A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A szellem köztársasága

Szerző
Szerkesztő
Róla szól
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó Rt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 529 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN: 963-05-8147-7
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Pomogáts Béla irodalomtörténész 1943. október 22-én született Budapesten értelmiségi családban. A budapesti Piarista Gimnáziumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán tanult. Részt vett az 1956-os forradalomban, internálták, majd rendőri felügyelet alá helyezték. 1961-ben technikumi tanári állást kapott, 1965-ben az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa lett. A nyolcvanas évek második felében tudományos osztályvezetőként, 1992 és 1996 között igazgatóhelyettesként dolgozott. 1980-ban az irodalomtudomány kandidátusa lett, 1995-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett. A Literatúra című irodalomtudományi folyóirat főszerkesztője, 1988-1991 között a Történelmi Igazságtétel Bizottság tagja, majd alelnöke. 1992 óta az Anyanyelvi Konferencia elnöke, 1995 és 2001 között a Magyar írószövetség elnöke, 2003 óta az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának elnöke. 1989-ben Akadémiai Díjat, 1991-ben József Attila-díjat, 2002-ben Széchenyi Díjat kapott. 1994-ben a... Tovább

Fülszöveg

Pomogáts Béla irodalomtörténész 1943. október 22-én született Budapesten értelmiségi családban. A budapesti Piarista Gimnáziumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán tanult. Részt vett az 1956-os forradalomban, internálták, majd rendőri felügyelet alá helyezték. 1961-ben technikumi tanári állást kapott, 1965-ben az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa lett. A nyolcvanas évek második felében tudományos osztályvezetőként, 1992 és 1996 között igazgatóhelyettesként dolgozott. 1980-ban az irodalomtudomány kandidátusa lett, 1995-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett. A Literatúra című irodalomtudományi folyóirat főszerkesztője, 1988-1991 között a Történelmi Igazságtétel Bizottság tagja, majd alelnöke. 1992 óta az Anyanyelvi Konferencia elnöke, 1995 és 2001 között a Magyar írószövetség elnöke, 2003 óta az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának elnöke. 1989-ben Akadémiai Díjat, 1991-ben József Attila-díjat, 2002-ben Széchenyi Díjat kapott. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. A kötet tanulmányai a huszadik század magyar irodalmának több irányzatáról és alkotóegyéniségéről adnak képet. így a Nyugat, a „harmadik" nyugatos nemzedék, a népi mozgalom és az erdélyi magyar irodalom szellemi-közéleti értékeiről, illetve Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, Németh László, Radnóti Miklós, Jékely Zoltán, Kós Károly, Dsida Jenő és mások munkásságáról. A tanulmányok általában az „irodalomtörténeti esszé" megközelítési módját és módszerét alkalmazzák, következésképp nemcsak a szűkebb tudományos közönséghez szólnak, hanem a modern magyar irodalom folyamatai, mozgalmai és nagy alkotó egyéniségei iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönséghez is. A szerzőnek a szerint a meggyőződése szerint, hogy a magyar irodalom mindig is a nemzeti történelem tükre és alakítója volt. Vissza

Tartalom

Bevezető szavak 7
I. Irodalom és közösség
Irodalom és magyarságtudat 11
Kereszténység és irodalom 18
Az önkormányzat nevében. Az erdélyi magyarság autonómiatörekvései
1918-1921-ben 26
Erdélyi gondolat - erdélyi irodalom 40
Az erdélyi gondolat. Kisebbségi helyzet - kisebbségi ideológia 56
A kirekesztéstől a befogadásig. A nyugati magyar irodalomról 70
„Mikor a rózsák nyílni kezdtek". 1956 az irodalom emlékezetében 85
Az irodaion mint intézmény. Irodalmi életünk az elmúlt évtizedben 101
Irodalmunk és az európai integráció 125
II. Nyugatosság és magyarság
Ady Erdélye és Erdély Adyja 141
Babits és Erdély 160
Kosztolányi patriotizmusa 182
Kassák Lajos a forradalmakban 198
A megőrzött humánum. Kuncz Aladár Fekete kolostora 215
Búcsú a Monarchiától. Bánffy Miklós Erdélyi története 234
Modern művészet és közösségi szolgálat. Kós Károly és az angol praeraffaeliták 243
Transzszilvanista narratíva. Az erdélyi történelmi regény és Kós Károly 248
„Transzszilván hősköltemény". Aprily Lajos: Tetőn 254
Búcsú Magyarországtól. Márai Sándor: Föld, föld 261
Márai Sándor: Halotti beszéd 269
Az örök lázadó. Déry Tibor írói munkásságáról 281
Költő és nemzet. Illyés Gyula születésének századik évfordulóján 310
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról 324
Németh László és a nemzeti stratégia 339
Mítoszok határán. Gulyás Pál 349
III. Hagyomány és újítás
A költészet mint a szellem önvédelme. Radnóti Miklósról 361
Poéta angelicus. Dsida Jenő költészete 368
Jékely Zoltán költői modelljei 377
Alom és jelentés. Jékely Zoltán kései költészete 387
Népiek és urbánusok között. Szabédi László poétikája 402
Költő a tájban. Takáts Gyula Pannóniában 408
Vas István jelenléte 418
Költő a költészetről. Vas István tanulmányai 422
A létezés árnyékában. Kálnoky László költészete 433
Rend és indulat. Nemes Nagy Ágnes 438
Egy eszmélet katalógusa. Szentkuthy Miklós Orpheusa 453
A számvetés iskolája. Ottlik Géza regényei 467
A novellától a groteszkig. Örkény István 484
Mészöly Miklós parabolái 499
A „hosszú vers" világa és szervezete. Juhász Ferencről 510
Yorick bolyongásai. Kormos Istvánról 519
Nyugtalanságok egyensúlya. Szilágyi Domokosról 525
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem