Press

Tartalom

Tanítványomhoz! 11. oldal
• a hatalomváltás kora • a Római Klub jelentései: válaszúton az emberiség
• a megszokás korlátozza a képzeletet • bajban a fejlett világ • privilégium
lett a munka • újbarbárok a láthatáron • a század eszméje a nacionalizmus
• az első keresztény közösségek példája • közeleg a kisebbségek órája • vita
a Vatikán városban: a negatívból a pozitív szabadságba •
1.
Bevezetés az információelméletbe 27. oldal
• az információ fogalma • entrópia • a hírközlés matematikai elmélete •
biokomputer • információkultusz • binary digit • redundancia • az
információ értéke • forrás - adó - csatorna - vevő - címzett - üzenet - jel -
kódolás - zaj • a technika, a jelentés, a hatás szintje •
2.
Kommunikációelméleti alapfogalmak 43. oldal
• a kommunikáció fogalma • a kommunikációs rendszer modellje •
interakció • a kommunikatív magatartás jellemzői • privát és nyilvános
támpontok • a megfigyelés • a vezérlés • a személyközi kommunikáció
mozzanatai • a kommunikáció funkciója • a kommunikatív folyamat tárgya
• a kommunikáció mint dinamikus tranzakció • kommunikációs támpontok
• kommunikációs helyzetek • koorientáció • a tömegkommunikáció
modellje • kommunikatív folyamatok újságírói szemmel •
3.
A tömegkommunikáció
társadalmi és tömeglélektani aspektusai 59. oldal
• a tőkés árutermelés hatása az információtermelésre • tömegesség a
tömegkommunikációban • a társadalmi viszonyoknak a tömegkommunikációban is intézményesült funkciói: tájékoztatás, kormányzás, érték- és
normahordozás (szocializáció, integrálás, motiválás, konszenzusteremtés,
oktatás-kutatás, kulturális csere), szórakoztatás • a tömegkommunikáció
visszatükrözési sajátosságai • a kommunikátor-gépezet funkcionális feladatai:
a társadalmi rétegzettség, a politikai aktivitás, a tudásviszonyok, az információszükséglet, a közvélemény, a közvélemény-hordozok, a közvélemény
megoszlás-típusainak és a tájékozódás sajátosságainak vizsgálata • a tömeg
néhány lélektani jellemzője • a közvetített tömeg • a tömeg kitörési
lehetősége a tömegkommunikáció korában • társadalmi karakterek • a
kívülről irányított kommunikátor •
4.
Arisztotelésztől a befolyásolás
szociálpszichológiai megközelítéséig 79. oldal
• a szónoki beszéd • Arisztotelész és Cicero meggyőzési módszerei • az
objektíve létező befolyásolás • szubjektív befolyásolás fokozatai: tényszerű
tájékoztatás, rávezetés • a rávezetés fokozatai: meggyőzés, kereskedelmi és
politikai reklám, puha, illetve kemény politikai propaganda • befolyásolási
elméletek • szociálpszichológiai teóriák • az alapérzelmek és a személyiségvonások észlelése • a szociális észlelés szabályszerűségei: jó és rossz
hangulat, holdudvarhatás, atipikus viselkedés, az osztályozás torzítása, a
középponti vonás kicserélése, a háttér és a környezet hatása, a név hatása,
elsőbbségi hatás, újdonsági hatás, negatív torzítás, ellenérdekeltség, cselekvőmegfigyelő torzítás, önkiszolgáló torzítások, láthatósági hatás, hamis
konszenzus, társas serkentés és gátlás • a közönség befolyásolhatóságának
körülményei • a befolyásolás morális vetületei •
5.
Befolyásolási technikák 103. oldal
• a kommunikátor félelmei, ennek okai, leküzdésük módja • a nemverbális
kommunikáció gesztusai: szemkontaktus, testfordulat, előrehajlás, személyközi távolság, érintés, hátradőlés, karfonás, felsőtest ellazítása, kezek
ellazítása, lábkeresztezés, gesztikulálás, láb-, láb fej mozgások, fej mozgatások,
arckifejezés, hangerő, beszédsebesség, intonáció • a kommunikátor befolyásolási technikái: Légy szeretetre méltó!. Hasonlíts a közönségre!, testi
vonzerő. Tedd magad ismertté!. Ne szerepelj minden áron!, passzív
asszociáció, Légy hiteles!, a hízelgés, konstruktív kritika. Látszólag cselekedj
érdekeid ellen!, önfeltárás, előnyös pozíció. Légy szórakoztató!. Légy
közvetlen! • a közlésekhez kapcsolódó befolyásolási módszerek: jó szavak,
csillogó szavak, metafora, metonímia, megfelelő kérdések, faktoid. élethű
üzenet, egyoldalú üzenet, csúsztatás • a közönség attitűdjét közvetlenül
befolyásoló technikák: premeggyőzöttség kiváltása, pozitív- / negatív érvelés.
önmagát beteljesítő jóslat, rágalom, érdemtelen dicséret, örömbrigád,
vakcsoporttechnika, kölcsönös lekötelezettség, elkötelezetté tétel, ismétlés,
figyelemelterelés, a vetítés sebessége, a háttér megváltoztatása, félelemkeltés,
bűntudatkeltés, ritkaságeffektus, kumulatív hatás. Hagyd ki a sorból!,
példázat •
6.
Politikai reklám,
puha és kemény politikai propaganda 133. oldal
• a politika és a tömegkommunikáció kapcsolata • a propaganda szó
jelentése • Lenin a propagandáról • 1843 - az első hirdetővállalat •
reklámozzák a világháborút • a reklám befolyásolási technikái: Mi hat
kedvezően és kedvezőtlenül?, pozicionálás, tipográfiai trükkök, a nyomtatott
reklám tartalmi kérdései. Milyen a hatásos címsor, a fotó, a tévéreklám, az
óriásplakát? direct mail, Hol hirdessünk? • puha politikai propaganda a
Kádár-rendszerben: pulzáló tájékoztatáspolitika, a párt vezető szerepe,
patemalizmus és egység, egyoldalú párbeszéd, tömegkommunikáció a
második vonalban, pártkongresszusok sajtóval kapcsolatos határozatai • a
nácizmus kemény politikai propagandájának rendszere, módszerei •
7.
A szervezett hírtovábbítás
történelmileg változó típusai 159. oldal
• hírtovábbítás az ókori birodalmakban • Acta Diurna • a nyugat-európai
távolsági kereskedelem hatása a hírek áramlására: üzleti információk,
igazgatási igények, hírlevelek, újságlevelek, levélújságok • Gutenberg sajtója
• politikai nézetek a hírlevelekben • a sajtó kritériumai: publicitás,
aktualitás, periodicitás • betiltások, lapok monopolhelyzetben, cenzúra • a
folyóiratok százada • az újság a nyilvánosság fóruma: referáló újságok,
morális hetilapok • a magyar nyomtatott sajtó kialakulása, megszilárdulása:
Hess András nyomdája, Mercurius Hungaricus, Bél Mátyás, Rát Mátyás,
Magyar Hírmondó, Kossuth Lajos és az Országgyűlési Tudósítások, Pesti
Hírlap, lapok a szabadságharc után • a sajtó történelmileg változó típusai:
hírekkel kereskedő, világnézeti, reklámmal kereskedő sajtó • a XIX. század
technikai változásai, legnagyobb lapjai, hírügynökségei • penny- (krajcáros)
újságok, sárga újságírás: pszichológiai könnyítések, azonnal kifizetődő hírek
• a nyomtatott és elektronikus tömegsajtó mint a privilegizált magánérdek
szolgálója: a sajtó manipulálása, a szerkesztők korlátozása, újságkonszernek
kialakulása, állami beavatkozás • az elektronikus tömegtájékoztatási eszközök térhódítása: a korábbi reprezentatív, majd polgári nyilvánosság átalakul előállított nyilvánossággá •
8.
Összehasonlító műfajelmélet 183. oldal
• a sajtóval kapcsolatos ismeretek összefoglalása: médiák, csatornák,
periodikák orgánumok, médiacsoportok • a médiacsoportok közötti technikai, befogadásbeli, tartalmi különbségek: tájékoztató és szórakoztató médiacsoportok • a szórakoztató funkció dominanciára törekvése • a tartalom és
forma filozófiai botránya • a sajtóműfajok rendszere • a Gombó-féle osztályozás • egyszerűsített osztályozás: középpontban a riport • a nyomtatott
periodikák típusai • az elektronikus tájékoztató műsorok típusai: politikai-közéleti híradók, magazinok, szolgáltató, ismeretterjesztő műsorok • az
elektronikus szórakoztató műsorok típusai a köznapi és a művészi tükrözési
mód szerint: populáris fikciókra épülő műsorok, vetélkedők, show-műsorok,
sportközvetítések, irodalmat, színházat, hangversenyt helyettesítő műsorok,
hangjáték, televíziójáték • változó televíziónézői szokások •
9.
A hír 211. oldal
• Cicero a szónoklat szerkezetéről • a tényhír és a teljes hír fogalma: 5W +
1H • a tényhír mint a tömegkommunikációs tartalom egységnyi része • a hír
értéke: aktualitás, érdekesség, a média jellege • a hír két típusa: kemény és
puha hír • a hír objektivitása • a korrekt magatartás néhány elve • az
elfogultság mérése • a lead mint tényhír • a blikkfang veszélyei • a lead és a
body viszonya • az írott, illetve az elektronikus sajtó jellemzői • az
elektronikus sajtó követelményei: a 4C • a körszerű szerkesztési mód • a
lead mint dramaturgiai felütés •
10.
Tudósítás, nyilatkozat, interjú 235. oldal
• a műfajok konvergenciája • a hír és a tudósítás összehasonlítása • a
tudósítás fogalma • Hogyan írjunk tudósítást? • az interjú és a nyilatkozat
• New York Times: az interjú az információszerzés eszköze • az interjú
története • Hogyan készítsünk interjút? • a televíziós interjúkészítés
szakaszai: ismerkedés, próba, adás / felvétel, utóbeszélgetés • a riporter
magatartása • a beszélgetőtárs félelmének feloldása • a kérdezés technikája
• "rossz" kérdések • feltáró kérdések • a témafeltáró riporter módszerei •
kérdéscsokor Fallacitól • az Afganisztán-elv •
11.
A publicisztika és a riport 255. oldal
• a publicisztika kifejezés történelmi gyökerei • Irodalom vagy újságírás? •
információtípusok • Bálint György a publicisztikai képzettársítás mestere • |
főbb publicisztikai műfajok • publicisztika a mai médiákban • szerkesztőségi cikkek a New York Times-ban • publicisztika az egykori TV Híradóban • a riport műfajcsoport • a feature az, ami nálunk a riport •
12.
Módszertan 275. oldal
• információgyűjtés megfigyeléssel: strukturálatlan és strukturált megfigyelés
• dokumentumok feldolgozása tartalomelemzéssel • a kérdezés szociológiai
módszerei: kérdőív szerkesztése, ellenőrzése; puha, semleges és kemény interjú
• témajavaslatok készítése: a TVH forgatás-engedélyezési rendszere; riport
törzslapminta • a public relations • sajtótájékoztató rendezése • a cikkírás:
kéziratpapír-minta, az írás lépései; szerkezet, stílus, jóhangzás • különálló
lead írása: ismertetőjegyek, típusok, szerkezet, lead és műsorvezetői szöveg •
a forgatókönyv • híradó szerkesztése: adástükör készítése, az utóbbi évtized
híradóinak jellemzői • a médiaháború következményei

Témakörök