A médiarendszer kialakítása

Tartalom

Bevezető 13
A) A médiarendszer kialakításának általános kérdései 19
I. A médiarendszer kialakításának helye a médiaszabályozásban 19
1. Médiaszabályozási célok 19
2. Műsorszolgáltatás és véleményszabadság 20
2.1. A médiaszabadság a vizsgált jogrendszerekben 20
2.2. A véleményszabadságból eredő intézményvédelmi kötelezettségek 23
2.3. A médiarendszer kialakításának alkotmányos kötelezettsége 25
2.4. A szabályozás terjedelme 30
2.4.1. A jogalkotó mozgástere 30
2.4.2. A médiumok szabályozást befolyásoló jellemzői 32
2.4.3. Az államtól való függetlenség 39
3. Műsorszolgáltatás és a szolgáltatásnyújtás szabadsága 42
3.1. A műsorszolgáltatás, mint a Római Szerződés szerinti szolgáltatásnyújtás 42
3.2. A szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozhatósága 43
4. A médiarendszer kialakításához kapcsolódó szabályozási célok 46
4.1. Pluralizmus 46
4.1.1. A pluralizmus értelmezési irányai 46
4.1.2. Pluralizmus és véleményszabadság 49
4.1.3. A tájékoztatási monopóliumok megakadályozása, mint kétharmados jogalkotási kötelezettség 53
4.1.4. Kommunikációs esélyegyenlőség: a pluralizmus új értelmezése? 56
4.1.5. Belső és külső pluralizmus 58
4.1.6. A platformok közötti verseny alkotmányjogi jelentősége 63
4.1.7. A pluralizmus, mint szervezeti kérdés 66
4.1.8. A pluralizmus mércéje a közösségi jogban 67
4.2. "Médiafogyasztó-védelem" 69
4.2.1. Hozzáférés az információforrásokhoz 69
4.2.2. A tudatos médiahasználat, mint szabályozási cél 71
4.3. Versenyképes médiapiac 72
4.3.1. A származási ország elve 73
4.3.2. A származási ország elvének korlátozása 75
II. Médiaszabályozási eszközök 78
5. A szabályozási eszközök rendszerzése 78
6. Az általános versenyszabályozás és az ágazati szabályozás viszonya 81
6.1. A médiaágazat gazdasági sajátosságai 81
6.2. A versenyjog és a médiajog párhuzamos alkalmazása 85
6.3. A szabályozás célja 87
6.3.1. "Céldivergencia" 87
6.3.2. Szabályozási célok a piaci koncentráció típusai szerint 90
6.4. Piac-meghatározás 92
6.4.1. Médiapiacok és a vélemények piaca 92
6.4.2. A közönség piacának jelentősége 95
6.4.3. Földrajzi piacok 96
6.5. Versenyjogi és médiajogi irányításszerzés 97
6.6. Gazdasági erőfölény és "véleménypiaci erőfölény" 99
6.6.1. A gazdasági erőfölény mércéjének alkalmazhatósága a médiaszabályozási célok elérésében 99
6.6.2. A "véleménypiaci erőfölény" mércéje 101
6.7. Az erőfölényre alapozott versenyjogi és médiajogi beavatkozások 108
6.7.1. Ex ante vagy expost beavatkozás? 108
6.7.2. Összefonódások ellenőrzése 110
6.7.3. Az erőfölényhez fűződő következmények 115
6.8. Tiltott megállapodások 119
6.9. A koncentráció-korlátozás jelentősége a pluralizmus biztosításában 121
7. A hírközlés-szabályozás és a médiaszabályozás viszonya 123
7.1. A tartalom-és infrastruktúra-szabályozás szétválasztása 123
7.2. A hírközlés-szabályozás módszere 129
III. Differenciált szabályozási terhek 133
8. A tartalomszolgáltatások meghatározása a közösségi jogban 133
8.1. A szolgáltatás-típusok elhatárolásának jelentősége 133
8.2. Műsorszolgáltatások és információs társadalommal összefüggő szolgáltatások 135
8.3. Az audiovizuális szolgáltatások újradefiniálása 138
8.3.1. „Audiovizuális médiaszolgáltatások" 139
8.3.2. „Televíziós műsorszolgáltatás" és „lekérhető szolgáltatás" 144
9. A médiaszabályozás hatálya a nemzeti jogokban 146
9.1. A médiaszabályozás hatálya a német jogban 146
9.1.1. A „Rundjunk" alkotmányjogi fogalma 146
9.1.2. Műsorszolgáltatás és „telemédia-szolgáltatások" a német jogban 150
9.2. A médiaszabályozás hatálya az osztrák jogban 155
9.3. A médiaszabályozás hatályának meghatározása a hazai jogalkotásban 156
9.3.1. A „műsorszolgáltatás" technológia-semlegessége 156
9.3.2. A kiegészítő digitális szolgáltatás fogalmának értelmezési nehézségei 157
10. A tartalomszolgáltatások szabályozási terhei 159
10.1. Differenciált szabályozás az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv alapján 159
10.2. A többszintű szabályozás általános modellje 161
B) Az engedélyezés, mint a médiarendszer kialakításának eszköze 165
IV. Az engedélyezés szabályozásának általános kérdései 165
11. Médiaszabadság és engedélyezés 165
11.1. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikkének „média-klauzulája" 165
11.1.1. A média-klauzula jelentősége 166
11.1.2. Az engedélyezési rendszer eljárási és tartalmi kérdései 167
11.1.3. „Életképes alternatíva" 171
11.2. Az engedélyezés alkotmányos keretei a német alkotmánybíróság gyakorlatában 172
11.3. Az osztrák alkotmánybíróság gyakorlata 173
11.4. Az Alkotmány engedélyezési klauzulája 174
11.4.1. Az engedélyezési klauzula mint jogalkotási kötelezettség 175
11.4.2. "Kereskedelmi rádió és televízió" 176
11.4.3. "Engedélyezés" 178
12. Az engedélyezés közösségi jogi vonatkozásai 179
13. Engedélyezési rendszerek 181
13.1. Az engedélyezés funkciói 181
13.2. Az engedélyezési rendszer kialakításának szabályozási kérdései 186
V. Az engedélyezési rendszerek összehasonlítása 189
14. Az igénylők közötti választás szabályozása 190
14.1. Kiválasztási modellek 190
14.2. A kiválasztási eljárás szabályozásának összehasonlítása 195
14.2.1. A szabályozás rendszere 195
14.2.2. Szabályozóhatósági mozgástér 200
15. Értékelési szempontok a német, az osztrák és a magyar szabályozásban 207
15.1. Műsorszolgáltatási díj 208
15.2. A műsorkínálat sokszínűsége 209
15.2.1. A műsorszerkezetre vonatkozó értékelési szempontok 211
15.2.2. A műsorszolgáltatás szervezeti, működési és pénzügyi feltételeire vonatkozó szempontok 218
15.3. Egyéni és közösségi érdekek védelme 221
15.4. További értékelési szempontok 221
VI. A digitális műsorszórási kapacitások elosztása 225
16. Szabályozási modellek 225
16.1. A földfelszíni platform jelentősége a digitális médiarendszerben 225
16.2. „Erős" és „gyenge" multiplex 227
17. A digitális földfelszíni kapacitások elosztására vonatkozó szabályozás összehasonlítása 231
17.1. A digitális földfelszíni kapacitások elosztása Németországban 231
17.2. Az erős multiplex modell az osztrák szabályozásban 235
17.3. Multiplex-pályáztatás a digitális átállási törvény alapján 238
17.4. Az osztrák és a magyar értékelési szempontok összehasonlítása 241
17.4.1. Műszaki szempontok 242
17.4.2. A tartalomkínálatot érintő szempontok 244
17.4.3. Fogyasztói szempontok 246
17.4.4. A platform-üzemeltető és a tartalomszolgáltatók közötti kapcsolat szabályozása 248
17.4.5. Pályázati díj 249
VII. A médiakoncentráció korlátozása, mint a piacra lépés szabályozásának eszköze 250
18. A médiakoncentráció ágazati szabályozásának rendszere 250
19. Az ágazati médiakoncentráció-kontroll összehasonlító elemzése 251
19.1. Horizontális koncentráció 251
19.1.1. Az engedélyek számának korlátozása az osztrák és a magyar szabályozásban 252
19.1.2. Közönségarány-alapú korlátozás a német szabályozásban 253
19.2. Vertikális koncentráció 260
19.3. Diagonális koncentráció 260
20. A médiakoncentráció ágazati korlátozása a közösségi jogban? 261
C) A műsorterjesztési infrastruktúrához való hozzáférés szabályozása 264
VIII. A hozzáférés alkotmányjogi és gazdasági jogi keretei 264
21. A „hozzáférés" médiaszabályozási jelentősége 264
22. A platform-üzemeltető szerepe a plurális médiarendszer kialakításában 265
22.1. A médiarendszer magánjogi alapú kialakítása 265
22.2. A platform-üzemeltető, mint a véleményszabadság és a médiaszabadság alanya 266
23. Hozzáférés-szabályozás 270
23.1. Az infrastruktúrához való hozzáférés általános versenyjogi feltételei 270
23.2. Az ágazati hozzáférés-szabályozás modelljei 274
IX. Műsorterjesztési kötelezettségek 281
24. A szabályozás célja és közösségi jogi alapjai 281
25. A továbbítási kötelezettségek szabályozásának összehasonlító elemzése 284
25.1. A must carry előírások kötelezettje 286
25.2. A kötelezettség kiszabásának módja 288
25.3. A továbbítási kötelezettség alá vont műsorszolgáltatások 294
25.3.1. Ésszerű közérdekű és arányos szabályozási célok 294
25.3.2. Közérdekű célok és közszolgálati megbízatás 297
2533. Must carry státusz a német, az osztrák és magyar jogban 300
26. A továbbítási kötelezettségek jelentősége a digitális médiarendszerben 303
27. Must offer kötelezettségek 305
X. A műsorterjesztés mint nagykereskedelmi hírközlési piac 307
28. A 18-as piac tartalma 307
28-1. A műsorterjesztők és műsorszolgáltatók közötti kapcsokat szabályozása? 308
282 Nagykereskedelmi hírközlési piac? 311
283. A hozzáférés" hírközlési jogi értelmezése 312
28.4. A műsorterjesztési piac a közösségi hírközlési jog felülvizsgálatában 317
29. A 18-as piac szabályozásának összehasonlító elemrése 319
29.1. Piac-meghatározás és a "három kritérium teszt" 320
29.1.1. A földfelszíni műsorszórás piaca 322
29-1-2. Kábeles műsorterjesztési piacok 324
29.13. Továbbá műsorterjesztési piacok 328
292 Jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók 128
29-2.1- A piaci részesedés jelentősége 329
29-2.2 . A potenciális verseny hiánya 329
2923. A kiegyenlítő vásárlóerő hiánya 330
29.2- A Vertikális integráció 331
293. Kötelezettségek kiszabása 331
293.1. Hozzáférési kötelezettség 333
293.2. Árellenőrzési és költségszámítási kötelezettségek 334
2933. Egyenlő elbánás 335
293.4. Átláthatóság 336
293.5. Számviteli szétválasztás 336
30. A 18-as piac szabályozása a médiarendszer kialakításában 337
30.1. A hírközlés-szabályozás és a médiaszabályozás kölcsönhatása 337
30.2. A vertikális integráció, mint a piac-szabályozást befolyásoló tényező 339
303. Az alkotmányjogi és közösségi jogi mérce ütközése? 339
31. A multiplex-üzemeltető és a tartalomszolgáltatók közötti kapcsolat szabályozása 345
31.1. A multiplex-üzemeltető hírközlési jogi jogállása 345
31.2. A multiplex-üzemeltető és a tartalomszolgáltatók közötti kapcsolat törvényi szabályozása 346
31.3. A multiplex-üzemeltető és a tartalomszolgáltatók közötti kapcsolat szabályozása a multiplex-pályázatokban 347
32. A tartalomcsomagolás és -értékesítés önálló szolgáltatásként való szabályozása 350
32.1. A tartalomcsomagolás és -értékesítés hírközlési jogi és médiajogi vonatkozásai 350
32.2. A tartalomcsomagolás és -értékesítés az osztrák és a német jogban 354
32.3. Tartalomcsomagolás a hazai médiaszabályozásban? 358
33. A hírközlési és médiaszabályozási hatáskörök közötti átfedések 361
33.1. A konvergens hatósági modell előnyei és hátrányai 361
33.2. Hatásköri integráció a vizsgált országokban 364
33.2.1. Együttműködés a német hatóságok között 364
33.2.2. Az osztrák szabályozóhatósági rendszer 364
33.2.3. A Dtv. szakhatósági modellje 366
XI. Szűk keresztmetszetek a digitális műsorterjesztésben 367
34. A szabályozás tárgya és célja 367
35. A szabályozás módszere 371
35.1. Tisztességes, ésszerű és megkülönböztetés-mentes hozzáférés 372
352 Nyílt platformok 375
36. Az egyes eszközök szabályozásának összehasonlító elemzése 376
36.1. Feltételes hozzáférési rendszerek 377
36.2. Alkalmazási program interfész 378
36.3. Elektronikus programkalauz 380
Következtetések - Az egyes szabályozási eszközök jelentősége a digitális médiarendszer kialakításában 382
I. Kiindulópontok 382
II. Szabályozási eszközök 385
1. A piacra lépés szabályozása, engedélyezés 385
2. Must carry 387
3. Mustoffer 389
4. A kapacitáselosztás feltételeinek további szabályozása 390
5. A tartalomcsomagolás és -értékesítés szabályozása 393
6. Hozzáférés a digitális műsorterjesztés további szűk keresztmetszeteihez 394
7. Ágazati médiakoncentráció-korlátozás 394
Felhasznált irodalom 398
Tanulmányok, monográfiák 398
Egyéb dokumentumok 410
Hivatkozott jogszabályok rövidítései 415

Témakörök