Programalkotás előtt...

Előszó

A magyarországi általános művelődési központi (ámk-) mozgalom fejlődésében az utóbbi években hangsúlyossá vált az a felismerés, hogy a település művelődési (alapellátó) intézményeinek összevonásával - integrációjával - létrejött új intézmény, az általános művelődési központ működéséért elsősorban saját helyi társadalma előtt felelős, a működésére vonatkozó igényeket, elvárásokat innen veszi, alapvető programját saját helyi társadalmának művelődési folyamataira szegezve fogalmazza. A magyar ámk-k valóságát, küzdelmeit és kudarcait is jól ismerve valljuk, hogy a helyi társadalomnak való megfelelés - mi így nevezzük: környezetfüggőség - kihívásaival a legnehézkesebben tájékozódó, magára találó ámk is szembetalálkozott (s többnyire inkább szembetalálkozott, ha már az ámk cégtáblát kitűzte kapujára mint korábban önmagát működő óvodaként, iskolaként, könyvtárként, művelődési otthonként definiáló intézmény), s ezen - olykor megrázó - szembetalálkozás után valamivel jobb feltételekkel kísérelhet meg választ adni ezekre a kihívásokra. Választ adni? Inkább így írnánk: folyamatos dialógusban állni. Értelmiség és saját "népe". Az ámk házigazdái és látogatói. A magyarországi ámk-k tapasztalatait vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az intézmény házigazdáinak programalkotó tevékenysége egy olyan (mi így neveztük: transzmissziós) munka, melynek során a helyi társadalom művelődési folyamatait feltérképezvén fogalmazzák meg teendőiket, teendőik rangsorát, rendezik át szervezetüket, programjaikat, olykor tereiket is. (Még azt is tapasztaltuk, hogy hamar kátyúban reked az árak szekere, ha a programkeresés-programalkotás kiindulópontjának meghatározásánál alább adják annál a szintnél, amit a "művelődési folyamatok" szintjének neveztünk. "Alább adják" például akkor, ha azonmód a "művelődési tevékenységek" - programok, akciók, szervezeti formák - szintjéről fogalmazzák a programot. Vissza