Profán patológia

Előszó

Szerény munkám, mit az Olvasó kezében tart, hosszú évek tapasztalatainak gyümölcse. Ösztökélő segítőtársak nélkül azonban nem juthattam volna el a megtisztelő lehetőségig, hogy formába öntsem őket. Köszönet azoknak az orvostanhallgatóknak, akik elképesztő tudatlanságukkal ráébresztettek arra, hogy a legelegánsabb szaktudományos fejtegetések is képesek úgy kihullani a diák fejéből, mint likas zsákból a gabona. Továbbá azon kollégáimnak, munkatársaimnak, akik pszeudotudományos sürgölődésükkel, percre sem lankadó, könyöklő igyekezetükkel életre keltették bennem az irónia kisördögét. Akik áskálódásaikkal, kicsinyes intrikáikkal nap mint nap táplálták, testesre hizlalták. Őszinte hálám kísérje azokat a főnökeimet, elöljáróimat, akik nem mulasztották el, hogy erejüktől tellően - nemegyszer merő hiúságból - betartsanak, pályám nevezetesebb állomásain gáncsot vessenek. Közreműködésük nélkül nem sajátíthattam volna el a korszerű önvédelem agyafúrt metodikáit. Ennél mélyebb hála csak családom tagjait és jóbarátaimat illetheti. Nem hagytak cserben, szerető gondoskodásukkal, csillapító, bölcs szavakkal mellettem álltak. Alkalmi kudarcaik megannyi sajgó következményére ügyet sem vetve, mindig készek voltak békés mederbe terelni a fortyogó lávaként kitörni készülő epét. Elévülhetetlen érdemet szereztek, midőn együttes, szelíd erőszakkal a markomba nyomták a golyóstollat. Amely nélkül viszont ez a könyv sohasem született volna meg. Vissza