Előszó
A Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület tagjai erős asszonyok, akik arra szövetkeztek, hogy dolgozzanak városukért, kapcsolataik, hagyományaik megőrzéséért, újak megteremtéséért. Meggyőződésünk,...
Tovább
Előszó
A Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület tagjai erős asszonyok, akik arra szövetkeztek, hogy dolgozzanak városukért, kapcsolataik, hagyományaik megőrzéséért, újak megteremtéséért. Meggyőződésünk, hogy mindenkinek van küldetése, aki ennek az érzésnek a szívét átadja, munkája szolgálatába állítja, és hittel hiszi, hogy apró akaratkövekből várakat, lelkünk szépségéből jövő generációk hitét lehet felépíteni. Lányaink kezdetben megmosolyogják törekvéseinket, esetleg észre sem veszik, és a mindenkori fiatalság nagyvonalúságával túllépnek rajtunk. A nagy rohanás közben egyszer rájönnek, hogy a gyökereik mennyire fontosak. Nádszál ingatagságukat, vándor és repülés vágyukat sziklába kell gyökeríteni ahhoz, hogy megmaradhassanak. Egyesületünknek éppen az a küldetése, hogy itt a Királynék városában legyen egy nőket befogadó, segítő asszony szervezet. Van nekünk egy varázsládánk. Úgy hívjuk: millenniumi asszonyláda. A ládán egy felirat: „A Veszprém megyei asszonyok vallomásai az utókornak". A millennium emlékére kiírt pályázatunk nyomán született több, mint ezer oldalnyi asszonyírás van benne. Háromszáz Veszprém megyei asszony küldi ezekben a sors-sorokban megélt fájdalmát és örömét, okulásként, segítségként és teherként az utókor számára. Akik írták itt élnek közöttünk, nap mint nap beszélgetünk velük. A kincses láda a Veszprém Megyei Könyvtárban található, és tisztességgel őrizve, nyitottan várja az új írásokat. Válogatott tartalmából jelent meg egyik sikeres könyvünk „Mi visszük át..." címmel. Ez a láda kemény, őszinte írásaival arra inspirál és kötelez bennünket, hogy nagyon érzékenyek legyünk a női értékek megőrzésére. A történelem nem a nőkről, hanem elsősorban hadvezérekről, csatákról, rombolásról szól, pedig, ha tárgyilagosak akarunk lenni, akkor a hátországban élő, férjeiket, szerelmeiket okos szóval irányító asszonyok nagyobb mértékben játszottak közre az emberiség megmaradásában, mint a hadi tettek. A nő irodalmi művek megszületésében az író lelkesítője, múzsája, szerelme. Ezért nemcsak, - bár ez sem elítélendő - az intim világ iránti érdeklődés az, ami arra késztet bennünket, hogy a hétköznapi asszonysorsok mellett minél többet tudjunk meg történelmünk, irodalmi és művészeti világunk neves asszonyainak sorsáról, kapcsolatairól, szerelmeiről, bánatairól. Hiszen ők a régi és mai idők nagy asszonyai, múzsái, feleségek, művészemberek voltak. Sorsuk kíváncsisággal, vegyes tisztelettel töltenek el bennünket. Ismerünk és tisztelünk egy közöttünk élő tudósembert, aki mint kutató, az elmélyülő, igaz történeteket elmesélő írásaiban és személyiségének megnyilvánulásaiban önmagán átszűrve adja át a szót a ma emberének. Élesen látja napjaink bosszantó vagy örömre méltó jelenségeit és szeretetteljes egyéni iróniája segít ezeket elviselni, vagy helyére tenni. Vele is nap, mint nap találkozhatunk, írásaival szellemes, kedvünk szerint heti „szösszeneteivel" szórakoztatva igazít el bennünket. Dr. Praznovszky Mihály több évtizedes irodalomtörténészi-történészi pályafutása során számos magyar nőalakról írt dolgozatot.
Vissza