Pro Philosophia füzetek 1995/1.

Előszó

Régi felismerés, hogy a filozófia, a művészet és a vallás nem szemlélhető egy-egy lehatároltan önálló szellemi univerzumként - forrásvidékük valahol egybemetsződik. Ezen összetartozás tudatosítása és gyakorlási szándéka, a mindent-együtt-látás unikális kényszere vezetett bennünket terveink szerint negyedévenként jelentkező füzetünk létrehozásában.

Kiadványunk a gondolkodó ember "magánbeszédeinek" almanach jellegű gyűjteménye - alapos és elegáns dialógusok igényével A szűkebb szakma felől, de a végső igazságokat kereső-fürkésző, a színház, a hit, a bölcselkedés és művészetelméletek egymásba hajló aurájára, problémáira fogékony kételkedők fórumává kívánunk válni, egy sajátos arányrend kialakításával. Eszmetörténeti tömbjeink részint hazai szerzők bölcselkedő esszéin, részint fordításokon, újrafordítás okon alapulnak.

A kiadványunk köré települő - ismert vagy ismeretlen - szellemlátók felvállalják a klasszikus európai filozófia, a színház- és művészetelmélet, a vallásos gondolkodás szolgálatát és ápolását, ugyanakkor korukat és legmodernebb önmagukat is hozzágondolják a régi problémákhoz - a befogadás és kitárulkozás, az alámerülés és elrugaszkodás jegyében.

Szándékunk szerint vizsgáljuk a létező univerzumban elhelyezkedő ember sorsát, a különböző korok globális és regionális kihívásait, valamint a bölcselet válaszalternatíváit. Meg szeretnénk őrizni az emberi gondolkodás történetének kitaposott ösvényeit, gazdagítva a fent említett tudományok új kutatásaival. Téma-kurzusaink olyan gondolati sejtrendszereket próbálnak felfeszíteni, amelyek napjaink etikai Bábelében reális támpontokat ajánlanak az eligazodáshoz.

Korunk nem kedvez az elmélyült gondolatnak. Filozofálni pedig szükséges, hiszen ezzel is oldhatjuk elgépiesedett, fogyasztói beidegződéseinket, pótcselekvéseinket. Mindezt azért, hogy létezésünk méltó legyen a kihívás-vállaló ember minőségi kritériumaihoz. Kierkegaard szavával: "egzisztálni annyi, mint egy gondolat megvalósításán fáradozni." Ezt tűztük ki célul.

Munkánkhoz kitűnő hátteret nyújt a Veszprémi Egyetem Társadalomtudományi és Színháztudományi Tanszékének együttgondolkodása, és az ország hasonló szellemi műhelyeivel való kapcsolata Hangsúlyozzuk a veszprémi kötődést, hiszen örömmel tölt el bennünket, hogy a humán kultúra értékei egyre jobb pozíciót vívnak ki a város szellemi befogadói között, s ez igazán méltó a királynék városához, a pannon múlt hagyományteremtő élesztéséhez.

Nietzsche szavát tekintjük útravalónak: Ecce homo. Werde, was du bist. Vissza