóriaterületek típusai | 104 |
A statikus memóriaterület | 104 |
A dinamikus memóriaterület | 104 |
Az automatikus memóriaterület | 105 |
Egy egyszerű példa | 105 |
Hatókör | 106 |
Globális hatókör | 108 |
Fordítási egység mint hatókör | 108 |
Függvény és kódblokk mint hatókör | 109 |
Egy típus mint hatókör | 110 |
Élettartam | 110 |
Példák | 113 |
Pécsy Gábor: Típusok | 119 |
Mi a típus? | 119 |
Típus a fordítóprogram szemszögéből | 119 |
Típus a programozó szemszögéből | 120 |
A programozási nyelvek típusossága | 122 |
Típuskonverzió | 123 |
Típusok osztályozása | 127 |
Típusosztályok | 128 |
Attribútumok az Ada nyelvben | 128 |
Skalár típusosztály | 129 |
Ábrázolás | 129 |
Műveletek | 130 |
Az Ada skalár típusai | 130 |
Diszkrét típusosztály | 131 |
Felsorolási típusok | 131 |
Egész típusok | 133 |
Csellengők | 138 |
Valós típusosztály | 140 |
Típusértékhalmaz | 140 |
Műveletek | 141 |
Programozási nyelvek | 142 |
Mutató típusok | 143 |
Memóriagazdálkodás | 144 |
Típusértékhalmaz | 146 |
Műveletek | 148 |
Alprogramra hivatkozó mutató | 151 |
Nyelvi specialitások | 152 |
Kifejezések | 155 |
Kifejezések szerkezete | 155 |
Kifejezések kiértékelése | 157 |
Egyéb nyelvi specialitások | 161 |
Összefoglalás | 162 |
Pécsy Gábor: Típuskonstrukciók | 167 |
Direktszorzat típus | 170 |
Típusértékhalmaz | 170 |
Műveletek | 171 |
A direktszorzat ábrázolása | 174 |
Egyedi nyelvi elemek | 176 |
Unió típus | 178 |
Típusértékhalmaz | 178 |
Műveletek | 179 |
Unió jellegű típuskonstrukciók | 180 |
Iterált típus | 187 |
Vektor | 188 |
Típusértékhalmaz | 188 |
Műveletek | 189 |
Nyelvi specialitások | 190 |
Általánosítás több dimenzióra - tömbök | 193 |
Halmaz | 195 |
Típusértékhalmaz | 195 |
Műveletek | 195 |
Egyéb iterált konstrukciók | 196 |
Összefoglalás | 198 |
Kozsik Tamás: Alprogramok | 203 |
Az alprogramok hatása a szoftverminőségre | 204 |
Eljárások és függvények | 205 |
Nyelvek, ahol nincs különbség az eljárások és függvények között | 206 |
Nyelvek, ahol van különbség az eljárások és függvények között | 208 |
Az alprogramok és hívások szerkezete | 209 |
Mi lehet paraméter vagy visszatérési érték? | 209 |
Az alprogramok specifikációja | 216 |
Alprogramok törzse | 222 |
Az alprogramok meghívása | 227 |
Rekurzív alprogramok | 232 |
Az alprogramok deklarációja | 233 |
Makrók és inline alprogramok | 235 |
Alprogram típusok | 236 |
Paraméterátadás | 237 |
Paraméterátadási módok | 237 |
A paraméterátadási módok összehasonlítása | 245 |
A lehetőségek néhány programozási nyelvben | 247 |
Az alprogramok környezete | 253 |
Külön fordíthatóság | 254 |
Beágyazhatóság | 255 |
Statikus és dinamikus hatókör | 257 |
A változók élettartama | 260 |
Az alprogramnevek túlterhelése | 261 |
Operátorok túlterhelése | 264 |
Az alprogramok megvalósítása | 264 |
Paraméterként átadott alprogramok megvalósítása | 267 |
Iterátorok | 269 |
Korutinok | 272 |
Összefoglalás | 274 |
Nohl Attila Rajmund: Kivételkezelés | 277 |
Bevezetés | 277 |
A kivételkezelés alapfogalmai | 277 |
Miért jó a kivételkezelés? | 279 |
A kivételkezelések összehasonlításának szempontjai | 285 |
A kivételkezelés kezdetei | 285 |
Egy utasítás kivételkezelése: FORTRAN | 285 |
Több utasítás kivételkezelése: COBOL | 286 |
Dinamikus kivételkezelés: PL/I | 286 |
Fejlett kivételkezelés | 288 |
Statikus kivételkezelés: CLU | 288 |
Kivételek terjedése: Ada 95 | 289 |
Kivételosztályok megjelenése: C++ | 291 |
Helyességbizonyítás és kivételkezelés: Eiffel | 292 |
A finally blokk: Modula-3 | 294 |
Ellenőrzött kivételek: Java | 295 |
A Delphi kivételkezelése | 296 |
Egymásba ágyazott kivételek: C# | 297 |
Kivételkezelés függvényekkel: Common Lisp | 297 |
Új megoldások: Perl | 299 |
Összefoglaló | 301 |
Példaprogramok kivételkezelésre | 302 |
C++ | 302 |
Java | 304 |
Ada 95 | 306 |
Eiffel | 308 |
Lakatos Attila: Modulok | 315 |
A moduláris tervezés | 315 |
A moduláris tervezés kritériumai | 315 |
A modularitás alapelvei | 316 |
A modulok nyelvi támogatása | 320 |
Alacsonyszintű programnyelvek | 320 |
Procedurális programnyelvek | 321 |
Az Ada nyitott modulok támogatása | 323 |
Objektumorientált programnyelvek | 328 |
Funkcionális programnyelvek | 329 |
Pécsy Gábor: Absztrakt adattípusok | 333 |
Típuskonstrukciók és adatabsztrakció | 333 |
Elvárások a programozási nyelvekkel szemben | 334 |
Modulokra bontás | 335 |
Egységbe zárás | 335 |
Az ábrázolás elrejtése | 335 |
Átlátszatlan típus a C-ben | 336 |
Ada típusok privát nézete | 338 |
CLU absztrakt adattípusok | 338 |
Láthatósági szintek | 339 |
A specifikáció és implementáció szétválasztása | 340 |
A modulfüggőség kezelése | 342 |
Konzisztens használat | 343 |
Általánosított programsémák | 344 |
A programozási nyelvek értékelése | 347 |
Hegedűs Hajnalka - Marcinkovics Tamás - Nyékyné Gaizler Judit - Kozsik Tamás: Típussal való paraméterezés | 353 |
Polimorfizmus | 359 |
Parametrikus polimorfizmus | 360 |
Altípusos polimorfizmus | 364 |
Túlterheléses polimorfizmus | 368 |
Típuskényszerítéses polimorfizmus | 370 |
A polimorfizmus megvalósítása monomorf nyelvekben | 371 |
A sablon-szerződés modell | 373 |
Sablonparaméterek | 376 |
Típus és típusosztály | 376 |
Alprogram | 378 |
Objektum | 379 |
Modul | 379 |
Példányosítás | 381 |
Explicit példányosítás | 382 |
Igény szerinti példányosítás | 382 |
Lusta példányosítás | 382 |
Sablonparaméterek megfeleltetése | 383 |
Specializáció | 384 |
Sablonok és öröklődés | 385 |
Összegzés | 387 |
Kovács D. Lehel István - Sergyán Szabolcs - Nyékyné Gaizler Judit: Objektumorientált programozás | 391 |
Az osztály és az objektum | 391 |
Az osztályok és objektumok az egyes nyelvekben | 393 |
Jelölési módok, diagramok | 400 |
Osztálydiagram | 400 |
Objektumdiagram | 400 |
A példányosítás ábrázolása | 400 |
Objektumok létrehozása és megszüntetése | 400 |
Egységbezárás | 405 |
Aatrejtés, interfészek | 406 |
Friend metódusok, osztályok | 409 |
Osztályadat, osztálymetódusok | 411 |
Öröklődés | 415 |
Adatrejtés és öröklődés | 423 |
Polimorfizmus és dinamikus kötés | 426 |
Absztrakt osztályok | 437 |
A közös ős | 440 |
Többszörös öröklődés | 441 |
Interfészek | 450 |
Beágyazott osztályok, tagosztályok | 454 |
Összefoglalás | 455 |
Juhász András: A programhelyesség-ellenőrzés nyelvi elemei | 459 |
A helyességi specifikációs nyelv | 463 |
Az Eiffel és az elsőrendű logika | 464 |
Példa | 469 |
Elő- és utófeltételek | 470 |
Osztályinvariáns | 476 |
Ciklusok | 478 |
A check utasítás | 482 |
Öröklődés | 483 |
A programhelyesség definiálása az Eiffelben | 487 |
Az attribútumok helyessége | 487 |
A metódusok helyessége | 487 |
Az osztályok helyessége | 490 |
A programok helyessége | 491 |
A programhelyesség-ellenőrzés problémái | 492 |
Függőségek | 492 |
Helyességi specifikációs nyelv | 493 |
A VEREM osztály | 495 |
Zsók Viktória - Tejfel Máté: Párhuzamos nyelvi elemek | 501 |
A párhuzamos nyelvek általános jellemzése | 505 |
Ada | 514 |
Taszkok | 514 |
A taszk specifikációja és törzse | 515 |
Taszk típusok, taszk objektumok | 517 |
Taszkok indítása, végrehajtása | 518 |
Taszkok lezárása (terminálása) | 519 |
A taszkok attribútumai | 519 |
Entry, entry-hívás, accept utasítás | 520 |
Belépésipont-családok | 521 |
A select utasítás | 522 |
Szelektív hívásfogadás | 522 |
Feltételes hívásfogadás | 523 |
A terminate alternatíva | 524 |
A delay és az abort utasítás | 524 |
Az else alternatíva | 524 |
A feltételes entry hívás | 526 |
Időhöz kötött entry hívás | 526 |
Kivételkezelés | 526 |
Példák | 527 |
CSP | 532 |
Occam | 534 |
Java | 537 |
C alapú könyvtárak | 543 |
MPI | 543 |
PVM | 553 |
Csontos Péter - Lakatos Attila: Programkönyvtárak | 561 |
Követelmények a programkönyvtárakkal szemben | 562 |
A jó könyvtárfejlesztő tulajdonságai | 562 |
Alapvető minőségi követelmények | 563 |
A programkönyvtárakra vonatkozó egyedi követelmények | 566 |
A követelmények teljesítésének feltételei | 569 |
Objektumorientált programkönyvtár-tervezés | 569 |
Osztályhierarchia | 570 |
Az osztályok mérete | 573 |
A szolgáltatások mérete | 576 |
Az osztályok fajtái | 578 |
Új paradigmák | 582 |
Általános programkönyvtárak | 583 |
Adatszerkezetek | 583 |
I/O | 584 |
Memóriakezelés | 584 |
Programkönyvtárak életciklusa | 584 |
Tervezési fázis | 585 |
Megvalósítási fázis | 586 |
Karbantartási fázis | 586 |
Horváth Zoltán - Zsók Viktória - Tejfel Máté - Horváth Zoltán: A funkcionális programozási nyelvek elemei | 589 |
Bevezetés | 589 |
A funkcionális programozási stílus | 590 |
Funkcionális program felépítése és kiértékelése | 591 |
A modern funkcionális nyelvek főbb jellemzői | 593 |
A funkcionális nyelvek rövid áttekintése | 596 |
Egyszerű funkcionális programok | 597 |
Egyszerű függvények definíciója | 597 |
Feltételek megadása | 597 |
Mintaillesztés | 598 |
Függvények típusa, magasabbrendű függvények | 599 |
Egyszerű típuskonstrukciók | 600 |
Lokális deklarációk | 605 |
Egy érdekesebb példa: királynők a sakktáblán | 607 |
Típusok és osztályok | 609 |
Polimorfizmus, típusosztályok | 609 |
Algebrai adattípus | 612 |
Típusszinonimák | 614 |
Származtatott típusok | 614 |
Típuskonstrukció osztályok | 615 |
Modulok | 615 |
Absztrakt algebrai adattípus | 616 |
Frissíthető változók, monádok, mellékhatás | 619 |
Egyszeresen hivatkozott változók | 619 |
Monádok | 620 |
Frissíthető változók | 621 |
Interaktív funkcionális programok | 622 |
Kivételkezelés | 624 |
Párhuzamos kiértékelés és elosztott programok | 625 |
Párhuzamos és elosztott programozás Concurrent Cleanben | 626 |
Distributed Haskell with Ports | 630 |
A JoCaml párhuzamos és osztott nyelvi elemei | 632 |
Ásványi Tibor: Logikai programozás | 637 |
Logikai programok | 638 |
Tények | 639 |
Szabályok | 640 |
Rekurzív szabályok | 644 |
Bevezetés a Prolog nyelvbe | 645 |
A logikai programok objektumai | 646 |
Listakezelés rekurzív LP módszerekkel | 647 |
A rekurzív keresés | 649 |
Az eredmény fokozatos közelítése | 649 |
Az akkumulátor módszer | 650 |
Az általánosítás módszere | 651 |
A Prolog gép | 652 |
Tiszta Prolog programok végrehajtása | 652 |
Az illesztés algoritmusa | 653 |
NSTO programok | 654 |
Első argumentum indexelés | 656 |
Utolsó hívás optimalizáció | 657 |
Vezérlésmódosítás a Prologban | 658 |
Feltételes célok | 658 |
Tagadás | 660 |
A Prolog metalogikai predikátumai | 662 |
Aritmetika | 662 |
Termek típusa és összehasonlítása | 664 |
Termműveletek | 665 |
Prolog műveleti jelek | 666 |
A Prolog logikán kívüli predikátumai | 668 |
Programbetöltés | 669 |
Bemenet és kimenet | 669 |
Önmódosító programok | 670 |
Prolog célok megoldásainak összegyűjtése | 672 |
Kivételkezelés a Prologban | 673 |
Prolog modulrendszerek | 675 |
A név alapú modulrendszer | 675 |
Az eljárás alapú modulrendszer | 675 |
A forrásmodul megváltoztatása | 677 |
Kitekintés | 679 |
Ajánlott irodalom | 679 |
Klasszikus LP-kiterjesztések | 680 |
Az ötödik generációs számítógépek és programjaik | 680 |
Újabb irányzatok | 681 |
Összefoglalás | 682 |
Csontos Péter - Kozsik Tamás: Aspektusorientált programozás | 685 |
Az AOP áttekintése | 686 |
Aspektusok és komponensek | 687 |
Aspektusleíró nyelvek | 688 |
Aspektusszövők | 688 |
Az AspectJ bemutatása | 689 |
Az AspectJ elemei és főbb tulajdonságai | 689 |
Egy rövid AspectJ példa | 690 |
Fejlesztőeszközök és rokon nyelvek | 690 |
Az AOP-vel rokon paradigmák és megvalósításaik | 691 |
Vonatkozások többdimenziós szétválasztása (MDSC) | 691 |
Adaptív programozás (AP) | 692 |
Kompozíciós szűrők (CF) | 693 |
Generatív programozás (GP) | 693 |
Intencionális programozás (IP) | 694 |
További ígéretes kezdeményezések | 695 |
Csontos Péter: Programozási nyelvek rövid leírásai | 697 |
Ada 95 | 697 |
ALGOL 60 | 698 |
ALGOL 68 | 698 |
BASIC | 699 |
BETA | 699 |
C | 699 |
C++ | 700 |
C# | 700 |
Clean | 701 |
CLU | 701 |
COBOL | 701 |
Delphi | 702 |
Eiffel | 702 |
FORTRAN | 703 |
Haskell | 703 |
Java | 704 |
LISP | 704 |
Maple | 705 |
Modula-2 | 705 |
Modula-3 | 705 |
Objective-C | 706 |
Pascal | 706 |
Perl | 706 |
PHP | 707 |
PL/I | 707 |
Python | 707 |
SIMULA 67 | 708 |
Smalltalk | 708 |
SML | 708 |
SQL | 709 |
Tcl | 709 |
Függelék | 711 |
Irodalomjegyzék | 718 |
Tárgymutató | 736 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.