44 évem a szülészetben

Előszó

Részlet a könyvből:
1942. június 6.-án születtem akkor még Magyarországhoz tartozó Máramarosszigeten.
Édesanyám tanítónő volt, édesapám jogot végzett, jegyzőségen dolgozott. Az ő munkaszeretetük, becsületességük, tisztességük adta meg nekem egész életemre azt az alapot, amire mindig is támaszkodhattam. Feleségem Dr. Modensieder Mariann kardiológus -belgyógyász szakorvos. Fiam István ortopéd szakorvos, a Kaposvári Kórház Ortopéd osztályának vezető - főorvosa. Menyem gyermekgyógyász. Unokáim Kata és Zsombor 7 ill. 5 évesek.
Az általános iskolát Máragyűdön ill. Pellérden végeztem (édesapámat a jegyzőségre helyezték.) Az általános iskola alsó tagozatában édesanyám tanított,-öcsémmel együtt- így minden napra tanulnunk kellett, hisz mindig tudta, hogy készültünk-e vagy sem. Külön gondot fordított az írásunkra, aminek később, orvosként Lajos professzornál nagy hasznát vettem. Rendkívül kényes volt arra, hogy az anamnézist pontosan vegyük föl és az írásunkat (akkor még kézzel írtuk a kórlapokat) el tudja olvasni. "Pista, hogy-hogy ilyen szépen és olvashatóan írsz?" -kérdezte. Édesanyám tanított és bizony ha "macskakaparásszerű" volt az írásom, akkor "kaptam" válaszoltam. "Halljátok, ha Pista rondán írt, akkor az édesanyja megfenyítette!" és nagyot nevetett. "Titeket is elverhettek volna." Lajos Professzornak ugyanis az volt a szokása, akinek a kórlapját - az anamnézist - nem tudta elolvasni, akkor eltépte és az ember kezdhette újra felvenni az adatokat. Vissza