1.067.017

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A költészet szigettengere

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Littera Nova Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 296 oldal
Sorozatcím: Magister könyvek
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-9212-85-7
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar költészetnek, mint általában a közép és kelet-európai költészetnek, hagyományosan kialakult történelmi és nemzeti szereptudata volt hosszú évszázadokon keresztül: egy történelemben élő... Tovább

Előszó

A magyar költészetnek, mint általában a közép és kelet-európai költészetnek, hagyományosan kialakult történelmi és nemzeti szereptudata volt hosszú évszázadokon keresztül: egy történelemben élő nyelvi és kulturális közösség identitásának fontos szellemi intézményeként működött. Közös önismeretet fogalmazott meg, egyszersmind felelősséget és elkötelezettséget vállalt: a történelmi fejlődés mozgatóereje akart lenni, és ha kellett, önvédelemre mozgósította a nemzetet. Kétféle költészet? című 1965-ös előadásában Illyés Gyula franciáknak ezt a következőképpen magyarázta meg: „A magyar, a lengyel, az egész balkáni irodalom szinte első megnyilatkozásai óta résistance-irodalom. Az első fönnmaradt - latinba bebalzsamozott - nagy magyar vers Dzsingisz kánnak áll ellen: a tatárok elleni harcába hívja Krisztus és Európa segítségét; oly kevés eredménnyel - megértéssel -, mint aztán később is hosszú századok folyamán a török- és németellenes függetlenségi harcaiban." Az irodalom történelmi és közéleti felelősségvállalása a magyar költészet lényegteremtő - poétika- és stílusalakító - hagyományai közé tartozott. Ez a hagyomány a magyar líra közelmúltjában, mondjuk így: történelmi jelenidejében is érvényesült, talán elég, ha olyan költőkre hivatkozunk mint Illyés Gyula és Vas István, Juhász Ferenc és Nagy László, Kányádi Sándor és Szilágyi Domokos. A magyar költészet szereptudata mégis megváltozott. Az irodalom és ezen belül a költészet hagyományosan a nemzeti kultúra fókuszában foglalt helyet: ma ezt a helyet részben a tudomány, részben a tömegkultúra ostromolja. Vissza

Tartalom

Költészet az ezredfordulón / 5
Bevezetés
Költő és nemzet /11
Illyés Gyula születésének századik évfordulóján
Magyarság és Európa /11
Rácegres és Párizs / 13
Népi író Európában / 16
A kisebbségi magyarok képviseletében / 19
Válasz Herdernek és Adynak / 22
Egy könyv sorsa / 24
Szemben a hatalommal / 28
Kassák Lajos és a Kassák-hagyomány
Az avantgarde születése / 28
Kassák a forradalmakban / 30
Két háború között / 33
A háború után / 35
A Kassák-hagyomány / 38
Az otthonkereső költő / 40
Háborús időkben Radnótiról
A költészet mint a szellem önvédelme / 49
Radnóti Miklósról Rómában
Alkonyban derű / 54
Zelk Zoltán elégiáiról
Emlékek birodalma / 63
Zelk Zoltán: Ahogy a kötéltáncosok
Vas István hármaskönyve / 68
A nyomozás folytatása / 73
Vas István: Mért vijjog a saskeselyű?
Jékely Zoltán költészetének címszavai / 81
Elégiák / 81
Halálfélelem / 82
Önirónia / 83
Életöröm / 84
Nagyvárosi dalok / 85
Erdély élménye / 86
Haza és nagyvilág / 87
Nemzet és emberiség / 88
Ember és mindenség / 89
Költői mítoszok / 90
Sztoikus életfilozófia / 91
Objektív líra / 92
Kalotaszegi elégia / 94
Jékely Zoltán költeménye
Költő a tájban / 98
Takáts Gyula Pannóniában
A mester és a gazda / 98
A Dunántúl költője / 100
táj és néphagyomány / 104
Magyar Wast Landek / 106
Rend az értelem jegyében / 131
Nemes Nagy Ágnes költészetéről
Két vers a költészetről / 137
Nemes Nagy Ágnesről
válasz a történelemre / 137
Mesterségemhez / 139
Madár / 142
Erkölcs és mítosz / 146
Nyugtalanság és bizalom / 147
Töredékek Somlyó György születésnapjára
Ismeretelméleti és művészeti drámák: Somlyó, a költő / 148
A megszerzett belső nyugalom: Somlyó György regényei / 151
Küzdelem a személyiség integritásáért / 155
Somlyó Györgyről
Társasmonológok / 161
Rákos Sándor kései költészetéről
Csanádi Imre ötven verse / 166
A „régi magyarság" hangja
Csanádi Imre költészetében / 171
Költészet: hatalom és kiszolgáltatottság / 177
Nagy László halálának huszadik évfordulóján
A halálhír / 177
A történelem ellenére / 178
A szmoljáni házban / 179
Egy költő utóélete / 181
Yorick bolyongásai / 183
Kormos Istvánról és verseiről
A „hosszú vers" világa és szerkezete / 190
Juhász Ferenc
A változás szerelme / 201
Juhász Ferenc: A boldogság
A tékozló ország szerkezete / 208
Kettős rekviem / 213
Fodor András verseiről
A hűség költője / 223
Emlékezés Fodor Andrásra
Három évtized / 223
Költészet és harmónia / 225
Költészettan: egy angliai vers / 226
A barátság költője / 231
Búcsú és vallomás / 233
Küzdelem a teljességért / 235
Tornai József költészetéről
Isten balján / 241
Gérecz Attila helye a magyar költészetben
Tisztesség - árvaság / 247
Obersovszky Gyula verseiről
Egy személyes emlék / 247
Prelűd halál után / 248
Élűnk, Élűnk / 250
Jövők a tisztességből megyek az árvaságba / 252
Személyiség és poétika / 255
Az elhallgatás közelében / 257
Székely János kései költészete
Játék és költészet / 263
Páskándi Géza verseiről
Költő és közösség / 269
Kányádi Sándor költészetéről
Folklorizáció és avantgárd / 276
Szilágyi Domokos és nemzedéke költészetében
Klasszicizáló törekvések / 284
Tóth Bálint példája
Dalok és elégiák költője: Csukás István / 290
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem