Fülszöveg
Király Lajos költő 1947 március 13-dikán született Nagykanizsán. Első írása a nagykanizsai Zrínyi Miklós Fiúkollégium FÓRUM című lapjában jelent meg 1964-ben "Ecserin" címmel. 1965-ben, mint diákköltő aranyérmet nyert a keszthelyi Helikon pályázaton "Hópelyhek éneke" című versével. Alkotói pályafutását ettől az időszaktól lehet számítani.
A megyei lapok közül elsőként a Somogyi Néplap közölt tőle verseket 1966-ban. 1968-ban és 1972-ben Zala megyei, 1970-ben országos irodalmi pályázatot nyert, 1992-ben pedig a Móra könyvkiadó külön díját kapta meg. Verseit megyei és országos napilapok, irodalmi folyóiratok, a rádió és a TV bemutatták. Eszperantó nyelvű verseskötete a világ számos országába eljutott.
Ezidáig 12 kötete jelent meg: Aranytollú Remény-Madár (versek, 1987), Mese a Csoda-Kútról (versek, 1988), Piros Táltos (versek, 1988), Fény és Árnyék (versek, vallomások 1989), Vox Humana (válogatott versek eszperantóul, 1990), Kinél van a lámpás? (Versek, 1990), Gyöngyök a sárban...
Tovább
Fülszöveg
Király Lajos költő 1947 március 13-dikán született Nagykanizsán. Első írása a nagykanizsai Zrínyi Miklós Fiúkollégium FÓRUM című lapjában jelent meg 1964-ben "Ecserin" címmel. 1965-ben, mint diákköltő aranyérmet nyert a keszthelyi Helikon pályázaton "Hópelyhek éneke" című versével. Alkotói pályafutását ettől az időszaktól lehet számítani.
A megyei lapok közül elsőként a Somogyi Néplap közölt tőle verseket 1966-ban. 1968-ban és 1972-ben Zala megyei, 1970-ben országos irodalmi pályázatot nyert, 1992-ben pedig a Móra könyvkiadó külön díját kapta meg. Verseit megyei és országos napilapok, irodalmi folyóiratok, a rádió és a TV bemutatták. Eszperantó nyelvű verseskötete a világ számos országába eljutott.
Ezidáig 12 kötete jelent meg: Aranytollú Remény-Madár (versek, 1987), Mese a Csoda-Kútról (versek, 1988), Piros Táltos (versek, 1988), Fény és Árnyék (versek, vallomások 1989), Vox Humana (válogatott versek eszperantóul, 1990), Kinél van a lámpás? (Versek, 1990), Gyöngyök a sárban (versek, 1991), Szó Kép (versek Deák István asszociációs grafikáihoz, 1991), Száll a pitypang, mint a szellő (gyermekversek, 1991), Gyermekkor Tündércsodái (versek, elbeszélések, tárcák, 1992), Rekviem (versek, 1994), A bölcsességek titkaiból (aforizmák, 1995).
Több mint 50 irodalmi antológiában jelentek meg írásai. Szerepel Magyar Irodalom Évkönyvében, a Váci Mihály Irodalmi Kör Irodalmi Kislexikonában, a Who is Who (KiKicsoda) Magyarországon lexikonban. Írói, költői munkásságán túlmenően hosszú éveken keresztül ifjúsági klubot, irodalmi színpadot vezetett. 17 éven keresztül a diák szövetkezők országos irodalmi és rajzpályázatát, valamint országos találkozóit szervezte. "DIÁKSZÖVI" újságot alapított és 4 évig szerkesztett. A "Művészet és Barátai" Alapítvány titkára, 1991 óta a Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnöke. Kulturális, irodalmi, közművelődési tevékenységéért 1974-ben a Kulturális Miniszter dicséretben részesítette, 1992-ben Krúdy Emlékérmet, 2002-ben Krúdy Ezüstérmet, 2003-ban a "KLÁRIS" irodalmi folyóirat különdíját kapta. 2005-ben részére a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozták.
Vissza