Prizma 2010/4.

Előszó

Részlet:
"A Prizma ismét egy markáns szerző, az amerikai függetlenfilm emblematikus alakjának munkásságát tárgyalja. Jim Jarmusch egyfelől korai filmjeikben a - klip-esztétika elterjedésekor -az európai modernizmus hagyományaihoz nyúlt vissza, másfelől a kilencvenes években indult amerikai függetlenfilmesek számára szolgált mintául. Tanulmányaink a/ underground filmezés idoljának életművét nem csupán a filmes diskurzus berkein belül, hanem a társművészetek, elsősorban a zenei, festészeti, illetve irodalmi vonatkozások tükrében interpretálják.
A Téma-rovat bevezető írásában Szalay Dorottya a Permanens vakációt a beatmozgalom és -irodalom tükrében értelmezi, míg a rendező életművének szerzőiségét Roboz Gábor a bűnügyi műfajok szempontjából vizsgálja. Hubai Gergely a Halott ember című film kapcsán a rendező filmzene-használatát elemzi, Tüske Zsuzsanna Edward Hopper festészetének Jarmusch életművére gyakorolt hatásait vizsgálja, végül pedig Farkas Gábor az underground j zene ikonjainak Jarmusch-filmekben való megjelenését térképezi fel. A rovatot a rendező magyarul korábban nem hozzáférhető versei és Geoff Andrew interjúja színesíti.
Kísérleti és kisjátékfilmes rovatunkban Farkas Gábor a YouTube-ra készülő videóklipek esztétikáját elemzi, Lichter Péter az amerikai avantgárd egyik kulcsfiguráját, Bruce Baillie-t mutatja be, a portrét pedig Scott Macdonaldnak a kísérleti filmessel készített-interjúja követi. A rovat utolsó esszéjében Orosz Anna Ida két hazai kísérleti dokumentumfilmet hasonlít össze, amelyek az Egyesült Államokba emigráló magyarok történetét- dolgozzák föl.
" 'Az Eredetről, a Mr. NobodyróI és az A Single Manről közölt elemző kritikát Jankovics Márton, Megyeri Dániel és Kovács Kata jegyzi.
• Negyedik számunkat Kalmár Bence a Prizma számára készített képregénye zárja. Az illusztrációk Rastátter Linda munkái.
A SZERKESZTŐK" Vissza