1.063.444

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A világ (gazdaság) és Magyarország a XXI. század elején

Szerző
Budapest
Kiadó: UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 354 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-388-416-0
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Egy könyvet megírva, sok éven keresztül alakítgatva, egyetemeken előadva, vagy éppen a személyes (történelmileg szerencsés) szerepet felhasználva a legfontosabb meglátásokat az ország gazdaságpolitikai gondolkodásába is beleszőve kialakul a sok résztörténet és "résztörténelem", részismeret és igazság mellett egy a teljességhez közelebb álló kép. És mindennek két vetülete. Az egyik a már sokszor hallott mondás igazsága: minél többet ismerünk meg a valóságból, annál inkább rájövünk, hogy az ismeretlenek száma megsokszorozódik, az eligazodás biztonsága meginog, aztán megérezve és megértve a világ lényegét mégis biztosabbnak tűnő utakat, célokat, értékeket is képesek vagyunk megfogalmazni.
A másik: évszázadokat, a könyvben egy fél évszázadot bejárva rájövünk, hogy egyes emberek, csoportok, országok, hatalmi erőterek önnön jobb és (korlátok, határok nélkül) erősebbnek vélt helyük kialakításának hitében egyre merészebben, egyre meggondolatlanabbul és mohóbban igyekeznek megváltoztatni a... Tovább

Fülszöveg

Egy könyvet megírva, sok éven keresztül alakítgatva, egyetemeken előadva, vagy éppen a személyes (történelmileg szerencsés) szerepet felhasználva a legfontosabb meglátásokat az ország gazdaságpolitikai gondolkodásába is beleszőve kialakul a sok résztörténet és "résztörténelem", részismeret és igazság mellett egy a teljességhez közelebb álló kép. És mindennek két vetülete. Az egyik a már sokszor hallott mondás igazsága: minél többet ismerünk meg a valóságból, annál inkább rájövünk, hogy az ismeretlenek száma megsokszorozódik, az eligazodás biztonsága meginog, aztán megérezve és megértve a világ lényegét mégis biztosabbnak tűnő utakat, célokat, értékeket is képesek vagyunk megfogalmazni.
A másik: évszázadokat, a könyvben egy fél évszázadot bejárva rájövünk, hogy egyes emberek, csoportok, országok, hatalmi erőterek önnön jobb és (korlátok, határok nélkül) erősebbnek vélt helyük kialakításának hitében egyre merészebben, egyre meggondolatlanabbul és mohóbban igyekeznek megváltoztatni a világ kialakult szerkezetét, egyensúlyát.
Először a gazdaságban jött létre soha nem látott fejlődés, pontosabban mennyiségi növekedés, majd lassan és kényszeredetten észrevett (vagy eltakart) egyensúlyhiány, amely megrázza és felborítja a társadalmi viszonyokat és viszonyulásokat, aztán a biológiai környezet rendjét, majd végül magának az embernek külső és belső egyensúlyát és békéjét. Ezért lett a XXI. század elejére kulcsszó a "fenntartható" fejlődés, először csupán a gazdaságra leszűkítve, majd kiterjesztve azt a gazdaságon túli világra, a környezetre, az ember belső és külső, szellemi és fizikai létére.
A lehetséges utakra, irányokra az egyensúlyában az elmúlt évtizedekben a korábbinál keményebben, nyersebben megbontott világban talán rátalál a XXI. század embere, és ráébrednek minderre saját jövőjük kérdőjeleit meglátva a jelent és a következő évtizedeket alakító erőterek is.
"Gazdasági" könyvet írva mindezt a gazdaság oldaláról igyekeztem megközelíteni, elsősorban a gazdaság fejleményeit, törvényeit, erőtereit kíséreltem meg bemutatni. Hogy azután még erősebben rájöjjek és meggyőződjem arról: éppen a XXI. század elejére kialakult világban lettek minden korábbinál elválaszthatatlanabbak a gazdasági és azon túli folyamatok, a materiális növekedés és a környezet, az emberi lét viszonya, lett még megkerülhetetlenebb a kinn és benn egységének megvalósítása.
A "kinn és benn" egységének megteremtése egy másik összefüggésből adódóan is alapvető. Egy ország, egy nemzet jövőjének záloga gazdasági felemelkedése és értékrendjének, nemzeti kohéziójának összetartó ereje. E kohézió több, mint eseti kompromisszumok (múló, felszínes) sorozata. Márpedig a kohéziójukban gyenge országok, nemzetek feloldódnak az integráció olvasztótégelyében, az erősek a pótlólagos lehetőségeket felhasználva még erősebbekké válhatnak az Európai Unióban és a globális világ terében. Vissza

Tartalom

Előszó11
I. rész15
A XXI. századból a XXI. századba17
A második világháborút követő időszak39
A XXI. század elejének valóságos kezdetei: az új világhatalmi szerkezet kialakulása a II. világháborút követően39
Tervek és elképzelések 1943-1945 között39
A látszólag többpólusú világ és az Egyesült Államok vezető szerepe40
A világ politikai-gazdasági és pénzügyi rendszerének megszervezése az Egyesült Államok irányításával (Növekedés, stabilitás, hatalom, globalizáció)42
Az egész világot átfogó nemzetközi intézményrendszer kialakítása a második világháborút követő néhány évben45
Az Egyesült Nemzetek Szervezete46
A pénzügyi világ irányításának megszervezése (a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank)50
A kereskedelem liberalizációjának folyamata: a GATT létrehozása58
A Marshall Terv. Az OEEC és az OECD60
A nyugati világ katonai szervezete: a NATO66
A bipoláris világ "másik fele": a Szovjetunió irányította világrendszer69
Egy forgatókönyv szerint alakuló kelet-európai történelmi szakasz: a kommunista (szocialista) politikai erőtér létrejötte a Szovjetunió vezetésével69
A kelet-európai gazdasági integráció, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) és a Varsói Szerződés71
Az ötvenes évektől a nyolcvanas évek végéig. A két világrendszer harca77
A kétpólusú világ erőviszonyairól80
A (nyugati) világ által kiépített nemzetközi intézményi erőtér egysége81
A szocialista világ zárt rendszere82
A kétpólusú világ piramisa: a kevés számú vezető és a vezetettek milliárdja84
A "vállalatvilág" létrejötte és megerősödése89
A század vége felé közlekedve: a háromszintű hatalmi tér kialaklulása. Az országok, a vállalatok, a hatalmi centrumokat birtokló egyének csoportjai89
Az integrációk kialakulása: szétválások és összekapcsolódások93
Az első nyugat-európai integrációs szerveződések: az ESZAK, az EGK és az EURATOM95
Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) létrehozása és az Európai Gazdasági Közösségbe való fokozatos beolvadása98
Egyéb Európán kívüli integrációk101
Az integrációk létrejöttének, a nemzetközi intézményrendszer kialakulásának hatása: gyors gazdasági növekedés a fejlett régiókban és erősödő feszültségek a körön kívül102
Dokumentumok, tények az Európai Unióról105
Európai Parlament105
Európai Bizottság106
Miniszterek Tanácsa107
Európai Tanács107
Európai Bíróság108
Számvevőszék109
Gazdasági és Szociális Bizottság109
Régiók Bizottsága109
Az Európai Beruházási Bank és az Európai Központi Bank109
A vállalatvilág127
A nemzetközi intézmények kereteibe illeszkedő integrációk128
A párhuzamos "hármasok": a nemzetközi intézményrendszer, az integrációk, a vállalatvilág fejlődéstörténete és a belső termelés (GDP), a külkereskedelem, a működőtőke-áramlás129
A vállalatvilág kialakulásáig vezető út a XIX. és a XX. században133
A transznacionális vállalatok világgazdasági túlsúlya napjainkban140
Az Egyesült Államok és az Európai Unió versenye?147
Az Európai Unió keleti bővítése149
A fejlődés céljairól. Növekedés és egyensúly a gazdasági világban és a szélesebb (társadalmi, biológiai) környezetben150
Az amerikai és az európai eszmerendszer eltérései és kapcsolódási pontjai153
Az amerikai és európai előnyökről és hátrányokról a XXI. század elején158
A magyar nemzeti (gazdasági) fejlődés az EU csatlakozás és a globalizált világ kereteiben a XXI. század elején163
A három politikai-gazdasági erőtér összefüggése és különválása163
A rendszerváltás: a tagadás (megvalósult) célja és a részben elmaradt belső építkezés165
Az EU-fória, a nemzeti fejlődés és a globális erők 1989-90-et követően167
A fejlett világból való négy évtizedes kitaszításunk veszteségei170
Visszatérési kísérleteink a fejlett Európába177
A rendszerváltás folyamata181
Létrejöhet-e a nemzeti fejlődés, az európai folyamatok és a globalizált világ érdek- és értékrendjének harmonizációja?200
A kinn és benn egysége209
II. Rész211
Helyünk a világban213
Az öt meghatározó "állapotjelző"214
A rész és az egész215
A gazdaság nagysága: a GDP216
A gazdasági fejlettség: az egy főre jutó GDP219
A népességről és az emberi (humán) tényezőkről220
A térről és a területről222
A külgazdaság225
A világban, a világgazdaságban betöltött szerepekről231
Az első megközelítés: a gazdaság nagysága, a GDP231
Túllépés a bruttó szemléleten: a GDP belső szerkezetéről és a nem csupán gazdasági összetevőkről234
Olvasmány: Vissza a történelemben. Az összehasonlíthatatlan összehasonlítása236
Olvasmány: Anglia gazdaságának szerkezetéről a gőzgép felfedezésétől a XX. század elejéig238
Magyarország GDP-jének szerkezeti változásáról a rendszerváltást követő évtizedben (Hasonló-e az azonos?)240
Egy megengedhető kitérő: a GDP (az egy főre jutó GDP) növekedése és az Európai Unióhoz való közeledés (nemzetközi példák)249
A gazdaságot és a gazdaságon túlmutató jelenségeket összefoglaló mutatók251
A legnagyobb gazdasági erőterek versenye, Magyarország helye az ezredfordulón254
A gazdasági fejlettség: az egy főre jutó GDP257
A fejlettség fogalmáról: biztosnak tűnő (de egyre szerteágazóbb) statisztikai mutatók és a mögöttes szerkezetek257
Növekvő különbségek az országok között (Luxemburg, vagy Japán, az USA egy napja és Etiópia egy éve)259
Olvasmány: az első intelligens háztól a több mint egymilliárd ember napi egy dollárjáig262
A szegénység és a gazdagság kibővített (valódi) fogalma263
A különbségek szintjei, társadalmi-és térszerkezetei: országok, régiók, kisebb közösségek, egyének265
A népességről, az emberi (humán) tényezőkről273
Az emberi lét szerepéről, amely több, mint a közgazdaság "népessége".273
Az ember szerepéről a gazdasági és azon túli világban273
Elméletek a népesedésről275
Olvasmány: A XX. század végéhez közeledve: új, összetettebb, a materialista értékeken, fejlődésen és tévutakon túllépő gondolkodás kezdetei (a "római" és az azt követő világmodellek)276
A gazdasági növekedés és a népesség növekedésének versenye280
Eltérő tendenciák: túlnépesedés és "fogyás"281
Olvasmány: Magyarország népességének alakulásáról282
Olvasmány: A várható élettartam. A korfa286
A bruttó számokon túlmutató valóság. A világ, a népesség, a gazdálkodó és teljes életet élő ember289
Olvasmány: A Nobel díjasok és a leggazdagabb magyarok293
A terület, a térszerkezet és a gazdaság297
A terület és a gazdálkodás. Változó térszerkezetek. Szétválások, függetlenedések és összekapcsolódások, integrációk297
Olvasmány: Magyarország területének (gazdasági terének) történelmi alakulásáról301
Olvasmány: A föld területének és népességének megoszlása306
A világban betöltött szerep összetevői. A terület és a többi gazdasági, hatalmi tényező összefüggése308
A terület, a térszerkezet (a gazdasági tér) új dimenziói a XX. század végén és a XXI. század elején. Az országok, az országhatárokat feloldó integrációk. A régiók. A vállalatok (határtalan) világa311
Olvasmány: Egy látszólagos kitérő: helyünk a világban316
Olvasmány: Egy újfajta megközelítés és mutató: a területegységre jutó GDP319
A külgazdaság. A nemzetközi gazdasági tér. A világ és Magyarország323
Kereskedelem, külkereskedelem, külgazdaság (a külgazdaság tartalmának és fogalmának változásai)323
A külkereskedelem virágkora325
A világkereskedelem és a világtermelés eltérő trendjei326
Változások a külkereskedelem áruszerkezetében328
A határok feloldódása330
A globalizáció: az országvilágok és a vállalatvilágok331
A működőtőke "otthonteremtése"334
A magyar belső piac nemzetközivé válása a XX. század utolsó évtizedében337
Magyarország külgazdasági szerepének változásai: világpiaci térvesztés és térnyerés338
A külgazdasági reorientáció339
A külföldi gazdasági erő térnyerése és a belső fejlődés lehetősége341
Két összefoglaló kép: a világ a XXI. század elején343
Rövid zárszó347
Irodalomjegyzék349

Práger László

Práger László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Práger László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem