Sztrájkjogi projekt

ÁJOB projektfüzetek 2010/4.

Szerző

Dr. Pajcsicsné Dr. Csóré Erika

Budapest

'Prof. Dr. Szabó Máté: Sztrájkjogi projekt ' összes példány

Kiadó:	Országgyűlési Biztos Hivatala
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2010
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	129 oldal
Sorozatcím:	ÁJOB projektfüzetek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-88313-6-1

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A sztrájk mint sajátos állampolgári érdekérvényesítés
A szabad mozgáshoz és a kollektív érdekérvényesítéshez való jogok gubancai: a közlekedési dolgozók sztrájkjai
A tiltakozásokat a modern jogállam szabályozott keretek között engedi meg gyakorolni. A jogi keretek mindenki számára egyenlően nyitottak, áttekinthetőek, nyilvánosan megismerhetőek. A polgári társadalom eltérő módon viszonyult a politikai és a gazdasági érdekérvényesítés jogához. Míg a szabad véleménynyilvánítás és a gyülekezés joga a nagy polgári forradalmak alkotmányos vívmánya, a kollektív érdekérvényesítésre szolgáló sztrájkot a kezdeti polgári alkotmányok nem ismerték, elutasították a polgári jogrendszerek. Ennek alapja a liberális demokrácia két alapvető feltételezése:
1. A köz- és a magánszféra két nagy jogcsoportra, a köz- és a magánjogra való rigorózus elválasztása, amelyet Marx a „burgeois" és a „citoyen" kettős szerepével, skizofréniájával írt le.
2. A polgár jogainak mint kizárólagosan egyéni jogoknak az értelmezése, amely nem tesz lehetővé kollektív jogokat.
A klasszikus liberális felfogás a munkaszerződést mint magánjogi és mint egyéni megállapodást látja és láttatja munkaadó és munkavállaló között, amelyben nincsen helye szakszervezetnek vagy más kollektív dolgozói érdekérvényesítési formáknak. A munkásmozgalom kiharcolta magának a sztrájkjogot, ami nehezebb dió volt, mint a békés gyülekezés joga, hiszen azt a polgárok is élvezni kívánták.
Gyülekezés és sztrájk összevetése
A gyülekezési jog tehát előbb kezd érvényesülni, mint a sztrájk jogának elismerése.
A gyülekezés joga beleillett a klasszikus liberális individualista sémába, hisz a gyülekezők egyéni döntés alapján csatlakoznak egy ügyhöz, kinyilvánítják - csoportot alkotva - véleményüket. Ezzel szemben a sztrájkolók azonos társadalmi kategória kommunikációs és szolidáris hálózattal összekötött közösségét (category + network = cat-net, Charles Tilly) alkotják, amely a szolidaritási sztrájk révén akár globálissá válhat, ahogyan Marx a Kommunista kiáltványban megfogalmazta, és a rendszerváltás előtti Népszabadság a kolofonján viselte: "Világ proletárjai egyesüljetek". Azaz egyesüljetek, de ne gyülekezzetek. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Köszönetnyilvánítás 9
1. A sztrájkjogi projektről általában 11
2. Problématérkép, tézisek 16
2.1. A tézisek részletes kifejtése 17
3. Műhelybeszélgetés és konferencia 27
4. A projekt tevékenységéhez kapcsolódó publikációk és egyéb kommunikáció 30
4.1. Publikációk 30
4.2. A projekt tevékenységéhez kapcsolódó kommunikáció 30
5. A sztrájkjog szabályozásával kapcsolatos nemzetközi gyakorlat áttekintése 32
5.1. A szabályozás módja az egyes országokban 32
5.2. A sztrájkhoz való jog az egyes "kritikus" ágazatokban 33
6. A projekt keretében lefolytatott ombudsmani vizsgálatok tapasztalatai 37
6.1. A Sztrájktörvény és a Munka Törvénykönyve koherenciája 37
6.2. A közszolgáltatók tájékoztatási kötelezettsége 40
6.3. Megállapodás a még elégséges szolgáltatásról 45
6.4. Helyszíni vizsgálat az utastájékoztatással és a még elégséges szolgáltatással összefüggésben tett ombudsmani ajánlások érvényesüléséről 49
6.5. A sztrájkjog gyakorlása az oktatás-, energiaszolgáltatás-, egészségügy területén 52
6.6. A rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak sztrájkhoz való joga 67
6.7. A Sztrájktörvény alkotmánybírósági felülvizsgálatának indítványozása 78
7. Sztrájk és felelősség 89
8. Összegzés és zárszó 107
Melléklet - Háttéranyagok 109
I. Az Európai Szociális Charta rendelkezései a sztrájkról 109
II. A munkavállaló által kezdeményezett sztrájk 111
III. Az egészségügyi ágazatban lezajlott sztrájkok 114
IV. Az oktatási ágazatban lezajlott sztrájkok 118
V. Vasutasokat érintő sztrájkok Magyarországon 1990-2010 között 122
VI. A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat szerepe a munkaügyi konfliktusokban 124

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem