Egészségügyi informatika

Tartalom

1. Egészségügyi informatika 11
1.1. Informatika - egészségügyi informatika 11
1.2. Informatikai tevékenységek az egészségügyben 11
1.2.1. Gazdasági célú adatfeldolgozások 12
1.2.2. Adatfeldolgozás-jelfeldolgozás-intelligens műszerek 12
1.2.3. Szakmai információs rendszerek 12
1.3. Adatáramlás-információközvetítés az egészségügyben 14
1.4. Az egészségügyi informatika hazai eredményei 14
1.5. A hazai egészségügy informatikai koncepciója 15
1.5.1. Egészségmegőrzés 16
1.5.2. Egészségügyi ellátás 16
1.5.3. Az ellátási szintek és beszámolási rendszerük 18
1.6. Az egészségügyi informatika módszertani kérdései 19
1.6.1. Adatkezelés 19
1.6.2. Számítástechnikai módszerek 20
1.7. Egészségügy-egészségügyi rendszerek 21
1.7.1. Az egészségügyi rendszerek felosztása 22
1.7.2. Finanszírozási rendszerek 25
1.7.3. Az egészségügyi rendszerek strukturális felosztása 30
1.7.4. A magyar egészségügyi rendszer sajátosságai 31
2. A korszerű informatika technológiája és fejlődési trendjei 42
2.1. Operációs rendszerek 44
2.2. A hálózatok 45
2.3. A számítógépek 53
2.3.1. Hardvereszközök 55
2.3.2. A háttértárolók 59
2.3.3. Printerek, grafikai megjelenítők 60
2.4. Szoftverfejlesztési eszközök 61
2.4.1. Induló fejlesztések ütemezése 64
3. Klasszifikációs rendszerek az egészségügyben 66
3.1. Alapfogalmak 66
3.1.1. Adat 66
3.1.2. Információ 66
3.1.3. Kódrendszer 68
3.1.4. Az információ leírása 68
3.2. A klasszifikáció folyamata 68
3.3. Elterjedt kódrendszerek 70
3.3.1. Betegségek nemzetközi osztályozása (BNO, ICD), kódrendszere 70
3.3.2. WHO-tevékenységi kódlista 73
3.3.3. SNOMED-kódrendszer 74
3.3.4. DRG-HBCS-kódrendszer 76
4. Adatkezelés az egészségügyben 78
4.1. Adat-és adatrekord-típusok 78
4.2. Adatkezelési technikák 80
4.3. Az adatáramlás 82
4.3.1. A vonalkapcsolt adatátvitel egészségügyi alkalmazásának lehetőségei 83
4.4. Rendszerterv 84
4.5. Adatgyűjtés, adatvédelem 85
5. Az alapellátás informatikája 86
5.1. Az alapellátás információs rendszerének szakmai alapelvei 87
5.2. Az alapellátás körében gyűjtött információk formája 87
5.3. Az alapellátás informatikai célkitűzései 88
5.4. A kötelező adatszolgáltatás és a munkatevékenység dokumentálása 88
5.4.1. A finanszírozási rendszerrel összefüggő adatok gyűjtése 89
5.4.2. Az alapellátásban alkalmazott információs rendszerek törzsadatbázisai 90
5.5. Az alapellátás gyógyító-megelőző feladatainak számítógépes megoldása 92
5.5.1. Szakmai feladatok csoportosítása 92
5.5.2. Az alapellátási programrendszer szerkezeti felépítése 93
5.5.3. A számítógépes alapellátási információs rendszer technikai alapkövetelményei 94
5.6. Egészségügyi törzsadatok az alapellátási rendszerben 96
5.6.1. Felnőtt-törzsadatok 96
5.6.2. Gyermek-törzsadatok 98
5.7. A szakmai munkatevékenységhez csatlakozó feladatok informatikai megoldása 98
5.7.1. Beutalások 98
5.7.2. Igazolások 98
5.7.3. Vényírás 99
5.7.4. Gyógyszerkiválasztó program 99
5.7.5. Számlakészítés 99
5.7.6. Táppénzes rendszer 99
5.8. Gondozási rendszer 99
5.9. Háziorvosi rendszer - információáramlás 101
5.9.1. Adatátvitel a háziorvos ellátási területén belül 101
5.9.2. Adatátvitel a rendelőn túlra- távadatátvitel 102
5.10. Adatállományok mentése, adatarchiválás 103
5.10.1. Mentés 103
5.10.2. Archiválás 103
5.11. A hazai forgalomban levő jelentősebb alapellátási softverek jellemzői 103
6. A szakellátás információs rendszere 106
6.1. Az alapellátás és szakellátás kapcsolata 106
6.2. A fekvőbeteg-és járóbeteg-szakellátás kapcsolata 107
6.3. A járóbeteg-(ambuláns) szakellátás informatikai megoldásai 108
6.3.1. Betegazonosítás és törzsadatok 108
6.3.2. A napi tevékenység regisztrálása 108
6.3.3. A szakrendelésen megjelenő gondozott betegek szakmai csoportosítása 109
6.3.4. Diagnózis és terápiamodul 109
6.3.5. Betegforgalmi napló 110
6.3.6. A rendszer egyéb szolgáltatásai 110
6.3.7. Egységes európai standardek 111
6.4. Kórházi rendszerek 111
6.4.1. A kórházi rendszerek fejlesztése, a legfontosabb alkotórészek 111
6.4.2. Speciális jellemzők, egységesítési törekvések 117
6.4.3. Egy integrált rendszer jellemzői 119
7. Szakértői rendszerek a medicinában 128
7.1. Alapfogalmak 128
7.1.1. Mesterséges intelligencia 128
7.1.2. A mesterséges intelligencia helye az egészségügyben 129
7.1.3. Modellek és fajtáik 129
7.2. Szakértői rendszerek megjelenési formái 130
7.2.1. A döntéselőkészítő modellek 130
7.2.2. Általános döntési modellek 131
7.2.3. Problémamegoldó rendszerek (szakértői rendszerek) 132
7.2.4. Betegségmodell 132
7.2.5. Az orvosi tudás átírása a számítógép világába 133
7.3. Szakértői rendszerek problémakezelési stratégiái 137
7.3.1. Adatorientált (data-driven) módszer 137
7.3.2. Hipotézisorientált (goal-driven)módszer 138
7.3.3. Kevert stratégia 138
7.3.4. Mintaillesztéses módszer 138
7.3.5. Többszörös feladatmegoldás 139
7.4. A szakértői rendszerek fejlődése - programozási nyelvek 139
7.5. A szakértői rendszerek felépítése 139
7.6. A szakértői rendszerek fejlesztése 140
7.7. Szakértői keretrendszerek 141
7.8. Néhány ismert klasszikus orvosi szakértői rendszer 142
7.9. Néhány, Magyarországon kifejlesztett szakértői rendszer 142
8. Az informatika speciális területei 146
8.1. Intelligens orvosi műszerek-jelfeldolgozás 146
8.1.1. Intelligens orvosi műszerek 146
8.1.2. Biológiai jelanalízis 147
8.1.3. Mérőműszerek-mérési eredmények-informatika 148
8.1.4. Számítógépes képfeldolgozás 149
8.1.5. Számítógépes grafika 149
8.1.6. Digitális képfeldolgozás 150
8.2. Biológiai modellezés 150
8.3. Biometria 153
8.3.1. A matematikai statisztika 153
8.3.2. Általános orvosi biometria 154
8.3.3. Elemző részletes biometria 157
8.3.4. Statisztikai programcsomagok 158
8.4. Az egészségügyi adatkezelés jogi problémái 160
8.4.1. Az egészségügyi adatkezelés jelentősége, konfliktusai 160
8.4.2. Az egészségügyi adat kezelésének lehetséges céljai 161
8.4.3. Az egészségügyi adatok továbbíthatósága harmadik személyrészére 162
9. A társadalombiztosítás informatikai problémái 164
9.1. A személyi adatbázis 165
9.1.1. A biztosított azonosítása 165
9.1.2. A biztosítási kártya 165
9.1.3. A biztosítási kártya lehetséges funkciói 168
9.1.4. A Magyarországon bevezetett biztosítási kártya néhány sajátossága 169
9.2. Az egészségügyi finanszírozás informatikai problémái 171
9.2.1. Az alapellátás 171
9.2.2. A járóbeteg-szakellátás 172
9.2.3. A fekvőbeteg-ellátás 172
9.2.4. A személyi adatbázis és a finanszírozási adatbázis összefüggései 172
9.3. Minőség-ellenőrző, minőségbiztosítási és költségoptimaiizáló rendszerek a társadalombiztosítás informatikájában 173
9.3.1. Minőség-ellenőrzés 173
9.3.2. Költségfigyelő, költségoptimalizáló rendszerek 174
9.3.3. A gyógyszerár-támogatás ellenőrzésének kérdésköre 176
9.4. A nyugdíjrendszer informatikai problémái 177
9.5. A társadalombiztosítás informatikai rendszerének tervezése 178
10. Oktatás és informatika 182
10.1. Informatikai oktatás az egészségügyben 182
10.1.1. Informatikai oktatás mint képzési folyamat 183
10.1.2. Informatikai oktatás mint továbbképzés 184
10.1.3. Számítástechnikai eszközökkel támogatott oktatás 184
10.1.4. A számítógépes oktatórendszerek osztályozása 185
10.1.5. Közvetlen kapcsolatra épült, kötött szerkezetű általános célú oktatórendszerek 186
10.1.6. Intelligens CAI-oktatórendszerek 186
10.1.7. Nem párbeszédes oktatórendszerek 187
10.1.8. Új irányzatok az oktatásban 187
10.1.9. Hypertext-hypermedia 188
10.2. Multimédia oktatási rendszerek 188
10.2.1. A képi információ szerepe az orvosi ismeretszerzésben 188
10.2.2. A multimédia megjelenítés heterogenitása 189
10.2.3. Képalkotó eljárások 190
10.2.4. A képek kezelése 191
10.2.5. A képek tárolása, képtömörítés 192
10.2.6. A multimédia típusú oktató (vizsgáztató) modell alapelemei 192
10.2.7. Hardverigények 193
10.3. Irodalom a computerben 194
10.3.1. Mi a CD-ROM adatbázis? 194
10.3.2. Mi az előnye a CD-ROM adatbázisnak? 195
10.3.3. Hardverszükséglet 195
10.3.4. Milyen CD-ROM adatbázisok vannak az egészségügyben? 195
11. Tárgymutató 199

Témakörök