Próbaérettségi nagykönyv - Matematika

Előszó

Az érettségi előtt álló diákoknak minden tanévben választaniuk kell: emelt vagy középszintű érettségi vizsgát tesznek?
Nézzük, mire számíthatnak azok a diákok, akik a középszintű vizsgát választják. A középszintű matematika érettségi vizsga - hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához - egy 180 perces írásbeli vizsgát jelent, melynek a feladatsorát ugyanúgy központilag állítják össze, mint eddig is. Szóbeli vizsgára az mehet, aki nem éri el az elégséges alsó határát, azaz a 20%-ot, de az elérhető pontszámoknak legalább 10%-át elérte. Az írásbeli vizsgán általában ugyanazok a segédeszközök használhatók majd, mint eddig is: függvénytáblázat és számológép. Lényeges eltérés az eddigiektől a feladatsor jellege. A középszintű érettségin szereplő feladatsor két részből áll: az 1. rész 10-12 rövid, egyszerű, az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét mérő feladatlap, melynek megoldására 45 perc áll mindenkinek a rendelkezésére. A 45 perc letelte után e feladatlapot be kell adni, annak korrigálására, javításokra, új megoldásokra már nincs lehetőség. E feladatlap kitöltésével összesen 30 pont szerezhető. A középszintű érettségi írásbeli II. része 135 perc időtartamú, és ez további két részre bomlik, de ezek megoldása már folyamatos, a megadott 135 percen belül már nincs korlátozva. A II./a részben 3 db, egyenként 12 pontos feladat található. A II./.b rész 3 db egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, melyből 2-t kell megoldani, és csak e kettő értékelhető. A jelzett pontszámokból sejthető, hogy a II./a és II./b részekben már nehezebb, összetettebb, esetenként több témakört is érintő problémák szerepelnek majd. Arra is számítani lehet, hogy a 11. rész feladatai között már olyanok is lesznek, melyek 2-3 vagy esetleg több részkérdést is tartalmaznak. További érdekes változás az eddigiekhez képest, hogy a középszinten - eltérően az elmúlt évtizedek gyakorlatától - nem szerepel tételbizonyítás. Ugyanakkor kifejezett szándéka e vizsgarendszer változtatását előkészítő és végrehajtó szakembereknek, hogy úgy a közép-, mint az emelt szinten a feladatsorok minél több a gyakorlati életből vett problémát, kérdést vessenek fel. Főképpen abból a célból, hogy a matematikai modellalkotás minél nagyobb hangsúlyt kapjon a középiskolai matematika-oktatásban. Fontos tartalmi változások is vannak. Ezek közül a legfontosabb, hogy bizonyos témakörökben (algebrából, geometriából stb.) csökkent a követelményrendszer (hogy csak néhány példát említsünk: geometriából nem szerepelnek a kerületi és középponti szögek, a húrnégyszögek, vagy pl. algebrából már nem lesz követelmény a Viéte-formulák ismerete, alkalmazása stb.). Ugyanakkor az eddigi érettségi követelményekben nem szereplő új témakörök ismerete és alkalmazása bekerült a követelmények közé. Ezek közül ki kell emelni elsősorban a kombinatorika, a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, valamint a gráfelmélet elemi szintű ismeretét és alkalmazását. Sajnos meglehetősen kevés olyan típusú példatár vagy feladatsor sorozatot tartalmazó kiadvány van jelenleg forgalomban, melyek igyekeznek modellezni a középszintű érettségin várható feladatsor jellegét. Nos, e hiány pótlására született meg e mostani feladatgyűjtemény. Kiadványunk 12 feladatsort tartalmaz. Olyan feladatsorokat, melyek összeállításakor igyekeztünk maximálisan figyelembe venni a középszintű matematika érettségi ismert követelményrendszerét, az érettségi feladatsor jellegét, szerkezeti és tartalmi felépítését. Igyekeztünk a követelményrendszerben szereplő témaköröket az előírt arányban szerepeltetni az egyes feladatsorokban. Arra is törekedtünk, hogy az egyes feladatsorok I. és II. részében szerepeltetett példák nehézségi foka nagyjából megfeleljen a közép szintű érettségin elvárható feladatok nehézségi szintjének. Vissza