Prekmuriana

Tartalom

Előszó 9
1. Irodalmi nyelvi viszonyok a szlovén nyelvterületen 11
1.1. Központi szlovén irodalmi nyelv 11
1.1.1. A központi szlovén irodalmi nyelv fejlődése a 19. század közepéig 11
1.1.2. Toporisic és a központi szlovén irodalmi nyelv története 17
1.2. Keletszlovén irodalmi nyelv 24
1.2.1. A muravidéki szlovén irodalmi nyelv fejlődése 25
1.2.1.1. A muravidéki és a kaj-horvát nyelv együttélése a pannon nyelvi térségben 26
1.2.1.2. A muravidéki irodalmi nyelv és a szlovák irodalmi nyelv keletkezésének érintkezési pontjai 29
1.2.1.2.1. Szlovák-szlovén kapcsolatok a pozsonyi líceumban 30
1.2.1.2.2. Az irodalmi norma és a nyelvjárás viszonya 32
1.2.1.2.3. A muravidéki irodalmi norma és a szlovák irodalmi norma megteremtése 34
1.2.2. A muravidéki irodalmi nyelv korszakai 36
1.2.2.1. Cirill és Metód missziós tevékenysége 36
1.2.2.2. Az egységes pannon térség felosztása a szlovének, a horvátok és a magyarok között 37
1.2.2.3. Az ún. szlovén (irodalmi) nyelv kialakulása a 16. században a pannon nyelvi térségben 38
1.2.2.4. Kéziratok a muravidéki térségben 39
1.2.2.5. A muravidéki protestánsok fellépése és a muravidéki irodalmi nyelv kodifikálása a 18. században 40
1.2.2.6. A muravidéki irodalmi nyelv érvényesülése az összes funkcionális szinten a 19. század közepéig 43
1.2.2.7. A szlovén irodalmi nyelvi egység létrejötte a 19. század közepén és a muravidéki katolikus és protestáns írók eltérő nézetei az egységes szlovén irodalmi normáról a 19. század második felében 44
1.2.2.8. Az első világháború vége és a Muravidéknek a szlovén anyanemzethez történő csatolása 45
1.2.2.9. „Vasfüggöny" a muravidéki és a rábavidéki szlovének között 46
1.2.2.10. A határok eltörlése az egykor egységes nyugati délszláv pannon térségben 46
1.3. A keletstájer nyelv 47
1.3.1. Kéziratos hagyomány 49
1.3.1.1. 16. és 17. századi keletstájer kéziratok 50
1.3.1.2. 18. századi keletstájer kéziratok 51
1.3.2. A keletstájer irodalmi nyelv fejlődésének korszakai 53
1.3.2.1. A nyelvi ébredés korszaka (1758-1777) 54
1.3.2.2. A keletstájer nyelv sokszínűségének időszaka (1777-1803) 55
1.3.2.3. Az útkeresés és a szembesülés korszaka (1803-1824) 55
1.3.2.4. Az irodalmi norma megteremtésének korszaka (1824-1839) 57
1.3.2.5. Az elutasítás és az egység szlovén korszaka (1838-1847) 58
1.4. A kaj-horvát irodalmi nyelv 61
1.5. A közös szlovén irodalmi nyelv 63
1.5.1. „Az új szlovén nyelv" fejlődése a 19. század második felétől a 21. század elejéig 63
1.5.1.1. A szlovén nyelv a Jugoszláv Királyságban 63
1.5.1.2. A szlovén nyelv a centralizmus és az autonómia között 66
1.5.1.2.1. Az újillírizmus és az unitarista jugoszlávizmus 67
1.5.1.2.2. A szlovén nyelvpolitika kezdetei a Jugoszláv Királyságban 70
1.5.1.2.3. Pozitív előrelépések a Jugoszláv Királyságban a szlovén nyelv szempontjából 72
1.5.1.2. A szlovén nyelv a második világháború után 73
1.5.1.3. Törvény a szlovén nyelv használatáról a közszférában 74
1.5.1.4. A szlovén nyelv normatív képe 84
1.5.1.5. A szlovén nyelv tanulásának lehetőségei hazai és külföldi egyetemeken 87
1.5.1.6. A szlovén nyelv és az Európai Unió 88
2. A muravidéki irodalmi nyelv különféle értelmezései 94
2.1. Trubar és Küzmics szlovén irodalmi nyelvi változata 94
2.1.1. Hasonlóságok Trubar és Küzmics irodalmi nyelvi elképzelései között 96
2.1.2. Különbségek Trubar krajnai nyelve és Küzmics ősi szlovén nyelve között 100
2.2. Borovnják viszonya a 19. századi muravidéki irodalmi nyelvhez 102
2.2.1. Borovnják nézetei a nyelv „megújhodásáról" 105
2.2.2. Borovnják „romantikus" nézetei a nyelvről 107
2.2.3. Borovnják „realista" nézetei a nyelvről 110
2.3. Borko és a muravidéki nyelv kérdése 113
2.3.1. Történelmi és kultúrpolitikai kérdés 114
2.3.2. A muravidéki irodalmi nyelv történetének kérdése 117
2.3.3. A muravidéki nyelv az oktatásban 119
2.3.4. A muravidéki szlovének és a kai-horvátok viszonya 121
2.4. Skrabec nézetei a Muravidéknek a szlovén irodalmi nyelvi normában betöltött szerepéről 123
2.4.1. Skrabec központi irodalmi nyelvi nézetei 124
2.4.2. Tartományi és regionális (nem) irodalmi változatok 125
2.4.3. Skrabec központi szlovén : keletszlovén = irodalmi : regionális egyenlete 127
2.5. Pável Ágoston nyelvészeti munkássága 130
2.5.1. Pável leírása a muravidéki magánhangzó- és mássalhangzórendszerről, valamint a hangtani újításokról Vashidegkút (Cankova) nyelvjárásában 131
2.5.2. Pável a muravidéki és a központi szlovén („osztrák-szlovén") irodalmi nyelv közötti kapcsolatról 136
2.5.3. Pável és a „vend" nyelvtan megírásáról szóló megbízás - a vend teória „kulturális" és „tudományos" terjesztése 138
2.5.4. Pável elképzelése a muravidéki keletszlovén irodalmi normáról 143
3. Muravidéki publicisztika 146
3.1. A szlovén és a magyar szókincs összefonódása Agustich Prijatel című lapjában 154
3.1.1. A Prijatel és a muravidéki irodalmi nyelv kérdése 155
3.1.2. Agustich és a muravidéki publicisztika szókészletének kialakulása 156
3.1.3. Szlovén, magyar és német szókészlet a Prijatel-ben 157
4. A 19. századi muravidéki ábécéskönyvek és tankönyvek nyelvi jellemzői 161
4.1. Protestáns és katolikus tankönyvek 164
4.1.1. Agustich és Erjavec szaknyelvének (népszerű tudományos) összehasonlítása 166
4.1.2. A főnevek hangtani és alaktani képe a muravidéki olvasó- és ábécéskönyvekben 168
4.1.3. Az abecedarium, szilabikár, a becedár főnevek a muravidéki ábécéskönyvek címeiben 170
4.1.4. A szlovén nyelvtani terminológiai fejlődése 171
4.2. Muravidéki irodalmi nyelv a szépirodalomban 174
5. A muravidéki nyelv szókincse 176
5.1. Szógyűjtemény Küzmics ábécéskönyvében 177
5.1.1. Küzmics muravidéki és Cebul keletstájer szókészletének összehasonlítása 180
5.1.2. Küzmics szókincsének jellemzői 182
6. A -č-re és -š-re végződő melléknévi és határozói igenévi szerkezetek mint a muravidéki szlovén irodalmi nyelv jellemző alaktani és mondattani eszközei 185
6.1. Melléknévi és határozói igenévi szerkezetek az ószlávban és a muravidéki irodalmi nyelvben (Küzmics Újszövetsége, 1771) 186
6.1.1. Egyidejűséget kifejező határozói igenevek 186
6.1.2. Előidejűséget kifejező határozói igenevek 186
6.1.3. A -č-re és -ši-re végződő alakok melléknévi igenévi használata 187
6.2. Melléknévi és határozói igenévi szerkezetek a központi szlovén és a keletszlovén (muravidéki) irodalmi nyelvben 190
6.2.1. A -č-re végződő melléknévi és határozói igenévi szerkezetek Japelj központi szlovén fordításában, valamint annak megfelelői a mintául szolgáló Dalmatin, Rosalino fordításában és a Vulgatában (Küzmiccsel való összevetésben) 190
6.2.1.1. Határozói igenevek használata-az időviszonyok kifejezése 191
6.2.1.2. A-c-re végződő melléknévi igenevek jelzői szerepben 192
6.2.1.3. A -c-re végződő melléknévi igenevek főnévi szerepben 195
6.2.1.4. A -c-re végződő melléknévi igenevek predikatívum szerepben 196
6.3. Küzmics határozói és melléknévi igen évi szerkezeteinek mondattani megfelelői Japelj Újszövetségében 197
6.3.1. Az időviszonyok kifejezése 197
6.3.2. Jelzős szerkezet 199
6.3.3. Főnevesült melléknévi igenév 200
6.3.4. Predikatív használat 200
6.4. Melléknévi és határozói igenévi tömörítés Kossics Józsefnél és a muravidéki irodalmi nyelvben 201
6.4.1. Tömörítés Kossics Józsefnél és Anton Martin Slomseknél 202
6.4.2. Tömörítés a muravidéki irodalmi nyelvben 206
6.5. A szlovén nyelv strukturális kettőssége a -č-re és -ši-re végződő alakok szempontjából 208
SZAKIRODALOM 213
NÉVMUTATÓ 225

Témakörök