Európából a bővülő Európába

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Práger László: Európából a bővülő Európába ' összes példány

Kiadó:	Aula Kiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	143 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:	963-9215-90-2
Megjegyzés:	Fekete-fehér térkép-illusztrációval.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	7
Az európaiság határainak dilemmái	11
Gondolatok az "európai" gazdasági, politikai, kulturális térről (Európa magára ébredése, a globalizáció, határtalan határok)	13
Az "európai" (EU) bővítés ára	17
A gazdasági tényezők	17
A véges és a "végtelen" kiterjesztés megoldhatatlan dilemmája	22
Európából Európába	23
"Kiugrási kísérleteink" a II. világháború utáni bezártság feloldására (A fejlett Európához való spontán integrálódás és a "szervezett" EU-csatlakozás időszaka)	24
Európa elrablása? (1945-1953) (A társadalom, a tulajdonviszonyok, a gazdaság teljes átrendezése. A polgári réteg megsemmisítésének és megsemmisülésének évei)	26
Államosítás	26
A meglévő korporatív vállalati szerkezet szétzúzása	28
Centralizáció	28
A külföldi (fejlett európai) jelenlét megsemmisítése	29
A külkereskedelem földrajzi átalakítása, a nyugat "leváltása"	30
A közigazgatási szervezet. Felszín és mély	30
Egy sajtátos szociális védőháló feltűnése és eltűnése	31
A polgárság, a polgári réteg leszakadása	32
Mindent vagy semmit? (1956 és az azt követő évtized)	33
Növekvő elégedetlenség	33
Az életszínvonal csökkenése és a mögöttes tények: túlzott központosítás, szocialista autarkia, elsorvadt infrastruktúra	34
Az egyéni érdekeltség	35
Nyitásféle a "KGST-n belül"?	36
"Nagyobb szabadság" a korlátozott szabadság kereteiben	36
1956. október 23-november 4. Rövid visszatérés Európába: többpártrendszer, a semlegesség kinyilvánítása. A gazdaság, a tulajdonosi struktúra a forradalom leverésével megakadályozott átalakulása	37
Forradalom után: közelebb, vagy távolabb Európa?	39
A forradalom fájó történelmi leckéje	39
Az 1968-as "új gazdasági mechanizmus"	40
A központ és a vállalatok új szerepe	41
A piaci mechanizmus felé tett lépések. A verseny. "Többszektorú gazdaság"	41
A gazdaság és politikai szerepek végzetes összemosódásának erősödése	42
Az árak központi szerepének hangsúlyozása és valódi helyük	42
A vállalati formák: közelítés a korábbi kiindulópontokhoz?	43
Az elkülönült három piac fennmaradása. Alig változó külkereskedelmi orientáció	43
Egy új menedzserréteg kialakulása, a valódi polgárosodás elmaradása	43
A gazdasági, majd a gazdaságon túli területek nyitásának megfogalmazása. Kibővített nyitottságelméletünk és az európai eszmék (A nyolcvanas évek)	45
A külkereskedelembe zárt nyitottság	46
A világpiaci térvesztés és a nyitottságigény	46
A belső piac és a nyitottság	47
A nyitottság kibővített (a gazdaságon túlit is magába foglaló) elmélete	47
A társadalom és gazdasági reálszféra átalakulása Magyarországon és a nyugateurópai fejlődés a nyolcvanas évek közepétől a rendszerváltást követően napjainkig	50
Világpiaci (relatív) térvesztésünk a mennyiségi adatok tükrében	50
Önállóan irányított reintegrálódásuk (és "túlintegrálódásunk") néhány kiemelt területe	51
A külkereskedelem (és a belső piac)	51
A nemzeti és külföldi tulajdonosi szerep változása	56
A pénzügyi szektor változásai	61
A vállalati struktúra változásai	66
A tulajdonosi struktúra változása	71
"Harmonizált problémák" az EU-ban és Magyarországon	73
Széttagoltság és centralizáció - az olasz, a német, a szovjet és az amerikai példa	73
A regionális különbségek változása két évtized során	74
Vállalatok, vállalkozások és régiók	76
Európai regionális fejlettségi és foglalkoztatási tükör: megmaradt feszültségek	77
Mezőgazdaság	78
Egy történelmi agrárgazdasági esettanulmány: kísérletek (sikerek és kudarcok) a Nyugathoz való felzárkózásra a kiegyezés utáni évtizedben	78
Mezőgazdaságon innen és túl (a XX. század végén)	80
Egyoldalú elmaradások és hátrányok: a humánszféra, a nem közvetlenül gazdasági területek visszaszorulása	82
A teljesítményhajsza következménye: a humán értékek háttérbe kerülése	82
Az egyensúlyhiány hatása	83
Az értékrendhiány és a gazdaságon túli tényezők gyengesége	83
Kísérlet a "polgári" lét, életmód, célok és eszme kritériumainak összefoglalására	84
Gondolatok a szegénységről, a gazdaságról, a különbségek kiegyenlítéséről és növekedéséről	86
A nemzetgazdaságot uraló réteg jelene és jövőbeli hatása	87
Újraelosztás az Európai Unióban és Magyarországon	88
Népességmozgalom	92
Egészségügy	92
Egy, a jövő generáció lehetőségét és létét meghatározó tényező: a lakáshelyzet	93
Kultúra	95
A magyar kultúra Európában és az európai kultúra Magyarországon a századfordulót követő fél évszázadban	95
Egy rövid életű kísérlet a II. világháború után. Az Európai Iskola létrehozása	96
Kulturális (mennyiségi) fejődés, majd leépülés 1950-et követően. Az elmúlt két évtized fejleményei	97
Kutatás	99
Oktatás	102
Környezetvédelem	106
Közlekedés	108
Történelmi visszatekintés: a közlekedés szerepe a kiegyezés utáni fellendülés időszakában	108
"És 1930-ban"	109
Az elmúlt fél évtized változásai az EU-ban a Magyarországon	110
Magyarország és az Európai Unió a keleti bővítés megvalósulásának küszöbén (A "spontán reintegrálódásunkat" követő irányított harmonizáció. A partnerségtől a csatlakozás kapujáig)	112
A reálszféra átalakulása. A Nemzeti Program. A Széchenyi Terv	112
Hasonló, de mégsem teljesen azonos célrendszer	113
Az erős polgárság nélküli polgári állam. A magyar és az európai értékek felkapcsolódása. A hazai polgári réteg kialakulásának esélyei	114
A felzárkózás nemzetközi tapasztalatai. Feloldandó aránytalanságok: hasonlóvá vált magyar struktúrák a gazdaság több szektorában, elmaradás a humánszférában és a fejlettség általános szintjében	115
Magyarország és az EU lehetséges növekedési pályája a következő évtizedekben (A bruttó mutatók mögötti szerkezetek és értékrendek)	116
Gondolatok (és kétségek) a GDP nagyságának és növekedésének valóságos és a felszínen megjelenő szerepéről	119
A struktúraváltások természetéről	119
A transzformációs veszteségekről és nyereségekről általánosságban és a rendszerváltás, az EU-csatlakozás kapcsán	122
A GDP-ről és a GNI-ről: növekvő különbség	123
Nyitás a globalizált világ felé (Az EU 2000. márciusi lisszaboni döntései után)	127
Az alternatíva nélküli választás	127
Ország-világok és a vállalatvilág	128
Európáról és az Egyesült Államokról (sorrendek, ráfordítások, hozamok, elfedett és látható belső tartalmak)	130
A globális fejlődés mögött: még gazdagabb gazdagok és szegényebb szegények?	132
A dekralált nyitás, amely valójában már rég megvalósult?	134
Két történelmi és hatalmi vonal: új határok keresése, vagy a határtalan kiterjesztése	135
A bővítés, a globalizáló nyitás, a nemzetállami szerep visszatérése, az erős mag együttes jelentkezése	136
Második periféria vagy felzárkózás? A saját célok erősödő megfogalmazása	137
Találkozhatnak-e a párhuzamosok?	138
Irodalomjegyzék	139