Prae
Szerző
Budapest
Kiadó: | Királyi Magyar Egyetemi Nyomda |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Könyvkötői kötés
|
Oldalszám: | 632
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
26 cm x 20 cm
|
ISBN: | |
Megjegyzés:
|
Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. Tartalommutató melléklettel.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Leville-Touqué antipsyché című folyóiratában írt egy cikket a Kezdet Sémája avagy új kompozíció tárgyáról. Ebben egy képzelt regényírót vett elő, vagy talán filozófust, aki csak azért veszi fel a...
Tovább
Előszó
Leville-Touqué antipsyché című folyóiratában írt egy cikket a Kezdet Sémája avagy új kompozíció tárgyáról. Ebben egy képzelt regényírót vett elő, vagy talán filozófust, aki csak azért veszi fel a regényíró kísérleti szerepét, hogy új logikájához más területről is szedjen érveket és ezzel az alakkal azt a pontot figyelteti meg, mely pont előtt még nem volt semmi logikai vagy művészi ihlete egy új rendszer, vagy regény megírásához, de amely ponton már jelentkezik az ihlet első csírája: és ezen legelső csíra és annak közvetlen folytatódásainak segítségével igyekszik vizsgálni az új kompozíció-divat természetét, analízis és egység, véletlen és törvény speciális viszonyát. A Kezdet Sémája után egy második cikkben tételesen foglalta össze következtetéseit: Új szójáték-kultúra felé avagy a dogmatikus akcidentalizmus szabályairól. Az első cikk tartalma a következő: hónapok óta szerelmes voltam egy lányba (a cikk ugyanis első személyben volt írva), akivel egy napos délelőtt néztem a párizsi kirakatokat, virágkereskedések, ékszerüzletek, drogériák víg polcait, mikor egy kalaposüzlet elé értünk. Az üveg mögött egyetlen kalap volt csak látható, de az is alig hasonlított kalaphoz: kis félgömb volt a formája, melynek egyik része csillogó és vékony nikkelcsövekből állott, üresen hagyva, rácsszerűen, a közöttük levő nyílásokat, másik része pedig valami vékony zöldesszürke hártyából, melyre nem tudtam megállapítani, hogy fém-, papír-, üveg- vagy textil-dolog?
Vissza
Tartalom
Élménytől a kifejezésig; a legközönségesebb lehetőségek leltározása 1-24
Leville-Touqué meglátja a kalapot: női divat és filozófia első
játékos közös nevezőre hozása 5-6
a kifejezés csirái és problémái:
A) három összefüggéstelen kiindulópont
1. a biológiai önkéntelenséggel adódó napra forgó-töredék
az agyban 7
2. a racionális önkénnyel kitervelt „téma" (abszolút téma) 7-8
minden témaszerű téma kidolgozhatatlansága 9-10
3. az abszolút „hangulatosságot" kifejező nagy kép: épülő
velencei hajó éjjel 11-12
tautológia és oszcillátor viszonya 13-15
B) hogy lehet felhasználni, összekapcsolni a fenti három
elemet: összefüggés és összefüggéstelenség fogalmainak
szükségszerű relativizálása: a szójáték
1. szójáték szóval 16
2. szójáték térelemekkel: modern építészet 16
3. „szójáték" az A) alatti elemekből. Új szubstancia-inyencség 17-18
C) az „ember" vagy „regényhős" megsemmisülése (túlvalósulása?) a dehumanizáló regény-technikában. Részben túlontológikus rétegbe, részben túl-fiktív rétegbe szivódik fel 19-21
„tárgy"-regény és „hipercselekvény"-regény különválása 23
Beszélgetés Leatriceről (volt színész- és iparművésznő, jelenleg táncosnő, aki abba akarja hagyni a lokáléletet) 23
Leville-Touqué leírása 28
Leville-Touqué gyerek- és ifjúkora zárójelben 30-31
hasonlat a fürdőszobából kilépő Leatricehez: egy esti tóban álló
aktot ábrázoló régi Stengel-lap. A hasonlat „morálja": infra és
ultra kiszorítja a normálisát a modern gondolkozásból 32-34
Leatrice leírása 34-35
beszélgetés 36-39
Ena jelleme 39-41
a vágy-stílusok vizsgálata, kamasz-vágy és érett vágy lényegi kétfélesége 43-46
hasonlat a kamasz-vágyról 45
Interpoláció: Prae és Nem-Prae viszonya.
Minden mű kifejleszti organikus „nem ez a mű"-párját.
Két hasonlat
a) építészetből
b) fenomenológista katolikus hittudományból 46-48
az érett vágy stílusa: azonossága új festészeti és teológiai stílusokkal. Nonsens és igazság viszonya: bizonyos típusú (abszolút)
„zavarok" igazságértéke 48-53
építészeti példa 53-54
I. Nem-Prae-átló: hotel és tengerparti homok hajnalban;
objektivitás és irrealitás azonosságának kísérleti tája 56-58
csók és intellektualitás („élet" és „logika") régi és új viszonylehetőségei 59-60
meddő „igazság"-klíma és termékeny „világosság"-állapotok váltakozása Touqué életében. Primitív kompozíció értéktelensége,
abszolút szétszórtság értéke logikai és művészi szempontból 61-64
II. Nem-Prae-átló: riviérai táj; hűtlenség és hűség opalizálása. Nő-ember és szerelem egymást-kizárása 64-69
Touqué anyjának cannesi divatszalonja, a Perroquet Galant. Modern építészet összefüggése akttal és halállal 70-72
asszociációk a szalón üvegfalaihoz
a) klinika és erkölcsi aggályosság 73-75
b) a Munthausen-arckép 75-76
III. Nem-Prae-átló: Yvonne gyónásra készül. Dehumanizált
lélek és bűn viszonya. Erkölcs és bűn mint nem-emberi
tér- és idő-alkatrészek 76-81
c) német folyóirat-illusztráció 82-83
Cannes hajnalban. Idő és csönd filozofikus kémiája a házakon 84
templomhomlokzat 85
massza és szilhuett 86
női ruhaszalon, varrólányok 87
dehumanizáló életstílus és modern női szabászat 88-90
anyag és emberi szellem viszonya a hajnali Cannes képe alapján:
egy kis anti-hegeliánus játék 90
szubstancia és mindennapi valóság 3 viszonya
1. szoros rokonság
2. alig-érintkezés
3. abszolút másság 91
ehhez újabb hajnal-példa Touqué életéből: Jacqueline ébredése
a hotelszobában 91
a tengerparti hajnal további kihasználása a „precízió" konvencionális fogalmának újravizsgálásához 94-95
Jacques Bournol festő tenger-képei: az ottani térábrázolás, összefüggése egy új „regény"-technikával és lélektani módszerrel 97-133
az Antipsyché Idilljei-nek terve
(„psychologia De Sitteriana") 98
a tér Cannesban (absztrakció és trópus) 99
példák az Antipsyché Idilljei-ből
A) példa: hotelbeli öngyilkosság 101-2
fájdalom és élet, egymásután és idő ellentéte 105-8
A fájdalom fejlődésének analízise 130-18
a fájdalom fix rendszer 109
rendszer és alkotóelem viszonya, ehhez hasonlat: az egész templomhomlokzat és egy szobor közelről 111-13
fájdalom és hűség. Abszolút hűség, mint a hűtlenség formai előkészítője 114-18
B) példa: az éjjeli tó fölötti csönd analízise. Ehhez bevezető: végtelen sok vonal és abszolút simaság viszonya. Nő ruhacsipkéje: millió levél az éji tájban. Női ruha sima selyme: abszolút csönd az éji tájban 118-22
ehhez kapcsolva: a vágy dilemmái és álombeli megoldásuk 123-27
a két példa összefüggése Bournol festészetével 128
Bournol egyik képe 129
egy mitológiai alakjával kapcsolatban megjegyzések a görög regékről 130
rend és káosz ideális viszonya Touqué szerint 130-131
erosz és Einstein-idill, a Bornolra vonatkozó kitérés vége 131-133
Visszatérés a 43. oldalon ábrázolt helyzethez 133
nők és tárgyak viszonya 135
Leatrice és a tükör. Tükör és tér 136-38
Leatrice monologizál és sír 139-40
érzékiség szerepe ontológia és fikció, precizió-túlzás és romantikus blöff között 144-145
életbeli Leatrice-kép és emlékezetbeli Leatrice-kép "örökkévalóság-rutinja" 148-49
beszélgetés az Antipsyché című folyóiratról 150-152
Halbert és a lokál tulajdonosa 152-153
ráció és kultúra 154
épülő fürdőszoba leírása 155-57
Ena és Leatrice beszélgetése 159-62
természet és történelem értelme az idegenforgalmi plakátokon 163-64
Ena és Leatrice beszélgetésének folytatása a tenger mellett (misztika és megtérés) 164-66
tengerparti hullámok: dekadens impresszionizmus és tudományos Sachlichkeit viszonya. "Ős"-természet és 17. századi "mesterkélt" művészet azonossága. Tudomány és költészet (mértan és metafóra) 167-69
Ena és Leatrice a taxiban, maszk és seb-fájdalom 170
táj és "táj-erkölcs" Leatrice gyerekkorából. Az "erénypénzes" tó 172
az esti fák 173-76
mozgás az állásban, hasonlat a kikötő hajóról 174-75
Leatrice nagybátyja (ex-katona, lecsúszott intellektuell) 176-77
részegsége 178
monológja (groteszk és esztétizáló vágya a "heroikus" élet után) 179-80
a test a középkorban, Touqué négy szempontja 182
új "regény"-szerkezetről. Az időrend ellen, antigenetikus történet-mondás. A "szétszórás klasszicizmusa"; építészeti példa 183-85
Ena és Leatrice szaggatott fecsegése a taxiban 185-86
a parti hullámok szellemtörténeti tanulságai, hasonlat az elektromosságtanból: erő és intenzítás különválása; érvényesülése a mondainségben 187-88
úszótrikós nő szellemtörténeti tanulságai („mozdulattörténet" és bioornamentika) 7 189
racionalizmus és alluviiim-kor. Heidegger-szerelem és Carnap-szerelem 190-91
Ena és Leatrice tovább beszélgetnek a taxiban 191-93
az "-oid" gondolkozás jelentősége (logos helyett ,,logoidok" stb.).
Mal-á-propos és szerkezet. Cím és téma enyelgései 193-95
Ena és Leatrice tovább beszélgetnek 195-96
Ena multjából: a G. Staalbreck-féle klinika keletkezése 196-97
három épület:
a) 17. századi 196
b) első modern (mítosz és mikroszkóp) 198
c) második modern 200-03
ehhez bevezető: epika és fojtó „quidditás"; hogyan
kerülendő? 199-200
hajnal norvég tengerparton a Staalbreck-klinikáról nézve, a Hold 203-206
Ena és az orvosnő beszélgetése (történelemelőtti korok és modern
terápia) 206-11
visszatérés Enához és Leatricehez a taxiba (196. old.). Megérkezés
a penzióba.
két lány 211-15
a penzió építészeti szempontból (modern tér és modern erkölcs) 215-16
a két szomszéd hangportréja 216-17
„én", „emberek", „tárgyak" háromszöge a penzióban 217
nagy példa az ,,emberekéhez: két vendég, Veronica Chamaedrys és Ulva di Chara életéből 218-42
Veronica az étteremben. Viszonya a természethez 218-19
Veronica és ismerőse a ruhatárban 220-21
Veronica a hotelajtóban; építészet és morál; építészeti
szuggesztió és a „regényhős" átalakulása 221-23
hajnal a kis kikötőben, Veronica és barátnője 223-24
beszélgetés 224-25
Ulva di Chara leírása 226
szerelem és beszéd 227
„báb"-ember és „végtelen árnyalat"-ember két véglete;
viszonya a szerelemhez; Touqué Próbába és Kísértet terve 228-29
nő-kép és ugyanerről a nőről maradt hangulatnak radikális különbsége. A hűség lehetetlensége 229-30
Ulva és egy fiú együtt az erdőben (amint Leatrice magánya Veronica történetévé vált, úgy válik szükségszerűleg Veronica magánya Ulva történetévé s így
ad inf.). Eső 230-33
ölelés és eső 233
eső tovább 234
a nő rövid távollétei a fiútól, mint igazi tragédiák 235-36
a lila szín 236-37
sírás mint szerelmi abszolút „Sache" 237-38
a szerelmi vallomást a nők csak „tudomásul veszik",
pedig a fiúk kémiailag akarják átalakítani a női
testet 239-40
,,Női jelenlét" és szerelem örök skizmája 240-41
a fiú egyedül a tisztáson. Az Ulva-epizód vége 241-42
Ha Leatrice „magányából", tehát "én"-jéből Veronica és
Ulva lesz, minek az „én" egyáltalában? Az „én" lehetetlensége. Ennek illusztrálására egy novellatémával:
Queen I., Queen II., Statue and He 242-44
Visszatérés Leatricehez a penzióba (217. old.). Halbert verse a
tengerről 246
Leatrice múltjára gondol: Athéni Timon-előadás Moszkvában. Az
„ellentétek azonosságának" problémája zárójelben 247-50
másik emlék: megismerkedése az angol Halberttel a Woodcutmulatóban. Művészettörténeti reflexiók a mulató leírásával
kapcsolatban 251-52
fekete szín. Blöff és szerelem 253
Leatrice a kézitükörben 254-55
szellemtörténet, ortodox filológia és revügörl viszonya 255
ismeretelméleti realizmus és torzító művészeti stílusok azonossága 256
„számtani" szintézis és „biologista" szintézis (példa: a mulatók
osztályozása) 257
„ember (logikum) és ,,jellem" (irracionalitás) két féleségének döntő
jelentősége a szerelemben 258.-59
Leatrice mint "jellem" (az irracionalitás abszolút foka) 259-63
hogy lehet ezt a művészetben kifejezni? 263
miként öl az „ember"-szerelem? Példa:
novellatöredék, melyben a tengerparton várja egy fiú hajón
érkező menyasszonyát, később találkozik vele: a nő konkrét személynek érzi-magát, így kezeli a fiút is, - a szerelem halála 264-68
két stílus:
abszolút racionalista (például: Carnap matematikai
logikája)
abszolút irracionalista (például: surrealismus) szoros
párhuzamossága 269
két képzelt szent: racionalista és irracionalista, két templomterv által jellemezve 269-70
a Nem-Szó cantus firmusa a szóbőségben 270
Visszatérés Leatrice második emlék képéhez: a Woodcut- mulatóban
várja Halbertet (251. old.). Halbert megjelenik 271-72
a szépség ősi meddőség-jellege 273
ehhez először egy velencei novella-részlet 273
majd nagy allegória a magzat-elhajtásról és ellen, egy öreg égi rendező által előadva « egy másik, fiatal üdvözült teológus által
kommentálva 274-321
a fiatal teológiai rendező beszélgetése két amerikai nővel 274-76
tengeri táj: a fiatal rendező mutatja be 276
az öreg rendező a saját vízió-drámáját kezdi mutogatni a
fiatalnak;
e vízió főhőse egy fiatal nő, ki egy orvos által el akarja vétetni gyermekét 277
a „pedagógiai-guignol" elkezdődik;
a nő telefónon hívja az orvost 278-79
a majomsereg bevonul 279 80
az ál-szerelem három rossz apokaliptikus lakája:
1. az effeminált líra 282
2. a gépies mondainség 284-85
3. a pedáns vitaiizmus 285-86
vita az allegóriáról és szimbólumról 284
papok véleménye a kor erkölcseiről 285
kétféle életrajz-írási stílusról 287
megjelenik az elvetélendő gyermek szelleme, Donatello Dávidjának maszkírozva, hogy életet kérjen anyjától 286
valami a zsinatokról (igazság és táj) 288-89
„syllogismus amoris imago" 289
az orvos megérkezik 290
a fiú és az orvos vitája 291-92
a fiú apológiája 292-9S
a fiú a maga számára akarja megnyerni anyját 294
a vízió megakad, hogy helyet adjon az ál-kifejezési módszerek
vizsgálatának. Kiinduló-pont a modern női test dualizmusa
a vízióban: üvegsoványság „hellenizmusa", száj-és szemfestés
„gótikája" 295
három irodalmi ál-kifejezésről: végtelen szójáték-szintézis, zenei
motivum-utánzás, túl-balzaci típus-dömping 296
a szellemtörténeti álkifejezés („morfológia" stb.) 296
Touqué 3 tanulmánya: Álszimbólumok
A Harmónia Fiziológiája és Esztétikája
Thése et Scrupules 297-98
Visszatérés a vízióhoz: a fiú életét kéri 298-99
a táj alakulása, a majmok 299-300
hasonlat az úszótrikós lányhoz: hindu kódex-festészet és Manet 300
Logos, idő, élet 301
szereplők és élet diszharmóniája a vízióban 302
valóság és ábrázolás; színésznő a színpadon és a valóságban.
A legnaturalistább darabban is gyerekes, idilli 303-05
1. hasonlat (álom és ópium)
2. hasonlat (olasz novella legutolsó kiadása: illusztrációk és
tipográfia) 305-11
a) régi illusztrációk, a Prud'hon-stílusú festészet és rézmetszés
értéke 308
morbid és abszolút (vagy: ideál) viszonya;
kétféle álomkép 308-9
b) az olasz novella szövege 310
c) a modern illusztrációk: színes metszetek. „Ratio és flos" kombinatív lehetőségei 310-11
ismét a kifejezés problémái (l. 296. old.)
1. a „melodizáló" irodalom 311-12
2. az „empirizmus" bizonyos faja 312
3. a babona lényege és értéke 312-13
4. félálom mint automatikus kifejezésgyakorlat 313-14
visszatérés a vízióhoz (294. old.). Futó elmélkedés a szépségről 314-15
Eros, ars veritas 315-16
nő és szépség 316-17
az orvos hozzáfog a műtéthez 317
a hősnő és barátnője 318
a halál megérkezik hollóival 318-19
a halál beszéde. A hősnő meghal; a vízió vége 320-21
Sachlichkeit és anyag-ellenesség a modern divatban 321-23
(II.)
Az alak-ábrázolás problémái, lehetőségei 324-49
Leatrice mint senki és mint mindenki.
A) mint „senki": fantasztikus novellatéma 325-26
B) mint „mindenki": szemelvények egy typologia univer salisból:
négy úszótrikós nő leírása 327-30
mi a szerelem két főkonkrétuma? Nem lehetne-e ezekből Leatrice-t felépíteni? 330
A) abszolút külsőségek:
a) cipő 331-33
b) harisnya 333-40
c) vállpánt 340-44
(bevezető hasonlat: a Double-Face színház terve 330-31)
egyéni és átlag viszonya a női szépséggel kapcsolatban 344-46
B) abszolút fájdalom:
példa: egy szerelmespár félelme a törvénytelen gyerektől 346-48
tervek és kidolgozások szétágazása 348-49
Leatrice a tengerparton, reggel. A reggel leírása 349-50
a hajnal intellektuális laboratóriuma (tartalmak és formák skizmája stb.) 350-52
analógiák a hajnalhoz: modern építészet, üveg-civilizáció 352-53
Touqué karikatúrája a lélekről 353-54
álom, gondolat, gondolkozás, tett, nyelv küzdelmei 354-56
gondolat és érzés azonos mozgások 356-57
(349-357: vezérfonál: a tegnapi poharakra való visszaemlékezés)
emlékezés a fésülködésre 357-58
abszolút érzés és „homo" 358-59
kétféle „ember"-érzés: naiv-konkrét és szédült-üres 359-60
tükör 360
IV. Nem-Prae-átló: házasságtörő hercegnő naplója 360-72
a hazugságról 360-61
rétorkodás és póz 362
az elhagyatott házban éjjel 363
Hold és tér 364
emlékezés délutáni alvásokra 364-65
hazugság és titok, szabadság és bűntudat 365-66
éjjel a villában 366
boldogság és semmi 366-67
szépség és „humanitás" 307-68
az „ember" megsemmisülése 368
szenvedés és kéj rossz ellentétei 309
félelem 369-70
visszatérjen férjéhez? 370
férje szerencsétlenség áldozata lesz 371
társaság: egy őrült, egy halott, egy fiktív alak és egy
lehazudott 371
két következtetés a „humanizmus" kérdéséhez 371-72
fürdő és testtudat (légiesség és hall) 372-74
szürke felülvilágítás 374-76
asszociációk: téli délutánok 376-77
hóeséshez templomterv zárójelben 376-77
gyónás 377
felülvilágítás és csók 377-78
asszociációk: az óralap téli délutánon, mikor nagybátyja késik 378-79
Leatrice „európaisága": hipokondria és bestialitás összetétele 380
az óra harangjátéka 381-82
az óralap mégegyszer 383
kétféle lélekábrázolás 383-84
visszatérés a tegnap esti pezsgőspoharakhoz (l. 349-57. oldalakat) 384
hajó a hajnali tengerpartnál 385
emlékezés nagybátyja szerelmeire 386
a „betegség" fogalma a gyerekkorban 386
a „magány" fogalma a gyerekkorban 387-88
hasonlat: német képeslapon tájkép 388-89
ehhez a tájképhez hasonlat: a Kabale und Liebe berlini előadása,
díszlete 389-90
V. Nem-Prae-átló: főúri gyerekek tudós tanítójának naplója 391-416
igazság és pillanat 391-92
két terv: De Incongruentia Criterionim
De Vacuis Perspectivis 392-93
abszolút érzés-élet 393
intellektus, érzés, objektivitás 394
hasonlat a szeretőről: Diana-szobor a víz alatt 394-95
a realitás problémája az abszolút csak-érzés életben 396
test és érzékiség ellentéte 396-97
a szerető: akarat, tehát rossz 397
a szerelmeslevél, a dallamtöredék 398-99
megsemmisítő objektivitás 400
egy esti séta, a halál 400-401
a Mézeshetek téma-terve: a szerető akarat, tehát rossz 401-402
ezt illusztrálja a táska-vásárlás: példa az akaratra 403
a táska-vásárlás: példa az akaratra 403
elképzelt boldogság: a nő nem akarja a fiút 403-405
a boldogság ismeretelmélete 405
teával sötétben egyedül: nyárspolgárság és misztika 406-407
erkölcsi aggályok 407-408
novella-példa kéj és morál szembesítéséhez 408
Sancta Immediata 409
a tett etikája 410
a nagybeteg bíboros öltöztetése éjjeli prédikáció előtt 411-412
autón a templomba, eső, tolongás 413
pro domo: mi az oka, hogy e műben gyakran van
együtt bíboros és valami bűn?
a) gyerekség
b) az egész világnak elvont erkölcsi abszolutumokra
való redukálása, a kísértés mint alapélmény 413-14
a bíboros ellentét-párja: a kis prozelita 414-16
Leatrice nagybátyja (Péter) egy nőismerősét megy látogatni. A kocsmában várja a révészt 416-17
valami álom és valóság különbségéről zárójelben 417-18
a szép nő szépségéről 418-19
a sekrestyés jelleme 419 21
tájkép a sekrestye-ablakból 421-22
tett és lelkiismeret viszonya 423-24
kétféle árnyék 425
Péter hipokondriája, erkölcsössége, nőismerete 426-27
VI. Nem-Prae-átló: kínai házasság, keresztény szerelem 427-36
halak és folyó 427-29
a folyó éjjel 429
halász és leánya 429-30
a halász leánya meg akarja ölni a kínai hercegnőt, de az átalakul a halász leányának másává; kínoztatja a halászleányt 430-31
közeleg hajón a hercegi vőlegény 431
az öreg inkvizítor és nevelt fia 431-32
tájkép a tűzhányó oldalából 432-33
a halászleány és a nevelt fiú szerelme 433
a kínai feleség kínozza férjét, de azt nem bántja, mert feleségét nem embernek, hanem névtelen természeti erőnek tekinti 434
"ember" és irrealitás a szerelemben 434-35
logika és templomterv 435-36
öngyilkosság és himnusz a "névtelen természeti erőkről" 436
Péter bűn-sznobizmusának hatása Leatricere. Bűn és elegancia 436
a bűn és elegancia témájához: Leatrice ismeretsége Zwinszkája színésznővel. Zwinszkája jelleme. Morfin és parasztság 437-39
Zwinszkája és a katonatiszt 440
szerelem és etikett 441
szerelem és metafórázó biológia 441
az "egyszerűség" szó "felnőttes" értelme 442
az "egyszerűség" fogalma s a W...-i park fái, levelei 442-43
esztetika s a természet stilisztikája 444
Zwinszkája kalapja 444-45
nő mint tájkép 445
női szépség, mint jó és rossz manicheista modellje 445-46
közben a misztikus és analitikus kifejezésről 446
detektiv-regény, mint a fenti moralista szépség-fogalom szellemének tökéletes képe. Példa: A lila kesztyű 446-47
Halbert detektívregénye: The Blessed Practical 448
naturalista drámai szerepek és sikk egymásra-hatása Zwinszkája modorában 448-49
mozgása, izomjátéka 449
lány-hiúság és asszony-hiúság különbsége 449-51
a mondainséggel szembeállítva Péter egyik regénytémája: az erkölcsi aggályosság víziója (Scarpellino) 452-54
Leatrice és "antitragikum" 454
Leatrice teste és román stílus (erosz és ghibellinizmus) 455
túlzott tudatosság és túlzott karitász két világának viszonya Leatrice életében 456-58
álom és templomterv 458-59
Touqué és a hullámok 459-60
káosz és rend 460
fürdő nő a parthoz jön 461
raison és ismeretlenség a természetben 461-62
a téglaszínű trikó 463
"én" és percepció a szerelemben 463-464
a lélek-elemzés ellen 464
a "második precízió" 465
ehhez példa: misztikus történet Tyatoról és a biologizált dogmáról 465-68
a "második precízió" példájának folytatása: a kép átalakul: először szürkeség, majd egy szalón-asztalon piros virág. Hasonlat a piros virágról 468-69
Tilia Parvifolia szalónja. az alacsony bútorok 470
a fotel 471-72
Tilia és fia 471-72
délelőtti árnyékok 473
beszéd és női test viszonya 475-76
Tilia lényege: az idegen váza 47
ez az „antitragikus" gondolkozás alapja, tehát a Péterének
nagyobb ellentéte, lásd: 452. és 454. oldalakat 477
Tilia beszél 478
novella-téma (egy aggályos püspök és az erdőbe szökött lány) 479-81
(III.)
Halbert apjának, egy exeteri anglikán lelkésznek naplója 482-632
az abszolút individualizmusról 482
szenvedés, Isten-távolság 483
a „bonyolultság" fogalmáról 484-85
hét-órai harangszó, szubjektivizmus 486-88
morál 488
politika és morfinizmus 489
erkölcs és probléma 490
gyerekkori tündérmesék és „felnőtt" materializmus 490
feleségének kastélykertje 491
a legtökéletesebb fájdalom-formula felé 491
logika és álom 492
védekezés a „materializmus" és pénzsóvárság vádja ellen; aszkézis
és magántulajdon 492-94
amihez nyúl: erkölcsi kérdéssé válik. A Juanus Ethicus témája 494-95
a park magános kapuja 495-97
megint a magántulajdonról 497
esztétika 497-98
az „univerzáliák" 498
non est 498-99
fájdalom, álom, építészet. Hálószobaterv 499-500
zenei tervek 500
tájrészlet és tulajdon 501
bizonyos fajta paradoxonok ellen 501-02
csönd 502
igazság és nyelv viszonya, azonosulás vagy fikció dilemmája 502-03
novella-téma: az aggályosság víziója (Avido) 504-05
a szerkesztés problémái, lehetőségei 505-06
regényszerkezet és villaterv 506
táj a feleség kastélya körül 507
novella-téma a szép nőről, a kísértés lélektanáról s a Hűség Kertjéről 507-09
a tó átlátszósága és át nem látszósága 509-10
két táj-típus: végtelen transzparencia és véges lokalizáltság. Összefüggésük a szerelemmel 510
tárgy előnyben az emberrel szemben. Oka 511
példa: stuttgarti film a kesztyűről Ádám és Éva címen 511
a lépcső elemzése 512-14
véges és végtelen 514
középkori allegória és „sachlich" jelkép viszonya 514
katekizmus-magyarázás a templomban 516
kárhozat-hangulat és idill 516-17
ehhez 1. gyerekkori emlék: egy főúri kastély belsejének leírása 517-21
alacsony szoba és címer 518
történelem 518
arcképek és jelmondat 519
székek helyzete 519
hináros tó 519-20
gobelinek, aktok 520
enfilade és szerelem 520-21
Tudor-gerendák 521
2. egy idill-példa: bankár és felesége 521-27
feleség az autóban a bank előtt éjjel 522
telefonálás 522-23
rácsok metafizikája 523-25
pénz és rokokó összefüggései 525-26
nő, érték és vásárlás 526
pénz-klinika 527
portásné és halál 527
(a „kárhozat és idill"-hez csatlakozó két téma vége)
ontológia és maskarád 528
a női szépség irrealitása 528-31
az álarcos nő 531-34
közben: az ember legősibb hajlama a jóság 532-33
gyűlölet a nő iránt 535
novella-téma halál és idill örök kapcsolatához (csók és gyilkosság
felcserélhetősége) 536-37
mikroszkopikus hűség-szálak 537
kárhozattól való félelem 537-38
abszolút bánat utópiája 538
hisztéria és Sátán i 538-39
ima a templomban 540
templomleírás 541
metafora és kubizmus, templomterv 541-42
összes emlékekkel kell meghalni, nemcsak az utolsó napokéval 542
nagy hűtlenségekről a ,,mikroszkopikus hűség" után (l. 537. old.) 542-43
szerelem és ember egymást kizárása 543-44
két szerető; lélektana, morálja, összefüggése a Juanus Ethicus-szál 544
a rút nők 544-45
az azonosság eretneksége („párhuzamos" vonalak elhajlása) 545
érzékek és intellektualitás 546
esztétika; álom mint kategória-termelő: kategória mint szépségtermelő 547
biológia és matematika 547-48
kísérlet: egy egészen speciális, modoros stílus váltja ki a szépség
abszolút élményét a naplóíróból 548-50
szépség 550-51
különböző korok stílusairól; korok véleménye önmagukról 551
stílusok számával kapcsolatban játékok általában a számról 552-53
mi az igazi szerkezet? A Bernoulli-féle elcserélt levelekről 552-54
három szerkesztés-technika 554
nő és szépség, Bernouilli-permutációk és 17. sz. barokk vagy modern
surrealismus 554-55
1. kísérlet a szépség vizsgálatához: nő éjjel a hotelelőcsarnokban 555-57
n=m + q 556-57
vizualitás és ráció 557
2. kísérlet a szépség vizsgálatához: egy tudatosan agyontúlzott
17. századi horror-dráma terve: Night of Innocence 557-59
zárójel: a naplóíró lappangó hódolata a katolicizmus iránt 559
a relációk iránti érzékiség: a 2. kísérlet következménye 560
a papság; a naplóíró viszonya bűnhöz, Istenhez 561-62
intellektuális élete, gondolatok és gondolatok helye 562-63
tett; erkölcsi érzék és dehumanizáció harca 564-66
az azonosság dilemmája: tautológia vagy másság; jelentősége a
szépség vizsgálatánál 566-67
nő-kép és vágy-kép idegensége 568
imago habet suairi essentiam in non esse imago 569
az önazonosság izzítása önidegenítés 570
ehhez: egy üvegfreskó tanulságai (a kétféle csillag) 570-71
én-kettőzés 571
a jóság milétéről 572
erényfajták 573
ontologizáló erkölcstan és tett-erkölcstan 573-74
erkölcs és elkárhozás 574-75
egy predesztináció-változat 575
erkölcsi abszolutumokban való gondolkozás 575-76
emlékezés egy „bűnös" csókra 576
éjjel a svájci hotelban 577-78
sétálni indul 578
az erkölcs alapnehézségei 579-80
a megcsókolt leány, átfestett ruhája: beige-ből zöldre. Elemzése 580-90
közben: a feleség átalakított ruhái 581-82
a „végtelen" kísértés paradoxona 585
számok keletkezése és erkölcs 585-87
az elemző stílus problémái, önámításai, önmagából kivezető jellege;
valaminek részlete és másság 587-89
a zöld szín és ehhez hasonlatképen egy fiktív növényről 589-90
asszociáció a zöld színhez: rét Cambridge és Ely között, ahol egy
félhülye lánnyal ismerkedett meg 590
táj és karitász 590-91
a keresztény szeretet végtelen szeretete 592
az érzelmek ú. n. „ellentétességéről", példa: havas időben megy
egy lányhoz 593-94
nincsenek „érzelmek", csak egyetlen lelki alapintenzitás 594
a félhülye lány leírása 595
simogatása: abszolút karitász, talán abszolútabb, mint egy jó-tett 595-96
mi itt a többlet? 596
az abszolút szeretet és a lélek 597
egyéniség a karitász halála 597-98
mimika, percepció és pán-szeretet 599
a félhülye lány említése az ibolyáról, az ibolya elemzése 600-602
abszolút szeretet viszonya „homo"-hoz és „humanum"-hoz; test,
lélek, mű-test, mű-lélek 602-603
erkölcsi tett és erkölcsi Sache különbsége 603-605
a szeretet látható vége (karitász ellentéte) 606
a nők beszédének elemzése ebből a szempontból 606-609 és 612-13
beszéd és tett szerelmen kívüli dolgok: példa - egy nővel hajnalban (a kék szín) 609-19
másik példa: Dialogue with the Undialoguable (a szerelmi „élet" lehetetlensége) 610
zárójelben: új gondolkozás-technika; gondolat és gondolkozás
ellentéte 611
szerelem és elkerülhetetlen hazugság 611-12
egy Magnasco-reprodukció, mint a szerelem „lehetetlenségének"
illusztrációja 613-14
két ál-kifejezés; ideál: abszolút gesztus (tánc?) és abszolút matematizáltság 614-15
a „nüansz" ellen 615
a kaleidoszkóp mellett 615-16
tánc és politika 616
visszatérés a zöld színhez (cambridgei rét: svájci „bűnösen" megcsókolt lány átfestett ruhája); a Cambridge-t jelképző erzsébet-kori udvarhölgy 617
tanulás és futó impresszió (igazság és pillanat) 617-19
zöld fű 619
precizió-hiány és karitász 620
a félhülye lány beszédének következményei, tanulságai:
1. modern építészet, karitász és őrült szintaxis azonossága (építészeti példa) 621-22
2. részletes partitura táj-kottából, zene, karitász és őrült
szintaxis azonossága 622-24
3. a perspektíva erkölcsi értelme, festészet, karitász és
őrült szintaxis azonossága 624-25
a félhülye lánnyal alkonyi víz és ölelő fák között 625-26
magántulajdon, karitász, természet egyesülése végső boldogságban 626-28
az ölelés analízise 629-30
természeti formák (levelek) és városi tükör-reflexek azonossága 630-31
rend és rendetlenség relativizálása, formák és tartalmak szakadársága 631-32