Pozsonyi éjszakák (Tiltólistás kötet)

Előszó

Részlet a könyvből:

Az Astoria nagykávéházban a földszinten ültek a követségi tisztviselők, állami hivatalnokok, katonatisztek, gyárosok, bankárok, nagykereskedők, vállalati igazgatók, kormánypárti és ellenzékiséget mímelő képviselők, meg az újságírók. Ott sürgött-forgott közöttük egy mézes-mázos, derülő-borulóarcú embertípus: az ügynök. Nagyrészt férfiak, de akadt közöttük szépszámmal nő is. Mindig ott foglaltak helyet, ahonnan beláthatták a kávéházi terepet. Kezükben újság, szájukban drága cigaretta, vagy illatos szivar, előttük arany, ezüst, vagy platina cigarettatárca, feltűnő névbetűvel. Főleg az újságok közgazdasági, színházi és külpolitikai rovata iránt érdeklődtek, de nagy parlamenti botrányok idején, s a költségvetés tárgyalásakor a belpolitikai rovatot is tanulmányozták. Angol szövetből, francia és angol divat szerint öltözködtek, a kávéházban a szerény fogyasztók közé számítottak. Ügynököltek: hadianyagot, gabonaneműt, textilt, szarvasmarhát, igás- és hátilovat; utaztak valutában, aranyban, ezüstben, platinában és drágakövekben; vállalták idegen államok katonai és ipari életének felderítését, féltve őrzött tikainak megszerzését; felhajtóik szép fiatal leányokat szédítettek meg. Néhányból, akit csalétekül kiszemeltek, táncos- és énekesnőt neveltek. Hogy a tanítványoknak kedve ne menjen, dícsérték őket együtt és külön-külön. Így nevelték őket önhitté. Beléjük kalapálták, hogy egytől-egyig nagy táncosok, színpadra született énekesnők, de ez a világ rossz, mert csak úgy érvényesülhet benne a művésznő, ha gazdag, előkelő és befolyásos barátja van. Vissza