Századok 1895. november 15.

Előszó

Részlet a füzetből:

Kocsárdi Gálffy János a székely Jenő-nem ivadéka, az Izabella özvegy királyné és fia, János Zsigmond választott király udvarában nevekedett jeles kormányférfiak egyike. Tettdús és viszontagságos életében három korszak különböztathető meg; az első az előkészülés és kevéssé ismertetés, a második a bármult és irigyelt fényes udvari állás, minthogy egymástérőleg tüntették ki fejedelmi urai, s csaknem karján hordozta a szerencse; harmadik a fejedelem kegye elvesztése, magas polczáról hirtelen lebukás és tragikus sorsának megdöbbentően tanulságos korszaka.
Midőn a török szultán segélylyel biztató felhivására - minek fenyegetés adott nagy nyomatékot - Erdély az Oppeln roskatag kastélyában évekig önkéntes száműzetésben élő özvegy királynét s 15-ik évben járó fiát 1556 márcz. 8-án a szászsebesi, november 25-én a kolozsvári országgyűlésen fejedelemévé választván: Erdély alkotmányos nemzeti álamát megalkotta, a fejedelmi szék körébe gyültek mind saját fiainak szine-java, mind Magyarország azon szabadságszerető fiai, kik a magyar királyság megszüntét szivökben gyászolták, németet fogadni urokul nem akartak, s önként az új fejedelem birodalmába jöttek át, igy a Ghyczy, Kovácsóczy, Sibrik, Teleki s más előkelő nemes nemzetségek, kikből a kis ország fejedelmei tapasztalt s kormányra termett férfiakat választhattak. Vissza